Xhosza nyelvlecke
Az afrikai nyelvek több tulajdonságuk miatt is egzotikusnak tűnhetnek. A xhosza nyelv például nem elég, hogy tonális, még rengetegféle csettintőhangot is tartalmaz...
Többször volt már szó a nyesten az Afrikában beszélt nyelvekről. Szétoszlattunk ezekkel kapcsolatosan két tévhitet, majd a két évvel ezelőtti dél-afrikai foci-világbajnokság alkalmából részletesebben is megismerkedhettek olvasóink a Dél-afrikai Köztársaságban beszélt nyelvekkel. Az is tudvalevő, hogy némelyikük jó eséllyel pályázik a legnehezebben tanulható nyelv kitüntető címre. Mostani összeállításunkban a xhosza nyelvvel ismerkedhetünk meg részletesebben egy videosorozat segítségével.
Biztosan sokan ismerik Miriam Makeba csettintős dalát (The Click Song). Azt már azonban kevesebben tudhatják, hogy ez a dal egy xhosza esküvői ének, és hogy a benne hangzó csettintések nem csupán zenei kellékek, hanem a nyelv hangkészletének részei. A xhosza nyelvben ugyanis – egyes leírások szerint – tizennyolc különbözőképpen ejtett csettintőhang van. Nem csoda tehát, ha a mi fülünk számára szinte követhetetlen nyelvtörőket találunk xhosa nyelven.
Nem véletlen, hogy a Khaya nevű YouTube-felhasználó a xhoszát bemutató videósorozatában első sorban a csettintő hangok képzését próbálja elmagyarázni a nagyközönségnek. Az alábbi felvétel második felében meg is mutatja, hogyan kell a csettintéshez készenlétbe helyeznünk a nyelvünket.
Ha már a csettintéseket begyakoroltuk, nem árt megjegyezni, hogy a xhosza nyelv a bantu nyelvcsaládba tartozik. Beszélői a Dél-afrikai Köztársaság keleti részén élnek; az ország egyik nemzeti nyelve. A lakosságnak mintegy 18 százaléka beszél xhoszául, körülbelül 7,9 millió ember. A xhoszák saját magukat amaXhoszáknak, nyelvüket pedig isiXhoszának hívják. A nyelvet már a 19. században elkezdték el leírni, így a legalaposabban leírt bantu nyelvek közé tartozik. (Az európaiak korábban kaffernek hívták a xhoszákat; ez gúnyos elnevezés volt.)
A xhosza tehát jelentős, „nagy” nyelv, nagy szépirodalma van. A xhoszák latin betűkkel írnak. A betűk közül három jelöl csettintőhangokat: c-vel írják a fognál képzett (dentális) csettintőhangokat; x-szel a nyelv oldalánál képzett (laterális) csettintőhangokat jelölik – ez szerepel a nyelv, illetve a nép nevében is; és q-val jelölik a szájpadlás hátsó részénél képzett csettintőhangokat. Lássuk és halljuk, hogyan kell ezeket képezni!
A xhosza nyelvbe az izgalmas csettintőhangok vélhetően koiszan hatásra kerültek. De nem elég, hogy ezek a fura hangok vannak a mássalhangzók között, a nyelv – mint a legtöbb bantu nyelv – tonális is. Ez azt jelenti, hogy a dallamnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. (A tónusokat egyébként az írásban nem jelölik.) A xhosza hangrendszerben a magánhangzók viszonylag könnyebbek, összesen tíz van belőlük; ezeket mutatja be Khaya a következő videón. Majd kénytelen visszatérni a mássalhangzókra, hisz azok sokkal izgalmasabbak...
A hangrendszer izgalmain kívül szokatlan lehet még, hogy a névszóknak tizenöt különböző osztálya van, ezek az osztályok különböző ragozásúak. A xhosza ugyanis a magyarhoz hasonlóan agglutináló nyelv: toldalékokat ragaszt a szavak elejére és végére. A mondatrészek alapszórendje: alany–ige–tárgy (SVO).
Aki részletesebben is kíváncsi a xhoszára, kövesse tovább Khaya nyelvleckéit a YouTube-on. De találhatunk az interneten ingyenesen elérhető xhosza nyelvtant és angol–xhosza szótárat is.
Forrás
Fodor István (2004): A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta Kiadó, Budapest