Keltkáposzta
Főúr, kérem, legyen szíves! Mikor kelt a káposztájuk?
A Mindennapi helyesírás című sorozatunk egyik legkedveltebb cikke éppen a gasztronómia helyesírási rejtelmeibe kalauzolta az olvasót. Megtudhattuk, hogy hol sütnek még annál is hasább burgonyát, mint amit mi valaha is ettünk. Maradunk az ételek írásánál: ma tůrógomboc, keltkáposzta főzelék és zuzapörkölt lesz a menü...
A menüt ezúttal Gergelytől kaptuk:
(Forrás: nyest.hu)
Bár a képen láthatóak közül egyik ételnév sincs az akadémiai konvenció szerint írva, a legviccesebb mégis a keltkáposzta. Ahogyan van kelt tészta, éppen úgy lehetne kelt káposzta is. Csak azt külön kéne írni, hiszen a kelt egy jelző (a kel ige befejezett melléknévi igenévi alakja). A kel szó azonban, amely a kelkáposzta, kelbimbó összetételekben szerepel, nem függ össze az igével. Bajor-osztrák eredetű szó; és önmagában valóban ritkán használjuk, de pl. a kínai kel kifejezésben igen. A [[kel + káposzta] + főzelék] szerkezet tehát három tagból áll, és hét szótagú, így a helyes írásmódja: kelkáposzta-főzelék.
A túrógombóc írásmódja a kiejtést követi, ebben nincs semmi érdekes. A zúzapörkölt azonban a rövid u-s ejtés ellenére is hosszú ú-val íródik. A zúza ugyanis a zúz igével függ össze; nem más, mint a madár zúzógyomra.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!