Igény, az volna rá?
Olvasónk kérdésére nem tudunk határozott választ adni, de kommentelőink véleményére kíváncsiak vagyunk.
Olvasóink egyre gyakrabban fordulnak hozzánk olyan kérdésekkel, melyek megválaszolására nem igazán érezzük magunkat hivatottnak. Névtelenségét megőrző olvasónk a tudomány álláspontjára kíváncsi, ám ő sem gondolhatja komolyan, hogy a felvetett problémát tudományosan kutatták.
Miért kevés a magyar szinkronos anime? Van valami tudományos magyarázat arra, hogy miért preferálják jobban az angolszász és latin-amerikai sorozatokat a magyar médiumok a japán rajzfilmsorozatok (animék) helyett? Mi a baj a japán kulturával? S miért preferáltabbak az angolszász és latin-amerikai kulturelemek a magyar média mamutvállalatainál? Magyarországon japán kultura népszerűsége hasonló népszerűségnek örvend, mint az angolszász kultúra (tapasztalatból tudom). Több tízezres nézettségűek a magyar feliratos animék (lehetne nagyobb is a nézettségük, azonban sokan nem szeretnek feliratosan sorozatot nézni).
A válasszal kapcsolatban legfeljebb találgatni tudnánk. Találgatásra pedig tág a tér, kezdve onnan, hogy ezekért a sorozatokért talán magasabb jogdíjat kell fizetni, mint a brazil szappanoperákért, így megtérülésük is kockázatosabb – egészen addig, hogy a döntéshozók végeztek felméréseket, és azok alapján az ilyen sorozatokra még sincs akkora igény, mint olvasónk gondolná. (Ami persze nem jelenti, hogy olvasónk téved, tévedhetnek a felmérések is.) De hogy oldalunk témájához közelebb álló felvetéssel is előálljunk, elképzelhető az is, hogy az ilyen sorozatok rajongói között több az idegen nyelveken jól értő néző, aki inkább letölti és valamilyen idegen nyelven megnézi a sorozatot, mielőtt az a hazai képernyőkre kerülne, és ezért nincs piaca a műfajnak.
Találgatás helyett azonban ismét kommentelőinkre bízzuk a kérdést. Vitassák meg ők, hogy vajon lenne-e igény a magyar nyelvű anime-sorozatokra, és ha igen, miért nem elégítik ki ezt az igényt a tévécsatornák. Ha pedig nincs valós igény, akkor miért nincs?
@Pesta: Valójában éppen a Dragon Ball hozta divatba őket nálunk, utána jött a dömping, csak kifulladt a dolog, nem feltétlenül a sok szemét miatt, mert volt bőven egész jó és nagyon jó is, bár az aljából is volt dögivel.
Azért mert már nem divat nálunk az anime. Régen rengeteg volt, a nagy kereskedelmiken mentek az alacsonyabb színvonalúak, a Megamaxon (v mi volt a neve) meg a jobbak, Cowboy bebop, a Pokoli lány (bár az asszem feliratos volt) stb.
De Hayao Miyazaki ma is népszerű nálunk, így az ő filmjeit továbbra is rendszeresen adják (kivéve a Mononoke Himét, aminek le van tíltva a forgalmazása, de amíg nem volt, azt is adták). Meg a Ghibli is népszerű, így az ő filmjeiket is szinkronizálják. Szal ma inkább a filmeket szinkronizálják és nem a sorozatokat.
@arafuraferi: Még mielőtt idetéved valami animerajongó és nekem ugrik az előző hsz-ért: Biztos vannak nagyon igényes animék is, csak sztem nem a tv-kben.:-)
@Galván Tivadar: Írtam anno a témáról egy cikket a Wikipédián, közben valamelyik "hozzáértő" átnevezte "Teleregényre", de szerencsére a tartalmán nem változtattak: hu.wikipedia.org/wiki/Telereg%C3%A9ny
Szerintem azért, mert a Vuk, Ludas Matyi, Mézga, meg a Macskafogó országában még mindig más a mérce, a "nagyszemű" igénytelen tömegkultúrától még mindig elég sokan hánynak, még ha a régi "Pannónia Filmstúdiós" dicsőségünk a homályba is vész. Na jó persze úgy látszik mégis van rá igény. Majd akkor biztos szinkron is lesz előbb-utóbb.:-) A kisigényűeknél meg úgy látszik menőbb a dzsiájdzsó, mint a bociszem, hát ezért van több nyugati szinkron is. Na most ezt úgy válaszoltam meg, mintha a gyakori kérdések oldalán lennénk, tehát lehet nyugodtan lepontozni.:-)
@Sultanus Constantinus: "azt kellene már [...] elmagyarázni, hogy mi a különbség a "szappanopera" és a "telenovella" között." Nekem is, nekem is!! Mi?
Nem feltétlenül kell a konspiracionizmus berkeibe merészkednünk, a legfőbb ok szerintem prózai. Emlékezzünk a Dragonball körüli mizériára. Ha rajzfilmekről van szó, a magyar döntéshozók fejében a mai napig él az az előítélet, hogy ha rajzfilm (és képregény), akkor az (kis)gyerekeknek való. Holott a rajzfilm is csak egy művészeti kifejezési forma (vagy hogy nevezzem), ami bármit ábrázolhat (japánban ugye pornót is). A közönség ugyanúgy nincs tisztában ezzel, csak nézne, hogy mit keres az esti mese az éjjel 10 utáni műsoridőben. Amíg nem kerül anime-rajongó a döntéshozók köré, addig megmarad underground minőségben.
A szinkront említve, én azt vettem észre, hogy a koreai és japán filmeket jobban szeretem eredetiben nézni. A színjátszásban van valami különbség, ami az eredeti hanggal átjön, de elvész a szinkronban. Más kérdés, hogy nem nagyon ismerem a filmjeiket, mert végletes: vagy nagyon bejönnek, vagy dögunalmas művészieskedőek. Vannak még pl. a bollywoodi filmek, azok meg kifejezetten idegesítenek, számomra nézhetetlenek.
@Sultanus Constantinus: Na várjad ki csak a végét! Lesz ez még így sem:
ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm
A szar filmekből és a kornyikálásokból veszed észre, hogy már el vagy taposva? Az EU csatlakozás mi a francnak kellett?
@Kara-kán: Hát igen, ez meg a másik. Aki ma nem angolul énekel egy zenei tehetségkutatón, annak esélye sincs.
Az angolszász világ és "kultúra" felülreprezentáltsága (vagyis az összes többi ignorálása) a médiában szerintem általános probléma és minden területen jelen van. Csak arról lehet olvasni mindenhol, hogy ki mit csinált az USA-ban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában vagy esetleg Németországban, a többi nem számít, mintha nem is léteznének -- róluk csak azt írják meg, ami negatív. És szerintem ez rendkívül káros a társadalomra, mert csak erősíti az amúgy is meglévő sztereotípiákat és előítéleteket a szegényebb, nem a gazdasági nagyhatalmak közé tartozó országokkal és kultúrákkal szemben.
És hogy az író által feltett kérdésre is feleljen egy hozzászóló:
Én, ha létezik is szinkronos anime, akkor is inkább a japán verziót választom, (ha van) magyar felirattal. Egész egyszerűen azért, mert az eredeti hang nem egyszer sokat hozzátesz a karakterek személyiségéhez. Ráadásul így hallani a japán "honorifix"-eket is (ezt hogy mondják egyébként magyarul?). Egyébként megszokás kérdése az egész.
A kérdés jogos, de azt is meg kellene kérdezni, hogy pl. a könnyűzenei vetélkedőkön miért csak angolul énekelnek a bohócok. Mintha francia, olasz, spanyol, orosz, német... magyar dalok nem is léteznének.
Inkább azt kellene már elmagyarázni az bulvárújságíróknak, és ahogy látom, a Nyestnek is, hogy mi a különbség a "szappanopera" és a "telenovella" között...