Nyelvtani szabályokat megállapítani, a jelenségek okát kutatni csak nagy mennyiségű nyelvi adat alapos vizsgálata után lehet. Ha csupán néhány adatból kiindulva messzemenő következtetéseket szeretnénk levonni, könnyen luftot rúghatunk, mint levélírón...

Az Akkreditált Online Főiskolák (Accredited Online Colleges) szervezetének honlapja listát közölt a szerintük legjövedelmezőbb, illetve legnehezebb nyelvekről. Vajon van-e a két lista között átfedés? És mennyire vehetjük komolyan őket?

Nyakunkon a vakáció, sokan örömmel teszik félre a tankönyveiket. Egy ideig búcsút inthetnek a magolandó táblázatoknak, definícióknak. De mi is az a magolás? És mit utasítottak el a magyarok 1860-ban?

A suriname-i külügyminisztérium elegáns új épülete a kínai kormány ajándékaként épült fel. A főváros, Paramaribo lakosait kínai feliratok invitálják sok száz vállalkozás portálján, a kaszinóktól a fűszeresekig és a bútoráruházakig. Az őserdőt átszelő...

Dugonics András a 18-19. század fordulóján három művében is bizonyságát adta finnugrisztikai ismereteinek. Etelka és Jólánka című regényeit már tárgyaltuk itt, a Rénhírekben. Most következzék az Etelkából írt színműve, az Etelka Karjelben.

A nyomdatechnika fejlődése elősegítette a képzőművészeti alkotások sokszorosítását, ezzel párhuzamosan az ex librisek is egyre kifinomultabb technikával és nagyobb példányszámban készültek.

Az európai nyelvek többségében a pünkösd neve a görög πεντηκοστή [pentékoszté] 'ötvenedik' szóból ered. Ebből származik a magyar pünkösd szó is. Vannak azonban nyelvek, ahol más kifejezéseket használnak. Melyek ezek, és hogy nevezik ott a pünkösdöt?

Tényleg erős hatást gyakorolt az arab a spanyol szókincsre és kiejtésre? Mennyivel erősebb ez a hatás délen? És egyáltalán: ha az Ibériai-félsziget 800 éven át arab uralom alatt állt, miért nem beszél ma már mindenki arabul?