A vallásos ünnepek méltóságához és komolyságához nem illenek olyan földi bohóságok, mint a vásárlás – gondolhatnánk. A nyelvi adatok azonban pont az ellenkezőjét mutatják. Nem is nehéz kitalálni, miért.

Hogy válhatott honfoglalás kori ütközetről híres falu neve lealacsonyító jelzővé? És hogy válhatott egy asztaloscsemete országos hírű építésszé több mint száz évvel ezelőtt? A történelmi Magyarország városainak meghatározó épületeit tervező Alpár Ign...

Minden azáltal válik megbélyegzetté, hogy megbélyegzik. A megbélyegzők persze mindig meg tudják magyarázni, miért hibáztatnak valamit. A kérdés az, hogy helytálló-e a magyarázat.

Leírtuk, hogy hogyan látjuk mi a pedagóguspálya napos és árnyékos oldalát. Igyekeztünk minél több dologra kitérni, ám maradt egy-két olyan tényező, amire olvasóink hívták fel a figyelmünket. Cikkünkben a tanári pálya ellen szóló hét érvre érkező hozz...

A jómódú család gyermeke hajlamosabb jobban teljesíteni az iskolában, mint az alacsonyabb jövedelműeké. Ennek több oka is lehet, de egy dologban sok kutatás egyetért: ebben szerepe van a gyerekek nyelvi készségének, például a szókincsnek. De miért fo...

Január 17-én írják a negyedik, hatodik és nyolcadik osztályosok a középiskolai felvételi feladatlapokat. Már nem sok idő van, mi mégis összegyűjtöttünk öt olyan témát nyelvtanból, ami előkerülhet a magyar nyelv és irodalom feladatlapban. A készüléshe...

Így a naptári év elején sokan szeretnék, ha a jövő megjósolható volna. Ma már sok minden jelezhető előre: az időjárás, bizonyos járványok terjedése, a közutak forgalma stb. Az emberi viselkedést valahogy mégsem sikerül ráncba szedni, és előre jelezni...

Bármilyen tragédia lehet humor forrása. Természetesen csak úgy, ha nem az áldozatokon, hanem a tragédiát ostoba módon magyarázókon mulatunk.

Sokszor nem a politika áll annak hátterében, ha meghökkenve szemlélünk egy utcanévtáblát. Lehet, hogy a morfológia a ludas! Új sorozatunkban többértelmű utcaneveket vizsgálunk. Fővárosi sétánkon belebotlunk egy kocsmába, egy gyökértetűbe és néhány sz...

Szeretjük nevükön nevezni a dolgokat – bár sokszor éppen ezáltal tévesztjük meg magunkat. Jobb, ha nem próbáljuk meg a mai állapotokat ezer évvel ezelőttre visszavetíteni – különösen, ha már a mai elnevezések is torzítják a valóság tényeit.

A „deviszont”-ot a Magyar nyelv nagyszótára 2014-ben felvette a szócikkei közé. De vajon mióta és miért „deviszont”-ozunk? Manapság szóban gyakoribb a szerkezet, mint írásban, ám már a 16. századtól adatolható a jelenség. Neves írók, költők, sőt, még...

Elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.