Hiába hosszú, ha hibás!
Újabb hivatalos szövegnek látszó mondatot kaptunk, aminek semmi értelme.
Az átgondolatlanságot a terjedelemmel kompenzálni: nem menő. Ettől persze még nagyon sokan csinálják, mivel a pontos nyelvi megformálás kivitelezése nagy meló, amit a szövegek megalkotói nem szeretnek vállalni. Sokkal inkább szeretik, ha a munka oroszlánrészét az olvasó végzi el. Tud olvasni? Vagy nem? – Hát akkor?
A hivatalos, jogi szövegek esetében sokszor támad az az érzésünk, hogy a készítői sportot űznek abból, hogy a szöveg mondatai minél bonyolultabbak és minél hosszabbak legyenek. Arra is akad azonban példa bőven, hogy hiába a hosszú és bonyolult megfogalmazásmód, a szöveg nemhogy nem pontos, hanem már-már értelmetlen. Ilyet küldött most nekünk Gábor is, aki azt kérdezi tőlünk, hogy mi is a baj ezzel a mondattal.
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott építmény esetén az (2) bekezdésben biztosított kedvezményen felül további 65 %-os adókedvezményt vehet igénybe tulajdoni hányada szerinti mértékben az adózó, ha adóév január 01-i állapot szerint a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján a tulajdonában lévő adóköteles lakása a lakóhelye /állandó lakcíme/, akkor kedvezményekkel csökkentett hasznos alapterületének első 100 m2-re után.
(Forrás: Wikimedia Commons / Benson Kua / CC BY-SA 2 0)
A mondat több sebből is vérzik. Vannak benne például kevéssé zavaró, de mégis a szerkesztetlenségről árulkodó helyesírási hibák. Az első tagmondatba például nem kell vessző a vagy elé, hiszen itt mondatrészek között áll. A január 01-i írásmód sem felel meg az akadémiai normának. A m2-re nyilván a négyzetmétere rövidítése kíván lenni, de ebben a toldalékos alakban a négyzetméter-hez kapcsolódó rag a -re, aminek egészen más az értelme: négyzetméterre. Itt tehát a helyesírási hiba az értelmezést is megzavarhatja.
A helyesírásból adódó nehézségek azonban eltörpülnek amellett, hogy a tagmondatok szerkezetében is elkavarodunk a mondat végére. Lássuk tehát az egyes tagmondatokat külön-külön, és köztük levő viszonyokat!
1. Az ingatlan-nyilvántartásban „lakóház” vagy „lakás” megnevezéssel nyilvántartott építmény esetén a (2) bekezdésben biztosított kedvezményen felül további 65 %-os adókedvezményt vehet igénybe tulajdoni hányada szerinti mértékben az adózó, ... [következmény]
2. ...ha az adóév január 1-jei állapot szerint a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján a tulajdonában lévő adóköteles lakása a lakóhelye (állandó lakcíme),... [feltétel]
3. akkor kedvezményekkel csökkentett hasznos alapterületének első 100 m2-e után. [következmény]
Láthatjuk, hogy ez egy olyan feltételes mondat, amelyben egy feltétel és két következmény van megfogalmazva, méghozzá úgy, hogy a feltétel előtt is van egy következmény, meg utána is. Így aztán igazán nehéz kitalálni, hogy ezek a következmények egymáshoz hogy viszonyulnak; nyelvtani támpontunk erre nincsen, tehát a szituáció, a kontextus ismeretéből következtethetünk, ha tudunk. Persze ilyenkor is megvan a tévedési lehetőség. Mi megváltoztatnánk a sorrendet, és több mondatot alkotnánk, hátha akkor könnyebben boldogulunk:
Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban az építmény lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepel, úgy az adózó a (2) bekezdésben biztosított kedvezményen felül további kedvezményt is igénybe vehet. Az adókedvezmény ez esetben további 65 százalék lehet, amit a tulajdoni hányad szerint vehet igénybe az adózó, ha az adóév január 1-jén a kérdéses ingatlanban tulajdonban van, azaz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány szerint az ingatlan az adózó lakóhelye (állandó lakcíme). Ebben az esetben a kedvezmény az ingatlan hasznos alapterületének első száz négyzetmétere után számolható el.
Így már talán fogyaszthatóbb. Abban viszont nem vagyunk biztosak, hogy a mi változatunknak ugyanaz-e az értelme, mint amit ki szerettek volna vele fejezni a megfogalmazók...
@gyurika: A germanizmus babonáját Szepesy Gyula harminc évvel ezelőtt megcáfolta: mek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm (1. fejezet).
Én a javított változatban azt nem értem, hogy „az ingatlanban tulajdonban van”. Mi van az ingatlanban tulajdonban? Az ingatlanban van például a konyhai robot és a könyvespolcon egy Szabó Magda-kötet, ezeknek a tulajdonjogáról van szó?
Nincs határozói igenév a német nyelvben.
@gyurika: "germanizmusnak tartom"
Szerinted melyik germán nyelvben van a magyar -va/ve (-ván/vén) igeneveknek egy-az-egyben megfelelő "igenév" (vagy bármilyen szóféleség)? Lehet,h van. Azért kérdezem, mert csekély műveltségemmel ilyenről nem tudok.
"Amit odaírtak" vs. "Oda van írva"
Dehát ez KÉT KÜLÖNBÖZŐ dolgot jelent! Ami "oda van írva" az most is ott van, de "amit odaírtak" azt lehet,h azóta valakik már kitörölték/hatályon kívül helyezték. (Jogszabály esetén az utóbbira különösen ügyelni kell: nincs-e hatályon kívül helyezve az a rendelkezés, amit valaha beleírtak a jogalkotók a törvénybe, de hiába írták bele, már nincs beleírva). ;)
@gyurika: nagyon jó lenne ettől a germanizmus-tévhittől végre megszabadulni. Idézet: "Ide iktatok egy osztják határozói igeneves szerkezetet: lavem halmán ol, magyarul: lovam halván van, vagyis: meg van halva." (www.math.bme.hu/~wettl/egyeb/magyarul/szepesy.html).
@Kincse Sz. Örs: Szerintem, majdnem sikerült is. "Oda van írva", ez nem tetszik csupán, mert germanizmusnak tartom, bár a magyar köznyelv előszeretettel használja. Persze hibásan de mit várjunk el egy átlagembertől, aki a TV különböző Híradó-jaiban minden este ilyen hibákat hall? "Amit odaírtak", szerintem. A cikk tetszett, tisztelettel.
@Remete66: Kedves Remete66! Mivel pontosan nem írta le, hogy a kiragadott idézetből melyik kifejezéssel támadt problémája, csak gyanítom, hogy a "tulajdonban lenni" lesz a hunyó. Tapasztalataim szerint ez egy olyan terminus technicus, amihez a jogász szakma eltökélten ragaszkodik, és ami valóban kb. annyit jelent, ami oda van írva: tulajdonba vette az ingatlant egy adás-vétel során.
mivel nem vagyunk jogászok, nem is szeretnénk erről többet mondani, (sőt: a "tulajdonban van" helyére tetszés szerint mást is behelyettesíthet, mondjuk "birtokban van"). a mondatot szerettük volna némiképp érthetőbbé tenni, mi azért úgy ítéljük, hogy sikerült.
Sajnos a javított változatnak tényleg nincs semmi értelme:
" ha az adóév január 1-jén a kérdéses ingatlanban tulajdonban van, azaz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány szerint az ingatlan az adózó lakóhelye (állandó lakcíme). ".