Francia elismerés a Karpathiának
Egy magyar grófnak el kell hagynia a császári hadsereget és Bécset, ahol addig élt. Ifjú feleségével családja erdélyi birtokára költözik.
Mathias Menegoz Erdélyben játszódó történelmi regénye, a Karpathia kapta csütörtökön az Interallié francia irodalmi díjat. A francia apától és német anyától született 46 éves – neurobiokémius végzettségű – szerző 15 év alatt írt első regényét a zsűri az ötödik körben 6:4 arányban ítélte a legjobbnak.
A Karpathia „nagyon szép regény, nagyon eredeti témával, egy szélsőségesen romantikus korszakból” – mondta Nelly Alard, a 2013-as díjazott, aki idén a zsűriben foglalt helyet. A hagyományoknak megfelelően jövőre a mostani győztes veszi át a helyét. Jean-Marie Rouart, a zsűri egyik másik tagja szerint „a regényt, amelyet egyébként nem lehet letenni, csak azért érheti bírálat, mert túlságosan klasszikus”.
Menegoz egy budapesti családlátogatás alkalmával kezdett el érdeklődni a Közép-Európában, és különösen az Erdélyben együtt élő nemzetiségek iránt. Hétszáz oldalas fiktív műve 1833-ban kezdődik. Főhőse egy magyar gróf, Alexander Korvanyi kapitány, akinek egy párbaj után sürgősen el kell hagynia a császári hadsereget és Bécset, ahol addig élt. Ifjú feleségével, az osztrák Cara von Amprechttel Korványára, családja erdélyi birtokára költözik.
„Számomra ez egy kalandregény egy Bécsből érkező földesúrról, aki azért tér vissza a családi birtokra, hogy visszaszerezze az idealizált földesúri szerepét. Határozott jellemével azonban tragédiák sorozatát okozza, magánháborút kezdeményez (egy csempészésből élő, lázadó bandával), s ezzel a térség valamennyi lakóját véres kalandba sodorja” – foglalta össze regényét a szerző a France Info hírrádióban.
Menegoz elismerte, hogy az ipari forradalom idején, egy modernizálódó Európában, Bécshez képest a XIX. századi többnemzetiségű és több vallású Erdélyt elmaradott és a középkor óta mozdulatlan vidékként láttatja, ahol még mindig az igazságtalan feudális szabályok, a paraszti világ babonái vannak érvényben. Magyarok, románok, szászok más nyelvet beszélnek, más vallásban hisznek, nem egyforma jogok illetik meg őket, a földesurak közti harcok határozzák meg a mindennapjaikat. A házaspárnak egyszerre kell alkalmazkodnia az ellenséges hangulathoz, és közben elfogadtatnia a környezettel, hogy vissza akarnak költözni a családi kastélyba.
Menegoz – mint a France Info rádióban elmondta – nemcsak az erdélyi vad tájak miatt találta egzotikusnak megírni ezt a történetet, hanem a korabeli társadalmi viszonyok miatt is. A főhős éppen emiatt sem ismeri fel, hogy rossz úton jár, amikor a múltat keresi az ősei földjén, s ezzel vérontást okoz. Ő és felesége is hisz abban, hogy gazdaságilag fel tudják virágoztatni a gyűlölködésektől hangos vidéket, de ehhez rossz eszközöket választanak, s az egyre erősödő román nacionalista légkörben a helyiek nem fogadják be őket.
A kritikusok a nagy orosz regényekhez, elsősorban Tolsztoj műveihez hasonlították a Karpathiát, amely hasonló témákat dolgoz fel: a kötelesség, a becsület, a morál, a szerelem, az ősi föld és a hazaszeretet kérdéskörét.