Gerillaakció Pereden
Újabb táblacserével folytatódott a szlovákiai gerillaháború: ezúttal a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért lépett akcióba. Meglepetésre éppen egy magyar politikus beszél vandalizmusról...
Tavaly március 10-én tartottak népszavazást a szlovákiai Pereden és Gútán a falvak eredeti nevének hivatalossá tételének érdekében. 1948-ban Pered Tessedik Sámuel lelkészről és pedagógusról – aki szlovák-német származású volt, műveit németül alkotta, de a szlovák és magyar nyelvű oktatásnak is jelentős alakja – a Tešedíkovo [tesegyíkovo] (kb. ’Tessedik-falva’) nevet kapta, Kollár csehül írt, mivel a szlovákok a 19. század közepéig a csehet használták irodalmi nyelvként. Gúta pedig Ján Kollár lelkészről, a szlovák nemzeti mozgalom jeles alakjáról a Kolárovo (kb. ’Kolár-falva’) nevet. Az elnevezések érdekessége, hogy a névadók egyikének életútja sem kötődik a róluk elnevezett településekhez, ráadásul Kollár két l-lel írta a nevét, míg Gúta nevében csupán egy l-lel szerepel. (1948-ban közel két tucat magyar és német települést neveztek el jelentős szlovák személyiségekről.) A falvak magyar neveként továbbra is az eredeti elnevezést használják, ám a szlovák törvények szerint a jelentős személyiségekről elnevezett települések nem állíthatták vissza saját hivatalos nevüket – ezért volt szükség a népszavazásra.
A népszavazáson mindkét településen a szavazók kétharmada támogatta az eredeti elnevezés visszaállítását, ám a szavazás csak Pereden volt eredményes, mivel Gútán a szavazásra jogosultak ealig 40%-a nyilvánította ki véleményét. (Érvénytelen lett volna a szavazás Pereden is, ha a visszaállítást ellenzők otthon maradnak.) A peredi népszavazás eredménye alapján a szlovák kormánynak október 16-án kellett dönteni arról, hogy visszaállítja-e a település nevét. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárában nem szerepel Pered – a Wikipédia – Décsy Gulára hivatkozva – a nevet a Pétered ’Péter fia’ magyar alakból eredezteti. A -d-t azonban inkább kicsinyítő képzőnek szokás tartani, sok személynévi eredetű településnévben előfordul. Úgy döntöttek, hogy ezt nem teszik meg, mivel Szlovákiában település neve csak szlovák eredetű lehet. (Ez egyébként nem igaz.) A település vezetése újabb jogi lépéseket fontolgat, Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái nem sokáig késlekedtek a válasszal.
Az akcióról beszámoltak a szlovákiai híradók is, méghozzá meglehetősen objektív hangnemben. Meglepetést inkább az keltett, hogy a gerillaakcióban kihelyezett táblák eltávolítására Jurás Gyula, a teleülés alpolgármestere, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa hívta ki a közútkezelőket – televíziós nyilatkozatában pedig egyenesen vandalizmusnak nevezte.
Nem ez az első gerilla-táblakihelyezés Pereden. Mint annak idején beszámoltunk róla, a szlovák közútkezelő – annak ellenére, hogy törvényi kötelezettsége – a magyar nyelvű kiegészítő helységnévtáblákat nem helyezte ki. Ekkor az MKP politikusai pótolták a hiányzó táblákat.
Az ügyben bekövetkező fordulatokról az elkövetkezendőkben is beszámolunk.