0:05
Főoldal | Rénhírek
Írásbeliség Dél-Afrikában

Írók, olvasók, kiadók kerestetnek!

A Dél-afrikai köztársaságnak 11 hivatalos nyelve van, mindegyiket beszélik is, írásbelisége azonban, úgy tűnik, csak az angolnak van. Miért nem akarnak afrikaansul, zulu nyelven vagy xhoszául írni az emberek?

nyest.hu | 2012. július 9.

Ha az ember autózik a Dél-afrikai Köztársaságban, az út menti táblák főleg angol, néha afrikaans, még ritkábban zulu nyelvűek. A táblák tehát – legalábbis a fővárosban, Johannesburgban – nem tükrözik, hogy az országnak összesen tizenegy hivatalos nyelve van: a fenti hármon kívül még nyolc kisebb afrikai bennszülött nyelv. Persze, ismerünk más nagyobb városokat, ahol egy-egy nyelv koncentrálódik. Fokvárosban afrikaans anyanyelvi beszélők élnek nagy számban, Durban pedig a legnagyobb, túlnyomórészt zulu nyelvű lakosok lakta város.

Érdekes helyzet, hogy annak ellenére, hogy tizenegy hivatalos nyelv van, az ország vezető írott nyelve az angol. Jóllehet  a lakosság kilencvenkét százalékának nem anyanyelve az angol. Gondolhatnánk azt, hogy milyen irigylésre méltó helyzet: szinte mindenki tud az anyanyelvén kívül angolul. Valós problémának tűnik azonban, hogy az angol használatának elterjedése visszaszorítja a bennszülött nyelvek irodalmát és kultúráját.

Nem arról van szó, hogy a bennszülött nyelvek anyanyelvi beszélőinek a száma csökkenne; ezeknek a nyelveknek a beszélőszáma nem változott. hanem az a probléma, hogy az írásbeliség szinte kizárólagos nyelve az angol. „Egyszerűen nincs elég kiadó, író és olvasó, aki a bennszülött nyelvek irodalmát kiadná, művelné vagy olvasná – mondja Lazarus Miti, a Vendai Egyetem korábbi nyelvészprofesszora. – Általánosságban az a helyzet, hogy minél iskolázottabbá válnak az emberek, annál kevésbé képesek az anyanyelvükön irodalmat olvasni.” Ugyanis ha találnak is olvasnivalót az anyanyelvükön, azt túl nehéznek vagy túl időigényesnek tartják elolvasni, ezért nincs rá motivációjuk.

Fokváros (Cape Town)
Fokváros (Cape Town)
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew Massyn)

Az is igaz, hogy Dél-Afrika bennszülött nyelvein igen nehéz irodalmi, de akár hivatalos olvasnivalót találni. A Times of Swaziland megszüntette a szvázi nyelvű kiadását 2006-ban, mondván, hogy kevesen veszik, nincs rá igény. A felháborodásra való tekintettel aztán újraindították, de profitot nem termel. (A szvázi is hivatalos nyelv a Dél-afrikai Köztársaságban.)

A Dél-afrikai Köztársaság kormánya sem jár elöl jó példával: a hivatalos dokumentumokat gyakran vagy csak angolul, vagy afrikaansul adja közre. Mentségükre szóljon, hogy a többi kilenc hivatalos nyelven is publikálják az iratokat, ha erre van igény. (Úgy tűnik azonban, hogy nincs: a kormány weboldala egyelőre csak angolul érhető el.)

Elhivatott nyelvtanulókat sem könnyű találni. A Vendai Egyetemen, Miti tanszékén követelmény volt egy bennszülött nyelv megtanulása. A rengeteg felvettből (800 diák) azonban csupán tízen szereznek diplomát 3 év után. Ilyen körülmények között talán nem is csoda, hogy az alkotók, akik hírnévre vágynak, illetve a kiadók, akik profitot szeretnének, nem publikálnak afrikai nyelveken.

Hogy mi az oka annak, hogy a bennszülött nyelvek írásbelisége nem terjed? – A probléma egyik fele az, hogy a legtöbb afrikai nyelven az írásbeliség viszonylag új. Ezért a helyesírás és a szókincs sztenderdizációja még nem ért véget, emiatt nagy a bizonytalanság, és az írott változat még nem egységes, kiforrott. Miti, aki maga is részt vett az egyik nyelv szterderdizációjában, azt mondja, azért érthető nehezen sokszor egy-egy írott változat, mert a különböző változatok egyesítésével hozzák létre a sztenderdet.

Így beszélt és az írott nyelv közötti nagy különbség, illetve az angol nyelv presztízse és karrier-potenciálja már eleve megakadályozza, hogy a fiatal írásbeliségű nyelvek irodalma szárnyra kapjon és kibontakozzon. Ennek ellenére Miti bizakodó: azt mondja, a jövő generációinak könnyebb lesz boldogulni, mivel a média, az oktatás, a kormány az idő előrehaladtával mind könnyebben fog megbirkózni tizenegy hivatalos nyelvvel. „A városi környezetben élő emberek mindinkább többnyelvűvé válnak – mondja. – És ehhez hamarosan hozzá fog tartozni az írásbeliség, az irodalom ismerete is. Csupán szükség van még ehhez némi időre, elvégre az új Dél-afrikai köztársaság még csak 18 éves.”

Forrás

Wanted: readers, writers, and publishers

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. július 12. 17:19
1 SZ

Lehet, hogy mégis igazuk volt azoknak, akik szerint hasznosabb lett volna közös irodalmi nyelvet kialakítani az egymáshoz nagyon közel álló bantu nyelveknek? Abram de Swaam holland szociológus szerint az alábbi 2 nyelvcsoportból lehetett volna 1-1 standardizált nyelv:

„nguni”: zulu, xhosza, ndebele és szvázi

„szutu” : északi szoto, pedi és csvana (tswana)

A nguni gyakorlatilag messze a legnagyobb nyelv lenne, mivel csak a zulu és a xhosza együtt a teljes lakosság 41-42%-a (több mint 20 millió ember).

Dél-Afrikában is igaznak tűnik az EU-ban megfigyelhető jelenség: minél több nyelv, annál több angol.