Gettók és turistaparadicsomok:
a VB helyszínei
9 város összesen 10 stadionjában zajlanak majd az idei futball vébé mérkőzései a Dél-afrikai Köztársaságban. De vajon hogyan élnek e városok lakói, és milyen nyelven lehet szót érteni velük? Egy 11 hivatalos nyelvvel büszkélkedő állam változatos társadalmi és nyelvi térképe, amelyről többek között azt is megtudhatja, hol született J. R. Tolkien.
A Dél-afrikai Köztársaságot nem csak a 11 hivatalos nyelv teszi különlegessé, hanem fővárosainak száma is. Ebből ugyanis három is akad az országban. Pretoria a kormány és a közigazgatás székhelye (hagyományos értelemben talán ez mondható leginkább fővárosnak),
Fokváros a törvényhozás székhelye, Bloemfontein pedig a bíróságnak biztosít helyet. Az országba érkező szurkolók mindhárom város stadionjaiban drukkolhatnak majd.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A gyarmatosítás nyelvei, aranyláz
Pretoria már a 19. században is főváros volt: eredetileg az angol gyarmatosítók elől északkeletre nyomuló búr telepesek Transvaal Köztársaságának székhelyeként működött. A hollandok 1652-ben kezdtek megtelepedni a mai Fokváros (afrikaansul Kaapstad) környékén. 1806-ban azonban Afrika legdélebbi része a gyorsan terjeszkedő angol birodalom fennhatósága alá került.
A 11 hivatalos nyelv
A 11 nyelv az anyanyelvi beszélők száma szerinti sorrendben: zulu, xhosza, afrikaans, északi szotho, cvána, angol, déli szotho, conga, szvati, venda, ndebele. Ebből a listából is látszik, hogy az európai gyarmatosítók nyelvei nagyobb presztízsük ellenére is csak az ország harmadik, illetve hatodik leggyakoribb nyelvei.
Az országban beszélt afrikaans nyelv tehát a hollandból alakult ki. Korábban búr néven volt ismert a magyarban a holland búr (boer) „paraszt” szó után. Az afrikaans nem tagadja meg gyökereit: ma is nagyon közel áll a hollandhoz. Nyelvtana azonban sokat egyszerűsödött a hollandéhoz képest, és sok benne az afrikai eredetű és a szleng szó. Ettől függetlenül még ma is kölcsönösen érthető a két nyelv. A hollandot ismerők számára az afrikaans kiejtése és szavai tűnhetnek ugyan nehéznek, de a nyelvtan egyszerű – az afrikaanst ismerők számára pedig még könnyebb a hollandot gyorsan elsajátítani.
A korábbi holland telepesek és az újabb angol betelepülők között korántsem volt feszültségmentes a helyzet. Ezért indultak meg Fokváros környékéről északkeletre a búrok, és alapítottak két független területet. Ezek voltak Oranje Szabadállam és a Transvaal Köztársaság. Az angolok azonban ide is utánuk mentek: nem csoda, hisz csábította őket a környéken felfedezett arany. Az aranyért való versengés pedig hamarosan olyan feszültségekhez vezetett, hogy két háborúra is sor került a búr és angol telepesek között. Ezek közül a második az angol uralom megszilárdításával és a holland területek bekebelezésével járt 1902-ben.
Az afrikaans nyelv mindazonáltal továbbra is megmaradt. Az ország lakosságának ma 9 százaléka, azaz nagyjából 4,5 millió európai származású ember használja. Ezeknek 60 százaléka afrikaansul beszél otthon, akárcsak a a szintén 9 százalékot kitevő színes bőrű (kevert) lakosság 80 százaléka. Az angol anyanyelvűek számát még a jelentős egy milliós indiai származású dél-afrikaiak gyarapítják, akiknek többsége már elhagyta eredeti indiai nyelvét.
Hiába van az országban 11, elvileg egyenrangúként elismert hivatalos nyelv, a különböző nyelvek eltérő presztízzsel bírnak az országban. A pálmát az angol viszi el, ez a politika és a média nyelve, holott a lakosságnak csupán 30 százaléka érti és beszéli. Az európai leszármazottak és az angolul beszélők többnyire a városokban koncentrálódnak, így a futball vébére odalátogatók főként az angolban bízhatnak, ha szóba akarnak elegyedni a helyiekkel.
A „fő” főváros: Pretoria
Visszatérve Pretoriára: a város nevét politikai okokból igyekeztek megváltozatni a helyi folyó Tshwane nevére, de ez az elképzelés eddig túl nagy ellenállásba ütközött. Az apartheid 1994-es eltörlése óta azonban a többségi fekete lakosság igyekszik magához ragadni a hatalmat – szimbolikusan is, az ország afrikaans és angol helységneveinek helyire cserélésével. Ez a folyamat különösen felerősödött a futball vébé kapcsán, ám még korántsem fejeződött be. A kilenc VB-városból egyelőre ötnek van elfogadott helyi neve is, és ezek közül csak kettő teljesen hivatalos.
Pretoria egyébként kilóg a dél-afrikai nagyvárosok sorából abban, hogy fővárosi státusza és az angol nyelv presztízse ellenére is nagyon kicsi (6,5%) az ottani angol anyanyelvű lakosság aránya, és nincsenek benne angol többségű kerületek sem. A lakosság majdnem fele valamilyen szotho nyelvet (lásd előző cikkünket) beszél otthon, egy ötöde pedig afrikaanst. A nguni nyelvek és a conga nyelv pedig 10 százalék fölött képviseltetik magukat.
Pretoria egyébként az ország közepén fekvő Gauteng tartományban található, ami a Transvaal Köztársaság új helyi neve, és szotho nyelven annyit tesz, mint „az arany mellett”. Az ország középső részén fekvő Gauteng egyébként különös abból a szempontból, hogy itt az ország 11 hivatalos nyelve nagyjából az országos arányoknak megfelelően képviselteti magát, míg más tartományokban vannak domináns helyi nyelvek is.
Ahol a törvényhozás és a bíróság lakik: Fokváros és Bloemfontein
A legismertebb dél-afrikai város talán még ma is Fokváros, a Nyugati-Fokföld tartomány fővárosa és legnagyobb városa. Fokváros a Jóreménység fokáról kapta a nevét, ami a várostól mindössze 50 kilométerre délre található. Fokvárosban és az ország nyugati felében általában az afrikaans nyelv dominál még ma is. Az afrikaans a városlakók 40 százalékának anyanyelve, míg a másik két, nagyjából egyenlő számban beszélt nyelv az angol és a xhosza.
Az ország két leggyakoribb nyelve xhosza és a zulu. Fontos jellemzőjük a többi bantu nyelvvel ellentétben, hogy már a bantu népek előtt itt lakó, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató khoi és busman nyelvekből átvették azok csettintgető hangjait. (A koiszan és a bantu nyelvekkel egy későbbi cikk fog részletesebben foglakozni.)
A Dél-afrikai Köztársaság harmadik fővárosa és az ország bírósági székhelye Bloemfontein, a Szabad Állam tartomány fővárosa és legnagyobb települése. A város holland eredetű nevének jelentése „virágforrás”. Bloemfontein és környéke helyi déli szotho nevén is ismert: ez Mangaung és azt jelenti, hogy „gepárdok helye”. A tartomány mezőgazdasági termelésre különösen alkalmas, mégis ritkán lakott. A lakosok többsége – 70 százaléka – valamilyen szotho nyelvet beszél, a nguni nyelveket és az afrikaanst 14, illetve 12 százalék beszéli. Az angol nyelv tehát itt is kisebbségben van. Talán kevesen tudják, hogy a város egyik leghíresebb szülötte J. R. R. Tolkien, A gyűrűk ura szerzője, a quenya és szindarin tünde nyelvek megalkotója.
A futball vébé további városai
A déli tengerparton fekvő Durban az angol anyanyelvű lakosság egyik központja. Ők teszik ki a város lakóinak 30 százalékát, a többi lakos többsége pedig zulu. Durban zulu neve eThekwini, ami nagyjából annyit tesz: „az öbölben”. Durban a túlnyomórészt zuluk lakta KwaZulu-Natal tartomány legnagyobb városa, és egyben egész Afrika legfontosabb kikötője. Kellemes klímája és tengerpartja miatt különösen kedvelt turistaparadicsom is. Jellemzője, hogy az apartheid idején gyakorolt hivatalos szegregáció miatt ma is erősen elkülönülnek benne a fehér és fekete kerületek – akárcsak a legtöbb dél-afrikai városban. A fehérek itt is főleg a belvárost lakják, míg a feketék a külsőbb kerületeket.
A lakóhelyi szegregáció az ország legnagyobb városára, Johannesburgra is jellemző. Valójában az egész Gauteng tartomány egy nagy egybefüggő, 14 milliós agglomeráció, de Johannesburg már önmagában is 8 millió lakost tudhat magáénak. Itt található az ország leghíresebb gettója is, a Soweto, amely különösen nagy szerepet játszott a fekete lakosság apartheid elleni harcában. Soweto neve nem helyi szó, hanem az angol SOuth-WEstern TOwnships, azaz „délnyugati városrészek” kezdőbetűiből áll össze. Az európai származásúak aránya Gauteng tartományban egyébként nagyjából kétszerese annak, ami az ország többi részére általában jellemző – nagyjából 18 százalék. Durban városához hasonlóan az afrikaanst itt is megelőzi az angol. És még az angolnál is többen beszélik a nguni és a szotho nyelveket.
Nelspruit az egyik olyan város, amelynek már van új hivatalos neve: Mbombela szvati nyelven azt jelenti, „sok ember egy kis helyen”. A vébé idejére azonban még a régi nevet használják. A tartományban a nguni nyelvek vannak többségben, a Mpumalanga tartomány nevének jelentése pedig szvati, xhosza és zulu nyelveken is „ahol a nap kel”.
Az északi Limpopo tartomány fővárosa, Polokwane már megváltoztatta korábbi Pietersburg nevét. Új neve északi szotho nyelven „biztonságos helyet” jelent. A tartományban nagyon csekély – mindössze 2 százalék – a fehér lakosok aránya. Ezért is ütközhetett itt a névváltoztatás kisebb akadályba. A kismértékű északi szotho többség mellett a congák és vendák lakják még a tartományt nagyjából egyenlő arányban.
Port Elizabeth kikötője a xhoszák lakta területen fekszik a tengerparton. Ez a Keleti-Fokföld tartomány legnagyobb városa. Itt a lakosság 84 százalékának xhosza az anyanyelve, ezt követik az afrikaansul beszélők.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A dél-afrikai vébé utolsó városa – legalábbis az ábécé szerint – pedig Rustenburg, a többnyire cvánák lakta Északnyugati tartomány legnagyobb városa. A rustenburgi stadionnak van egy igazi különlegessége: a Királyi Bafokeng Nemzet építtette és menedzseli. A bafokengek egy 300 ezer lelket számláló, cvána nyelvű törzs, amelynek egyik királya még a 19. században rájött, hogy a fehér telepesek nem fogják tiszteletben tartani törzsének ősi területeit. Így alattvalóit a gyémántbányákba küldte dolgozni, és az onnan befolyt összegekből szép lassan vissza tudták vásárolni a fehérek által kiparcellázott saját ősi törzsi területeiket. Bölcs előrelátásukat szerencse is követte, és évtizedekkel később a földjeik alatt a világ egyik legnagyobb platinakészletére bukkantak. A paltina bányászati jogából részesednek is, bár ezt csak komoly jogi harcok árán érték el. Az apartheid sosem kedvelte a bafokengek leleményességét, és cserébe egyáltalán nem fejlesztették a törzs területének infrastruktúráját, amit így a törzsnek saját erőfeszítésből kellett megoldania. Ma már viszont a Royal Bafokeng Stadion is hirdeti a törzs ügyességét, s most ez lett például az angol válogatott bázisa is.
Források:
FIFA: http://www.fifa.com/worldcup/index.html
http://www.sa2010.gov.za/en/host-cities
Az új dél-afrikai földrajzi nevek eredete: http://africanlanguages.com/south_africa/place_names.html
http://www.joburg.org.za/content/view/5026/266/
http://www.news24.com/SouthAfrica/News/Lawyer-wins-language-battle-20100316
http://www.goal.com/en/news/2848/travellers-guide/2010/02/03/1773511/goalcom-travellers-guide-to-south-africa-three-language-mini
wikipédia