Genetikai baleset eredménye az intelligencia
500 millió évvel ezelőtt a tengerben élő egyszerű gerinctelen állatnál történhetett a „genetikai baleset”, amely később azt eredményezte, hogy többletkópiák jöttek létre egyes génekből.
Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben – és más emlősökben – meglévő intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy „genetikai baleset” nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehetővé tévő gének. Ez az 500 millió évvel ezelőtti változás hozta el azt, hogy ma képesek vagyunk megtanulni összetett dolgokat, elemezni a szituációkat, és ennek köszönhetjük gondolkodásunk rugalmasságát.
A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány közvetlen kapcsolatot igazolt a viselkedés evolúciója és a mentális betegségek eredete között is. A kutatók úgy vélik, hogy ugyanazok a gének, amelyek megnövelték szellemi kapacitásunkat, felelősek a mentális betegségek egy részéért is. „Az egyik legnagyobb tudományos probléma, hogy megmagyarázzuk, miként fejlődött ki az evolúció során az intelligencia, valamint a viselkedés összetettsége” – magyarázta Seth Grant kutatásvezető.
Homályban marad, hogy ha a változás már a gerincteleneknél bekövetkezett, akkor a cikk elején az ember mellett miért az emlősök vannak kiemelve, miért nem legalább a gerincesek.
(A szerk.)
Tanulmányuk megmutatta, hogy az emberi intelligencia annak eredményeként alakult ki, hogy az agyműködéshez köthető gének száma hirtelen megemelkedett evolúciós elődeinknél. A kutatók szerint egy 500 millió évvel ezelőtt a tengerben élő egyszerű gerinctelen állatnál történhetett a „genetikai baleset”, amely később azt eredményezte, hogy többletkópiák jöttek létre ezekből a génekből. Ennek az állatnak a leszármazottai előnyhöz jutottak a többletgének következtében, a folyamat pedig egyre összetettebb viselkedésű gerincesekhez – köztük az emberhez – vezetett.
Grant és munkatársai kísérleteikben úgy találták, hogy a magasabb mentális funkciókat ugyanazok a gének kontrollálták az egereknél és az embereknél. A tanulmány azt is megmutatta, hogy amikor ezek a gének mutálódtak vagy károsodtak, akkor sérültek a magasabb mentális funkciók. „Munkánk azt mutatja, hogy a nagyobb intelligencia és az összetettebb viselkedések ára a több mentális betegség” – idézte Grantot a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
@Sigmoid: Kedves Sigmoid!
Köszönjük az észrevételt. Mindazonáltal felhívnánk a figyelmet arra, hogy a szerkesztő keretben hangot adott a cikkel kapcsolatos kételyeinek, amikor a dolgot beszerkesztette.
Egyébként örömmel fogadjuk a tartalommal kapcsolatos konkrét és általános javaslatokat, akár a szerkesztoseg@nyest.hu címen is.
Üdv:
a főszerk.
Ez a cikk a tudományos újságírás szégyene. Lehetett volna annyi önkontroll a lapban hogy nem hozza le.
A szöveg érthetetlen és értelmezhetetlen. Nehéz eldönteni, hogy egy különösen ostoba és szánnivaló kutatásról írt tárgyilagos jelentés, vagy egy (vagy több) ismeretlen minőségű kutatásról írt, különösen ostoba és szánnivaló jelentés.
"A kutatók úgy vélik, hogy ugyanazok a gének, amelyek megnövelték szellemi kapacitásunkat, felelősek a mentális betegségek egy részéért is."
Ezen különösen fogtam a fejem. Nevetséges és szánalmas.
Micsoda felfedezés, szerintem simán megérdemli az igNobel díjat. Esetleg ajánlom további kutatási témaként, hogy lehet-e valami köze az írásbeliség megjelenésének az analfabétizmus hirtelen elterjedéséhez... Érdekesség, hogy a kettő szinte egy időben jelent meg, én személy szerint összeesküvésre gyanakszom!