Katalán: a spanyol és a francia között
A katalánokat talán a legtöbben csak nyelvpolitikai botrányaikról ismerjük. Sokan úgy gondolják, hogy csak egy „érthetetlen spanyol nyelvjárást” beszélnek, de nyelvük bizonyos szempontokból inkább a franciához és az olaszhoz áll közelebb.
A katalán nyelv (el català vagy la llengua catalana), bár a szakemberek a nyugati újlatin nyelvek keleti iberoromán csoportjába sorolják, valójában a nagyon hasonló – szinte nyelvjárásoknak tekinthető – okcitán nyelvváltozatokkal együtt átmenetet képez a spanyol és a francia között – írása miatt gúnyból szokták mondani, hogy „francia akar lenni, de mégsem az” – viszont mind hangtanilag, mind szókincse tekintetében sok közös jellemzője van az olasszal is.
(Forrás: Wikimedia commons)
Ennek ellenére Spanyolországon kívül sokan tévesen csak „furcsa spanyol nyelvjárás”-nak gondolják, holott a katalán nyelvet beszélő csaknem 10 milliós népről a sajtóban általában csak a nyelvpolitikai
botrányaikkal összefüggésben hallunk, mivel halálos sértésnek veszik már azt is, ha őket egyáltalán spanyoloknak nevezik.
A nyelvet három spanyol autonóm közösségben, Katalóniában (Catalunya, spanyolul: Cataluña), Valenciában (València, spanyolul: Valencia) és a Baleár-szigeteken (katalánul: Les Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) beszélik; a két utóbbi területen beszélt változatait valenciainak (valencià), illetve balearnak is nevezik. De nézzük meg, miről is lehet a katalán nyelvet megismerni, és megkülönböztetni a spanyoltól! (Az átírásban a barcelonai irodalmi nyelv – a nyugati nyelvjárás – kiejtését vesszük alapul.)
„Levágták a spanyol szavak végét”
A katalán egyik legszembetűnőbb sajátossága a spanyollal szemben, hogy az -a kivételével elvesztette a szóvégi latin magánhangzókat (a galloromán nyelvekhez és a románhoz hasonlóan), valamint
– véghangsúlyos szavakban – az -n-et. Így a legtöbb olyan szó, melynek végén a spanyolban magánhangzót találunk, a katalánban mássalhangzóra, illetve a spanyolban véghangsúlyos, -n-re végződő szavak a katalánban magánhangzóra végződnek. Ezért viccből szokták olykor úgy jellemezni, hogy „mintha levágták volna a spanyol szavak végét”:
- spanyol año [ánnyo] = katalán any [ány] ’év’
- spanyol fuego = katalán foc [fok] ’tűz’
- spanyol mucho [múcso] = katalán molt [mol] ’sok’
- spanyol castellano [kasztelyáno] = katalán castellà [kösztölyá]
Magánhangzók
A szerző blogjából
A magánhangzók tekintetében a katalán leginkább a portugállal mutat hasonlóságot. A barcelonai nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelvben hangsúlytalan szótagban csak három magánhangzó létezik: egy középállású, a magyar [ö]-re emlékeztető, röviden ejtett, ajakkerekítés nélküli [o]-ra vagy hátrahúzott nyelvvel ejtett [e]-re emlékeztető, úgynevezett „svá” hang (vö. mint pl. az angol about első hangja: írásban a, e), illetve [u] (írásban o, u) és [i], hangsúlyos szótagban viszont hét magánhangzót különböztetnek meg: [á], [e], [è] (az [e]-nél nyíltabb), [i], [o], [ò] (az [o]-nál nyíltabb, a magyar a-hoz hasonló) és [u], szemben a spanyollal, ahol minden helyzetben öt magánhangzót – [a], [e], [i], [o], [u] – találunk: espanyol [öszpönyol] ’spanyol’, català [kötölá] ’katalán’, demostrat [dömusztrát] ’bizonyított’, seguidor [szögidó] ’követő, szurkoló’, València [bölensziö], és [ész/éz-] ’van’, estació [ösztöszió] ’megálló’, però [p(ö)rò] ’de, mégis’.
Mássalhangzók
A spanyolhoz hasonlóan a katalánban is megvan a lágy [ly] (írásban szintén ll) és [ny] hang, mint az előző példákban láttuk, az utóbbit – a magyarhoz hasonlóan – az ny jelöli. Nem találjuk meg viszont a spanyolra jellemző [ch] hangot, melyet pl. a Jaime [cháime] ’Jakab’ névben ejtenek: ennek helyén a katalánban – akárcsak a portugálban és a franciában – [zs]-t találunk: Jaume [zsaumö]. Szintén nincs meg a katalánban a spanyolországi spanyolra jellemző „selypített” (interdentális) [sz] hang, mint a ciudad [thjudá] ’város’ szóban, helyette magyar (emelt nyelvheggyel ejtett) [sz] hangot ejtenek: ciutat [szjutát] ’város’. (Szintén az [sz] hangot jelöli a szó elejei s-, az -ss-, valamint – a, o, u előtt és a szó végén – a ç). A spanyollal ellentétben a katalánban létezik [z] (írásban z vagy -s-), [dz] (írásban tz) és [dzs] (írásban tg és tj), valamint [s] (írásban x) hang is: casa [kázö] ’ház’, les illes [löz-ilyösz] ’a szigetek’, realitzar [röölidzá] ’megvalósít’, viatge [biádzsö] ’utazás’, Montjuïc [mondzsuík], caixa [kájsö] ’doboz’. A spanyollal szemben [cs] hang csak a szó végén fordul elő, és az -ig jelöli: veig [becs] ’látok’.
A szóvégi -r betűt, valamint az l, az r és az orrhangú mássalhangzók (m, n) után írt, egyébként szóvégi felpattanó zárhangokat jelölő betűket (p, b, t, d stb.) általában nem ejtik: molt [mol] ’nagyon/sok’, fraternalment [frötörnálmén] ’testvériesen’, Camp Nou [kám-nou], Gerard Piqué [zsörár piké] stb. Ugyanakkor a hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak többes számában az -s elé egy -n- hang toldódik be: català > catalans, estació > estacions.
Helyesírási furcsaságok
Végül néhány helyesírási sajátosságot is érdemes említeni. A korlátozott számban előforduló hosszú mássalhangzókat vagy a betű kettőzésével (pl. terra [terrö] ’föld’, immortal [immurtál] ’halhatatlan’ stb.) vagy t betű eléírásával jelölik: setmana [szömmánö] ’hét’, bitllet [billyet] ’jegy’. Egyetlen kivétel a hosszú [ll] hang, melyet a két l közé tett lebegőponttal jelölnek az ll-lel jelölt [ly] hangtól való megkülönböztetés céljából: col·laboració [kulövuröszió] ’együttműködés’. A hangsúlytalan -a-ra
végződő szavak többes számában az -a e-re változik: la setmana [lö szömmánö] > les setmanes [lösz szömmánösz].
Katalán példaszövegek
Példaként Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikkelye katalánul:
A katalán számok 1-től 10-ig:
- un/una
- dos/dues
- tres
- quatre
- cinc
- sis
- set
- vuit
- nou
- deu.
Nemzeti büszkeségük
S ha már katalánok, akkor bizonyára mindenkinek eszébe jut Barcelona, s a futballrajongók erről rögtön a Barçára asszociálnak. Következzen hát az FC Barcelona himnusza – természetesen katalánul. Az összehasonlítás kedvéért megadjuk a szöveget spanyolul is, magyar fordítással.
Himne del Barça / Himno de F.C. Barcelona
Tot el camp / Todo el campo / Az egész pálya
És un clam / Es un clamor / Egy kiáltás
Som la gent blaugrana / Somos la gente azulgrana / Mi vagyunk a kék-vörösek
Tant se val d’on venim / No importa de dónde vengamos / Nem számít, honnan jövünk
Si del sud o del nord / Si del sur o del norte / Délről-e, vagy északról
Ara estem d’acord, estem d’acord / Ahora estamos de acuerdo / Most összetartunk
Una bandera ens agermana / Una bandera nos hermana / Egy lobogó minket összeköt
Blaugrana al vent / Azulgrana al viento / Kék-vörös a szélben
Un crit valent / Un grito valiente / Egy bátor kiáltás
Tenim un nom, el sap tothom / Tenemos un nombre, lo saben todos / Van egy nevünk, mindenki tudja:
Barça, Barça, Barça
Jugadors / Jugadores / Játékosok
Seguidors / Seguidores / Szurkolók
Tots units fem força / Todos unidos hacemos fuerza / Mindannyian együtt erősek vagyunk
Són molts anys plens d’afanys / Son muchos años llenos de sacrificio / Annyi erőfeszítéssel teli év
Són molts gols que hem cridat / Son muchos goles que hemos gritado / Annyi gólt kiáltottunk
I s’ha demostrat, s’ha demostrat / Y se ha demostrado / S bebizonyosodott
Que mai ningú no ens podrà tòrcer / Que nunca nadie nos podrá vencer / Hogy soha senki minket
legyőzni nem fog
Blaugrana al vent / Azulgrana al viento / Kék-vörös a szélben
Un crit valent / Un grito valiente / Egy bátor kiáltás
Tenim un nom, el sap tothom / Tenemos un nombre, lo saben todos / Van egy nevünk, mindenki tudja:
Barça, Barça, Barça!
Az FC Barcelona címere
(Forrás: Wikimedia commons)
@kalman: Teljesen jogos az észrevételed, erre nem is gondoltam. Annál is inkább fontos ez, mivel az egyetlen önálló ország, ahol a katalán hivatalos nyelv.
"A nyelvet három spanyol autonóm közösségben, Katalóniában (Catalunya, spanyolul: Cataluña), Valenciában (València, spanyolul: Valencia) és a Baleár-szigeteken (katalánul: Les Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) beszélik;" - Én mindenképpen megemlítettem volna Andorrát is, ami viszonylag önálló állam (Principat d'Andorra, Valls d'Andorra). Andorrának három hivatalos nyelve van (francia, spanyol, katalán), de az ottaniak elsődleges, egymás közt beszélt nyelve a katalán. (Azt, hogy viszonylag önálló állam, úgy értem, hogy a két herceg, aki névlegesen az államfő szerepét tölti be, a spanyolországi Seu d'Urgell mindenkori püspöke és a mindenkori francia köztársasági elnök.