0:05
Főoldal | Rénhírek
Észak-–déli szótár

Hatalmas segítség
az északról menekülteknek

Észak- és Dél-Korea között már nemcsak a jól ismert demilitarizált övezet jelenti a határt, hanem a nyelvi különbségek is. Ezt az akadályt hidalná át egy új okostelefon-alkalmazás. A készítők elsősorban az észak-koreai menekültekre gondoltak, de a nyelvi akadályok elgördítése Korea egyesítésekor is jól jöhet.

Kiss Angelika | 2015. augusztus 13.

Észak- és Dél-Korea lakossága több mint 60 éve él egymástól elzárva, nem csoda tehát, ha a két nyelvváltozat egyre inkább különbözik egymástól. A kétféle koreai eltérő fejlődéséhez az elszigeteltség mellett hozzájárult a két ország merőben eltérő politikája és nyelvpolitikája is. Kim Ir Szen 1966-ból származó idézetéből sejthetjük, hogy a két koreai legalábbis fonetikailag már akkor eltérhetett egymástól: „a szöuliak koreai beszéde a könnyű nőcskék kokettálásakor használatos orrhangú nyafogásra emlékeztet” (Osváth Gábor fordítása). Mostanra nemcsak fonetikai és fonológiai, hanem morfológiai különbségek is vannak, erről az angol Wikipédia részletesen ír. A leglátványosabb különbséget azonban kétségkívül a szókincsbeli eltérések jelentik. Észak-koreai menekültek tapasztalataiból tudjuk, hogy a délen használt szavaknak jelentős része ismeretlen számukra.

Kim Ir Szen 1946-ban, amikor még csak a politika miatt nem értette a dél-koreaiakat
Kim Ir Szen 1946-ban, amikor még csak a politika miatt nem értette a dél-koreaiakat
(Forrás: Wikimédia Commons / Korean People Journal)

A szókincsbeli különbségek részben az északi „nyelvtisztító” reformoknak köszönhetők. A koreai ábécét, a hangült a 15. században alkották meg és nem méltatlanul nevezik logikus írásnak (még ha azt nem is mondhatjuk, hogy a koreai a világ legfejlettebb nyelve). Viszont elég későn terjedt el, és egészen a 20. század közepéig kevert írásmódban jelent csak meg. A kínai karaktereket hangüllel vegyítve vetették papírra, ahogy a kandzsik keverednek hiragana és katakana írással a japánban. A koreai háborút (1950–53) követően mindkét fél arra törekedett, hogy a koreai írás mentes legyen a kínai karakterektől. Észak-Korea 1949-ben, Dél-Korea pedig 1948-ban törölte el hivatalosan az írásból a kínai karaktereket (bár Dél-Koreában a gyakorlatban nem váltak meg olyan könnyen tőlük).

Északon belső keletkezésű, délen jövevényszavak

Északon viszont nemcsak a karaktereket száműzték nyelvükből, hanem magukat a kínai eredetű szavakat is, amennyiben volt „eredeti” koreai megfelelőjük is. Márpedig nem ritka, hogy volt, a dél-koreai nyelvváltozatban ma is rengeteg ilyen szópár van. Például a 勤務하다 [günmuhádá] ’dolgozik’ ige mellett, melynek szótöve kínai eredetű, létezik egy azonos jelentésű 일하다 [irádá] alak is. Délen mindkettőt megtartották, csak a kínai eredetűt is hangüllel írják (근무하다). Viszont mivel Kim Ir Szen nyelvújító iránymutatása szerint az ilyen kínai szavak feleslegesek, északon csak az irá alak használatos. A kínai eredetű szavak aránya a koreaiban mindig is magas volt, ahogy a többi kelet-ázsiai nyelvben is. A „felesleges kínai szavak” kiirtása tehát a koreai szókincs jelentős részét érintette.

További fontos tényező az észak–déli különbség kialakulásában, hogy északon a japán megszállás idején átvett jövevényszavakat is koreai megfelelőkkel helyettesítették, és hogy nagyon kevés anglicizmust engedtek meghonosodni. Délen ezzel szemben megtartották mind a kínai, mind a japán eredetű szavakat, az angol szavak pedig hallatlan népszerűségnek örvendenek. A japánhoz hasonló módon öntik őket „koreai formába”, vagyis a koreai fonotaktikai szabályoknak megfelelően.

Nemcsak az újonnan átvett szavak okozták a mára kialakult nagy különbséget. Sok esetben kínai eredetű (más szóval sino-koreai) szavak szerepelnek mind a déli, mind az északi változatban, ahogy például a ’WC’ jelentésű szóösszetételekben. Az ezekben szereplő üiszeng ’higiénia’ és a hwádzsáng ’smink’ önálló szóként is előfordulnak és ismertek is mindkét oldalon, ez azonban nem jelenti, hogy jelentésük megjósolható lenne. Nem ritka, hogy a kínai jövevényszavak csak szóösszetételben fordulhatnak elő. Ilyen a ’WC’ második tagjaként szereplő sil ’szoba’: hwádzsángsil ’WC’, számusil ’iroda’, kjosil ’tanterem’. Sohn Ho Min koreanista szerint azok a kínai jövevényszavak fordulnak elő önállóan, melyek nem rendelkeznek koreai megfelelővel. A sil ’szoba’ szónak is van koreai párja, mely szabadon is szerepelhet (páng).(További példákat is találunk Osváth Gábor cikkében.)

dél-koreai észak-koreai jelentés
아이스크림
[áiszükürim]
얼음과자
[arümkwádzsá]
’jég’+’sütemény’
’fagylalt’
스타
[szütá]
유명인
[júmjangin]
’hírnév’+’ember’
’sztár’
핸드폰
[hendüpon]
손전화
[szondzsanhwá]
’kéz’+’telefon’
’mobiltelefon’
카페
[kápé]
차집
[csádzsip]
’tea’+’ház’
’kávézó’
발레
[pállé]
서양 무용
[szajáng mujong]
’nyugati’+’tánc’
’balett’
화장실
[hwádzsángsil]
’smink’+’szoba’
위생실
[üiszengsil]
’higiénia’+’szoba’
’WC’
필통
[piltong]
’toll’+’vödör, tartó’
필갑
[pilgap]
’toll’+’doboz, csomag’
’tolltartó’
바이러스
[páiraszü]
비루스
[piruszü]
’vírus’
트랙터
[türekta]
뜨락또르
[ttüraktorü]
’traktor’
유럽
[júrap]
구라파
[kurápá]
’Európa’
폴란드
[pollándü]
뽈스카
[polszüká]
’Lengyelország’
헝가리
[hangári]
웽그리아
[üengürijá]
’Magyarország’

Van, hogy ami délen angol alakban van jelen, azt északon orosz formájában vették át, mint a ’traktor’ és a ’vírus’ jelentésű szavak esetében. Honnan tudhatná egy észak-koreai, hogy a páiraszü azonos az általa piruszü-ként ismert szóval?

A külföldi tulajdonneveket gyakran úgy alkották meg, hogy az adott nyelvbeli kiejtését adja vissza. Az országnevekben a két Korea polgárai nemigen találnak egyezést, ugyanis délen a legtöbb ország angol megfelelőjét használják. Így például Lengyelország délen pollándü a Poland után, északon viszont polszü, a lengyel Polska után. Nem meglepő ezek után, ha délen Magyarország neve hangári. Az viszont megmosolyogtató, hogy ennek észak-koreai megfelelője üengürijá, vagyis Magyarország orosz neve (Венгрия [vengrija]). Osváth szerint valószínűleg tévedésről lehet szó, amire a 90-es években jöhettek rá: ekkor vezették be a mádzsárü elnevezést. Az orosz alak viszont továbbra is használatban van – legalábbis a Güldongmu tanúsága szerint.

Nyelvi híd

A Dél-Koreába menekülő észak-koreaiaknak eleve kihívást jelent felvenni a dél-koreai élet ritmusát. A szókincsbeli eltérések komoly akadálynak bizonyultak, ezért fejlesztettek ki több észak-koreai–dél-koreai szótáralkalmazást okostelefonokra, melyek ezen segítenek. Az egyik legújabb ilyen alkalmazás a Güldongmu. Az eddigiekkel szemben az az előnye, hogy a hagyományos észak–déli szótár mellett képi felismerés alapján is beazonosítja az ismeretlen szavakat. Még csak be se kell pötyögni őket, az applikáció azonnal kiírja annak másik nyelvváltozat szerinti megfelelőjét. Azoknál a szavaknál, melyek nem rendelkeznek semmilyen észak-koreai változattal, például a 스타트업 [szütátap] ’startup’, ott az app definícióval ad magyarázatot, mint egy értelmező szótár. A felhasználók maguk is javaslatokat tehetnek szócikkekre, melyek egyelőre nem szerepelnek a szótárban.

 A 유럽 [júrap] ’Európa’ északi megfelelője: 구라파 [kurápá]
A 유럽 [júrap] ’Európa’ északi megfelelője: 구라파 [kurápá]
(Forrás: Kiss Angelika)

A Cheil Worldwide cég kezdeményezése délről indult, de nemcsak déliek vettek benne részt: a készítők projektjük során Phenjanban is jártak. Elsősorban az északról délre menekült koreaiakra gondoltak, hiszen a nyelvi akadály minden korosztálynál hozzájárul a társadalmi kirekesztéshez. Az elnevezést is a gül ’írás’ és a ’barát’ szó északi változatából (dongmu) alkották. De a kezdeményezésnek van egy ezen túlmutató célja is: Korea jövőbeni egyesítésének előkészületét látják benne. Ugyanis ha egyesülne a két ország, a délieknek is el kell sajátítaniuk az északi szókincset. A szótár ezért mindkét félre gondol: dél-koreaiaknak is megadja az északi szavak jelentését. Aki észak-koreai tartózkodása alkalmával használná a mobilalkalmazást, annak viszont ügyelnie kell arra, hogy nehogy éppen nagy gyász idején tegye.

Források

Osváth Gábor: Észak- és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata

North–South differences in the Korean Language

Sohn, Ho-Min (1999): The Korean Language. Cambridge University Press

글동무 [Güldongmu]

Translation app helps North Korea refugees ’speak Southern’

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. augusztus 13. 22:44
2 angianeten

@Seungri: a cikk a Güldongmu adataira támaszkodik, ahol 뽈스카 szerepel, de például a wikipédia szerint is 뽈스까 az észak-koreai helyesírás.

Vengrija mint Magyarország lehet, hogy hivatalosan eltöröltetett kereken 2000-ben, de kötve hiszem, hogy a beszélők szókincséből is törlődött volna. Különben miért került volna be egy észak-koreaiak közreműködésével készült szótárba. A mádzsárü meg miért nem? Persze fejlesztés alatt áll.

4 éve 2015. augusztus 13. 18:40
1 Seungri

Néhány apróság:

A 웽그리아 kereken 2000 óta nincs használatban, és nem üengürijá hanem uengürijá a kiejtése. Helyette a 마쟈르-t használják, aminek a kiejtése nem mádzsárü hanem mádzsjárü. Tény, hogy kiejtésben alig hallatszik ez a differencia.

A 뽈스카 helyett pedig 뽈스까-t használnak.

A "Magyarország" elnevezéshez hasonlóan már kb az 1980-as 1990-es évek óta Európát úgy hívják, ahogy a déliek, tehát szintén 유럽 (jurap)-nak.