A történelem megismétli önmagát?
Párhuzamot vonnak az ókori akkád birodalom széthullása és Szíria jelenlegi válsága között brit régészek.
A jelenlegi szíriai válság eseményei hasonlatosak azokhoz a történésekhez, amelyek megelőzték az ókori Mezopotámiában az akkád birodalom széthullását több mint négyezer éve – írták a Sheffieldi Egyetem régészei a Journal of Archeological Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az akkád birodalom a i. e.. harmadik évezredben virágzott. Valamikor i. e.. 2200 táján aszály kezdett pusztítani, hatalmas földterületek száradtak ki, az emberek elvándoroltak a virágzó városközpontokból. A központosított birodalom vezetése széthullott, az egykoron erős birodalom meggyengült egy sor balszerencsés esemény nyomán. Mindezt a történészek a harmadik évezredi mezopotámiai városok válságaként tartják számon.
A kor megértése eddig a régészeti feltárásokból származó kerámialeletek tanulmányozásán és a feltárt helyek méretének változásain, valamint az akkor mezőgazdasági gyakorlat ismeretén alapult. Ellery Frahm és kollégái a Sheffield Egyetemen geokémiai technológiákkal és kőzetek mágneses elemzésével tárták fel a térség akkori kereskedelmi és társadalmi hálózatát. A kutatók elektron-mikroszkóppal és vegyi elemzéssel vizsgáltak 97 obszidián szerszámot, amelyet az akkád birodalomban létezett sűrűn lakott Urkes településen tártak fel. Az eszközök a birodalom különböző korszakaiban készültek, a koraitól a szétesés utáni évszázadokig. A település ma Tell Mozanként ismert Szíria északnyugati részén.
A i. e.. 2200 előtti időkből származó obszidiánköveket Kelet-Anatólia hat bányájából szállították a térségbe, ami arra utal, hogy Urkes kozmopolita város volt kiterjedt kereskedelemmel, amely összekötötte az akkád civilizációt az Égei-tenger és az Eufrátesz folyó középső völgyében élt népekkel. A i. e.. 2200 utáni időkből származó kövek csak két helyi forrásból származnak, ami azt jelzi, hogy a harmadik évezred utolsó harmadára a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódtak.
A klímaváltozással és a birodalom széthullásával a lakók gazdasági tevékenységüket a helyi termelésre és felhasználásra, saját szükségleteik fedezésére kellett hogy összpontosítsák, nem pedig távoli kereskedelemre – magyarázta Frahm, aki azt állítja, hogy párhuzam vonható az akkori és a jelenlegi szíriai események között. Számos régész egyetért abban, hogy az akkád birodalom széthullását a militarizmus idézte elő, és az erőszak vetett véget a térségben betöltött központi szerepének. (A dinasztia egyik jelentős uralkodója, Narám-Szín – i. e. 2254-18 – uralkodása szinte minden évében vezetett hadjáratokat, és egyes dokumentumok az ő uralkodása idejére teszik az akkád birodalom bukását.) A kormány összeomlása valódi lehetőség a mai Szíriában az elmúlt csaknem két év harcai nyomán – idézte a brit régészt a nature.com tudományos hírportál.
Ráadásul a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat Északkelet-Szíriában a rendszeres esőkre alapul, ahogyan annak idején az akkád birodalomban is, ám a klímaváltozás már érezteti hatását a térségben pusztító szárazságok nyomán.
Hadishahr tól az Araz folyón át Arpagai Baraji ig, Arpi ig és Khancsali ig Maku Küllük, Karakoyunlu és Tashburun érintésével
i.imgur.com/oDSxCuB.png
margara aratashen kosh oshakan
artashar / arshapat / artashat> vagharshapat, artashat, verin artashat
armash ararat artashat artik
-van ajgevan, zoravan, pshatavan, azatavan, araksavan, K> charentsavan, geghamavan É>
nahapetavan, artashavan, hartavan NY> avan, agarakavan, shirakavan (arpagai baraji)
-lik aralik, maralik
-kert darakert, karakert, lernakert,
artavaz, meghradzor, aghavnadzor, antarashen, vanadzor, karadzor, lernapar, lernavan, lernapat
azatan arapi gyumri hatsik keti haykavan zorakert
i.imgur.com/ne82Kcb.png
gyulagarak kurtan tumanyan dseg
i.imgur.com/6tiUQVq.png
stephanavan tashir lernahovit metsavan - patara
Az Akkád Birodalmat a belső ellentmondásai gyűrték maga alá és ezt a környező barbár népek inváziója követte. Olyan összeomlás volt ez mint a Karolingoké. Egy nagyformátumú vezér, Sargon összehoz egy birodalmat, de nincs igazi kohéziós erő. Majd az összeomlást és az inváziót követő, részben annak következtében, arra válaszul felemelkedő új III. sumer dinasztia fog írott törvényeken és bürokrácián alapuló stabil államot alapítani, ahogy azt Henrik és Ottó reformjai teszi a magyar és viking inváziók után, megteremtve az érett feudalizmust a korai hűbériség kudarcát követően és lefektetve a nyugati államiság alapjait.
Szíriában ezen már túl vannak, a rothadt Ottomán rezsimet elsöprő XIX. századi nyugati gyarmatosítás inváziója után, részben annak ellenére (anticionizmus) létrejövő arab szocialista és más modernista államalapítások termékeiben zajlik a harc most ezen államok irányításáért és mégnagyobb államok alapításáért (globális kalifátus). Teljesen más jellegű helyzetekről és konfliktusokról van itt szó.
az aszály lejátszódott, fokozatosan húzódott észak felé. így tűntek el növénydús vidékek és váltak száraz szik talajjá, majd sivataggá.
.
Ashur nagyon csúnya módon igázta le a más népeket. az ellenállást letörte, majd újabb népek ellen vonult, h kizsigerelje azokat. még Dzsingisz kán is hajlandó volt tárgyalni a népekkel. Darhajavaus/Dáriosz volt még ilyen meg az oszmán török.
így veszett el a föld színéről Babilon. a babiloni függőkertek, tornyok, öntözőcsatornák és falak. elfújta őket a szél és a homok.
Ugarit, Evilath, Shambala. Kashgar, Karakorum, Agade, Kish, Lagash, Eridu.
Hát ez vmi borzalom... Kíváncsi lennék az eredeti cikkre, de ha egy szíriai telepből következtetnek az Akkád dinasztia birodalmára, akkor min. egy évtizeddel el vannak maradva.
Ma már az is kérdéses, h birodalomnak nevezhető-e egyáltalán az Akkád dinasztia állama. Azt tudjuk, h a folyóvölgyek mentén vezettek hadjáratokat, azt is, h viszonylag messze létesítettek lerakatokat, de h ezen területek mekkora hányadát vonták tartós ellenőrzés alá, az erősen kérdéses. A fent leírt, Anatóliát, Szíriát, Mezopotámiát is magában foglaló világkereskedelmi rendszer összekeverése egy kortárs államalakulattal, függetlenül annak kiterjedésétől, szervezettségétől elemi hiba! Egy klímaváltozás csakugyan alááshatja mindkettőt - de ha ez történt, miért lett az a végkövetkeztetés, h "az akkád birodalom széthullását a militarizmus idézte elő"??!! Szintén súlyos hiba a történeti hagyomány összekeverése magával a rekonstruálható történelemmel. Narám Szín e hagyományban (v legalábbis annak jelentős részében) tragikus uralkodóként maradt meg, szembeállítva nagyapjával, a dinasztiaalapító Sarrukínnal. A leletek és szövegek tanúsága szerint azonban épp Narám Szín alatt mutathatók ki olyan jegyek, melyek egy birodalomnak a csíráját jelenthették volna.
Ha létezett olyan mezopotámiai birodalom, melynek széthullásában része volt a militarizmusnak, az Asszíria volt az 1. évezredben, mert riválisai kiiktatásával v végletes meggyengítésével (Urartu, Elám) a saját határait védő fontos ütközőállamokat semmisített meg (kicsit egyszerűsítve).
De hogy hogy jön mindez a mai Szíriához...
Az ilyen összehasonlításokkal sajnos mindig az a baj, hogy mennyire tekinthetjük azonosnak az akkori helyzetet a mostanival...