Folyton csak vetítenek
Mi köze az interaktív táblának a házimozihoz és a hobbifotózáshoz? Miért nem jó zsiráfnak lenni? Az interaktív táblák melyik részét lopják el a leggyakrabban, és hogyan előzhetjük meg a bajt? Kisüti-e a szemünket a vetítő? Új sorozatunk első része választ ad a furcsa kérdésekre!
Lapunk hasábjain az elmúlt hetekben sok szó esett az interaktív táblákról, de talán ezidáig kevéssé derült ki, pontosan milyenek is ezek a táblák, hogyan működnek, mit érdemes tőlük várni és mit nem. Most alaposan körülnézünk!
(Forrás: Wikimedia Commons / Activeducator)
Nem nagyranőtt lapostévé
Az interaktív tábla három fő alkotóelemből áll: a vetítő, a tábla és a számítógép. Számítógéppel valószínűleg már minden olvasónk találkozott, és ez esetben sem kell valamilyen egzotikus készüléket elképzelni – az interaktív tábla ízlés szerint bármilyen újabb személyi számítógéphez csatlakoztatható. A két másik alkotóelem már annál érdekesebb! Első lépésben a vetítőt vizsgáljuk meg, a következő alkalommal pedig majd arról ejtünk szót, hogyan működik a táblára írás érzékelése.
Aki még nem látott közelről interaktív táblát, a sajtóban megjelenő híradások alapján úgy képzelheti, hogy a tábla maga egy hatalmas képernyő, egyfajta nagyranőtt számítógép-monitor, ami érzékeli, ha írnak rá – hasonlóan, mint az érintőképernyős táblagépek. Az interaktív táblák azonban rendszerint nem ezen az elven működnek. Ez nem túl meglepő, hiszen a képernyők méretét igen nehéz és költséges nagyra növelni – még egy nagyobb lapostévé is sokba kerül, úgyhogy egy hasonló elven működő iskolai tábla a mai árakon megfizethetetlen. Talán öt-tíz év múlva elterjedhetnek a képernyős táblák, de még egyelőre nem tartunk ott. Akkor mit használhatunk most?
Az interaktív táblák esetében a fehér táblafelületre egy projektor vetíti a képet, így sokkal olcsóbban lehet nagyméretű képet létrehozni. A tábla maga csak az írás érzékelését végzi, a megjelenítésért a projektor a felelős. Ennek a technológiának persze megvannak a maga gyenge pontjai...
Előlről vagy hátulról?
Talán a legnagyobb hátrány, hogy ha beállunk a fénysugár elé, akkor kitakarjuk a kép részeit – ilyesmit egy tévéképernyő esetében értelemszerűen nem tapasztalnánk. A következő fotón jól megfigyelhető ez a jelenség:
(Forrás: Wikimedia Commons / Activeducator)
Ha rövid a vetítőhossz, akár egybe is lehet építeni a projektort a táblával; ilyenkor a projektor egy kiálló rúd végére van rögzítve. A Wikipédián találtunk egy kissé meglepő érvet emellett az elrendezés mellett: ha a projektor egybe van építve a táblával, kevésbé könnyű ellopni...
A gyártók többféle módszerrel próbálják csökkenteni az árnyékokat. Habár tulajdonképpen akármilyen projektorból lehet interaktív táblát csinálni, erre a célra ideális esetben rövid vetítőtávolságú projektorokat használnak. Ha közelebb van a projektor a vetítési felülethez, és viszonylag magasan helyezkedik el, jóval kevesebb lesz a zavaró árnyék. Ma már olyan vetítők is léteznek, amelyek fél méteres távolságból két és fél méteres képátlót tudnak produkálni!
A vetítőtávolság minimalizálásával egy másik komoly hátrány is elkerülhető. Aki gyakran szokott prezentációkat tartani, tudja, milyen kellemetlen, ha a közönség felé fordulva az előadó szemébe süt a vetítő fénye. Egy jól összerakott interaktív táblánál ez nem gond, mert a projektor túl magasan és a táblához túl közel van ahhoz, hogy bárki is belenézzen:
(Forrás: Wikimedia Commons / Alex Fuerst / CC BY-SA 3.0)
Másfajta megoldást nyújt ugyanezekre a problémákra a hátulról megvilágított tábla. Ilyenkor a vetítő a felület mögött helyezkedik el. Ezek a készülékek általában drágábbak, és több helyet is foglalnak az osztályteremben, úgyhogy egyelőre még nem igazán terjedtek el.
Sötétben tanítani
Mire kell még ügyelnünk? Nem mindegy, mekkora a projektor fényereje. Ha a tábla képe csak félhomályos (vagy netán elsötétített) osztályteremben látszik jól, az igen behatárolja a tanár lehetőségeit:
(Forrás: Wikimedia Commons / joan)
A vetítési technológia elképesztő ütemben fejlődik, habár valószínűleg ez elsősorban a házimozi-berendezések híveinek köszönhető, akik a legdrágább újdonságokat is lelkesen megvásárolják – mindenesetre ebből az interaktív táblák felhasználói is profitálnak. Akár három-négy év alatt is elavulhat, amit leírtunk: jönnek az izzó nélküli vetítők, a fentebb említett folyadékkristályos képernyőjű táblák, és még sok más érdekességre is számíthatunk.
A fényerővel szorosan összekapcsolódik az élettartam kérdése. A projektorokban a legrövidebb élettartamú alkatrész az izzó, egy izzó típustól függően 1500-5000 órát bír. Ez első hallásra soknak tűnhet, de ha napi hat-hét tanóra alatt folyamatosan üzemel a készülék, akár egy év alatt is összejöhet a több ezer óra. Ráadásul a rövidebb szünetekben nem igazán érdemes kikapcsolni a vetítőt, mert a ki-be kapcsolgatás is csökkenti az élettartamot.
Az izzócseréhez legtöbb esetben nem kell szervizbe vinni a készüléket, de az új izzó igen drága is lehet, erre érdemes rákérdezni! Sajnos a tapasztalatok szerint számos magyar iskola nem tudja kigazdálkodni a vetítő folyamatos üzemeltetését. (Az izzócsere helyett lehet szó felújításról, de ezt házilag csak merészeknek ajánljuk.) Az élettartam azzal növelhető, ha csökkentjük a fényerőt, ha azonban így a diákok nem látják jól a táblát vagy a saját munkájukat, akkor hiába kíméljük a projektort....
Ellenkező jellegű tanári panasszal is találkoztunk: mit lehet tenni, ha zavaróan fényes a kép? Ne essünk kétségbe, ez azt jelenti, hogy valaki sokat költött a táblánkra! A túl fényes kép mindig jobb, mint az ellenkezője. Egyfelől ahogy az izzó elöregszik, a fényereje érzékelhetően csökken, tehát amit kezdetben látunk, az jó eséllyel a maximum. Másrészt pedig a legtöbb projektorban létezik beépített csökkentett fényerejű üzemmód: Eco-mode, Green mode vagy hasonló menüpontot keressünk! (Ezek gyakran a fényerő mellett máson is spórolnak, például lekapcsolják az áramot fölöslegesen fogyasztó funkciókat.) Végső esetben úgynevezett ND-szűrőt is helyezhetünk a projektorlámpa elé, ilyet fotósboltban lehet kapni többféle méretben és fokozatban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Robert Emperley / CC BY-SA 2.0)
A következő részben arról lesz szó, pontosan hogyan működik a táblafelület maga: hogyan érzékeli azt, ha írnak rá. Igen eltérő technikai megoldások léteznek – van olyan tábla, amire csak speciális tollal lehet írni, van, amit az ember az ujjával is böködhet, sőt ha van otthon egy elfekvő Nintendónk, az irányítójából házilag is csinálhatunk érzékelőt!
További érdekességek, hasznos oldalak (magyarul)
Izzófelújítás házilag, merészeknek
Hátulról vetített tábla, szintén házilag (videó)