Sci-fi nyelvek: klingon és tünde
Beszél ön klingonul akár egy szót is? Esetleg lelkivilágához a légiesebb quenya, netán a szindarin áll közelebb? Nem? Pedig a Star Trek és a Gyűrűk ura nyelveinek szótára, intézete van, beszélőit ezrekben lehet mérni, sőt most már olyan szerencsések (?) is akadnak, akik anyanyelvüknek mondhatják a zord klingon nyelvet.
Űrhajók, helikopterek, idegen bolygók, idegen lények. James Cameron Avatar című filmjéhez a megszokott különleges díszletek mellett azonban egy vadonatúj nyelvet is létrehoztak. Cameron a Kaliforniai egyetem nyelvész professzorát, Paul R. Frommert kérte fel, hogy dolgozzon ki egy nyelvet a filmben szereplő idegenek számára. Ezzel nem csak a színészek nyelvi képességeit teszi próbára Cameron, mint Mel Gibson majául beszélő Apokaliptója és arameusul és latinul előadott Jézus-története, hanem egyben egy ipar keletkezését is láthatjuk.
(Forrás: roddenberry.com)
A Gyűrűk Ura és a Star Trek filmek sikerei után az új mesterséges nyelvek szinte ugyanolyan piaci értékkel bíró árukká nőtték ki magukat, mint a Star Wars bábui voltak annak idején. A Gyűrűk Urában használt quenyának és a Star Trekben beszélt klingonnak ugyanis komoly rajongótáboraik alakultak ki mára, melyek igényeinek kielégítésére azóta kisebb könyvkiadói és nyelvészeti ipar szakosodhatott.
Nyelvkönyveket, szótárakat és a filmekben beszélt mesterséges nyelveken íródott könyveket lehet eladni a lelkes rajongóknak, és talán e bizarr nyelvek tanulása során a fiatalok nyelvészet iránti érdeklődése is jobban felcsigázódik majd, mint az orosz vagy ógörög tanulása közben. A mesterséges nyelvek fejlődését ma már nem csak a nemes célok és a lelkesedés motiválja: a fantázia és Hollywood világa gyakran komoly motivációs erő. Nézzünk hát bele a tudományos-fantasztikus irodalom mesterséges nyelveinek rövid, de annál színesebb és izgalmasabb történelmébe.
Az eszperantótól a klingonig
A mesterséges nyelv olyan nyelv, amelyet egy ember vagy emberek csoportja tudatosan hozott létre és nem természetes úton keletkezett. A mesterséges nyelvek közül különösen az emberek közötti kommunikálás céljából létrehozott nyelvekkel fogunk most foglalkozni. A mesterséges nyelvek másik fontos csoportja egyébként a formális nyelveké. Ezeket tudományos vagy mérnöki célból hozták létre – ilyenek például a programozási nyelvek.
Ehhez a definícióhoz még azt is illik hozzátenni, hogy egy mesterségesen létrehozott nyelv is válhat „természetessé”, ha nagyobb számban kezdik el beszélni, és ha így kialakul egy anyanyelvi beszélői tábora, és ezzel együtt a nyelv elindul saját organikus fejlődésének útján. Ilyen például a modern héber, amelyet egy holt nyelvből alakítottak ki a 19. században, és ilyennek számít mára már a legismertebb mesterségesen létrehozott nyelv, az eszperantó is. Az eszperantó anyanyelvűek számát – Soros Györgyöt szokták a legismertebbek között emlegetni – pár ezerre becsülik, az aktívan használók számát a százezres nagyságrendbe sorolják, míg a nyelvet passzívan értők számát a milliós nagyságrendbe. Ezek a nyelviskolák adataiból, az eladott nyelvkönyvek számából, és az eszperantó klubok klubtagságából nyert becslések tűnnek a legreálisabbnak.
Az új mesterséges nyelveknek egy másik termékeny fajtáját is illik még megemlíteni, a nyelvészeti kísérletként létrehozott nyelveket. E nyelvek egy részével olyan elméleteket tesztelnek informálisan, mint például a nyelvnek a gondolkodásra gyakorolt hatását (Sapir-Whorf hipotézis). Ide tartozik a feminista indíttatású láadan, vagy a daoista egyszerűség filozófiája által inspirált toki pona. A nyelvészeti céllal létrehozott nyelvek egy másik csoportja különböző nyelvészeti paramétereket próbál maximalizálni, minimalizálni vagy optimalizálni. Itt az elsajátíthatóság egy másodlagos cél, ezek inkább nyelvészeti fejtörőknek tekinthetők, de ettől még nem kevésbé érdekfeszítőek. Az ide tartozó mesterséges nyelvek egyre gyarapodó hadával egy későbbi cikk foglalkozik majd.
A nagyjából hétezer természetes nyelv mellett még legalább ezer mesterséges nyelv is létezik. Ezeknek azonban csak egy kis hányada keletkezett az emberi kommunikálás céljára, és többségük nyelvtana és szókészlete közel sem annyira kidolgozott és naprakész, mint például az eszperantóé.
Az első mesterséges kommunikációs nyelveket a 19. században alkották, jobbára ideológiai okokból, hogy megkönnyítsék a különböző anyanyelvű népek közötti kommunikációt és hogy csökkentsék a nemzetek közötti konfliktusokat. Többségük már létező európai nyelvekből átvett szókincset próbált meg összekombinálni egyszerűsített nyelvtannal. Bár ez a megközelítés még ma is működik, az elmúlt száz év tapasztalata azt mutatja, optimizmusuk erősen eltúlzott volt. Ilyenek például az ido, az interlingua, a lojban vagy az egyik legújabb, az internet segítségével fejlesztett novial 98, a sort szinte vég nélkül lehetne folytatni.
A mai népszerű mesterséges nyelvek azonban egy egészen más célból jönnek létre. A legsikeresebbek közülük a sci-fi irodalomban létrehozott nyelvek, mint a Gyűrűk urának tündenyelve, vagy a Star Trek sorozat klingonja. E nyelvek szókincse nem létező nyelveken alapul, legfeljebb csak a hangkészletük és a hangzásuk miatt hasonlítanak ismert természetes nyelvekre. A nyelvtanukra sem féltétlenül az egyszerűsítés jellemző, inkább esztétikai szempontok irányítják alkotóikat.
Egy nyelvész fantáziája
Írói hivatása mellett J. R. R. Tolkien (1892-73) elkötelezett nyelvész is maradt végig. Sci-fi és fantasy-regényeihez több nyelvet is részletesen megalkotott, ezek közül a legismertebb és legjobban kidolgozott a második világháború táján íródott A Gyűrűk Ura című trilógia két tünde nyelve, a quenya és a szindarin.
Tolkien a nyelveknek nemcsak a nyelvtanát dolgozta ki, hanem történelmi múltjukat is megírta. E szerint a Középfölde eseményeinek idején a quenya már nem élő nyelv, csupán egy hivatalos és ceremoniális alkalmakra fenntartott nyelv, mint amilyen a latin volt a középkori Európában. Tolkien a quenyához tartozó saját írásmódot is kidolgozott, a tengwar írást, amelynek azóta a számítógépes alkalmazásokhoz használható betűkészletét is létrehozták.
A Gyűrűk Ura összes nyelve közül a quenya örvend a legnagyobb népszerűségnek. A quenyának saját ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) jelzése is van csakúgy, mint nyelvkönyvei és szótárai. Teljes szókészlete 3000 szóra tehető, és rendszeresen publikálnak quenya nyelven írt verseket is a quenya nyelvnek szentelt két nyelvi újságban (Vinyar Tengwar és Parma Eldalamberon).
A quenya fonológiáját és nyelvtanát leginkább a finnből kölcsönözte Tolkien, latin és más indogermán nyelvek hatásával kiegészítve azt. A trilógia további két fontos kidolgozott nyelve a másik tünde nyelv a szindarin, és a törpék nyelve a khuzdûl. E nyelvekhez az inspirációt Tolkien a walesi és az óangol, illetve a sémi nyelvekből vette.
Egy nagyon eltérő nyelv
A klingon nyelv az USA legnépszerűbb sci-fi sorozatában, az 1966-tól szinte folyamatosan gyártott Star Trekben szereplő egyik nyelv. A sorozatban évekig csak beszéltek a nyelvről, de a klingon szereplők is csak angolul szólaltak meg. Első alkalommal az 1979-es első nagyjátékfilmben hangzott fel a klingon. Ezt a korai hangzást és a tucatnyi szót a film egyik színésze, James Doohan dolgozta ki.
A nyelv teljes kifejlesztésére csak öt évvel később került sor, amikor a harmadik nagyjátékfilm rendezője és producere erre felkérte Marc Okrand nyelvészt, akivel véletlenül találkoztak az 1982-es Oscar-díjátadáson.
Okrand szándékosan próbált idegenül hangzó nyelvet létrehozni. Nem szerepel benne a természetes nyelvek leggyakoribb mássalhangzója a k sem. A nyelv az egyik legritkábban előforduló szórendet alkalmazza, ami a tárgy-állítmány-alany sorrend.
Azért a klingon nyelv megalkotásában is szerepet kaptak bizonyos természetes nyelvek. Bonyolult ragozási rendszerét Okrand az amerikai indián nyelvek nyelvtanára alapozta, a főnév-láncok képzése pedig a szanszkritra emlékeztet. Tolkien nyelveivel ellentétben a klingonnak nincs kidolgozott írásrendszere, alapvetően a latin ábécét használják, a filmben szereplő klingon feliratok csak egzotikusnak tűnő (tibeti ábécé hatású) jelek. Rajongók azért számos írásváltozatot is kidolgoztak már.
Idővel kiderült, hogy bármilyen furcsa nyelvet is próbált meg Okrand létrehozni, a rajongóknak sikerült azt megtanulniuk. Ezért is lehet, hogy a sorozat későbbi epizódjaiban időnként már feliratozás nélkül szerepeltek a klingon párbeszédek. Néhány fanatikus szülőnek köszönhetően már klingon anyanyelvű gyerekekre is akad példa (http://www.nyest.hu/hirek/a-klingon-anyanyelvu-gyermek-esete).
A sci-fi-nyelvek jövője
A 2006-os Guiness Rekordok szerint a klingon a leggyakrabban beszélt, irodalmi céllal létrehozott mesterséges nyelv. Bár a 25 ezer eszperantó nyelven kiadott könyvhöz képest semmi a jelenlegi 200 klingon nyelvű kiadvány, a klingon mégis a sci-fi nyelvek aranymércéjének számít. Saját nyelvi intézménye van, legalább pár ezerre becsült folyékony beszélője, és többek között a Bibliát és Shakespeare Hamletjét is olvashatjuk klingonul. A most megjelenő Avatar új nyelvének sikeréről még csak spekulálni lehet. Tudományos-fantasztikus nyelvekről lévén szó talán kijelenthetjük, hogy a jövő lesz e nyelvek további sorsának megmondhatója.
Források:
Klingon Language Institute: www.kli.org
http://www.theonion.com/content/node/29426
http://listverse.com/2009/03/22/10-fascinating-fictional-languages/
wikipedia