Interaktívtábla-kiegészítők:
Kínzóeszköz-e a feleltetőrendszer?
A megfelelő kiegészítőkkel a tanár pillanatok alatt írathat röpdolgozatot és provokálhat késhegyre menő vitát diákjai körében. A technikát először mozifilmek próbavetítésein használták, sőt cégek vetették be munkatársaik bátorítására. De mibe kerül mindez?
Sorozatunkban már nagy vonalakban vázoltuk, mit érdemes tudni az interaktív táblák két nagy részegységéről: a vetítőről és a táblafelületről. Ezidáig kimaradtak a különböző kiegészítők – most pótoljuk a hiányosságot! Mi fán terem a kissé riasztóan hangzó nevű feleltetőrendszer? Milyen az elektromos szivacs, és mire jó, ha van egy kicsinyített táblánk is? Ezúttal sem hiányozhatnak a kisragadozó költségcsökkentő tippjei!
(Forrás: Wikimedia Commons / RunHappy)
Hasznos apróságok
Az interaktív táblákhoz sok nem nélkülözhetetlen, de hasznos apróságot vásárolhatunk. Már említettük, hogy a toll könnyen elveszhet – ezen segít egy tolltartó. Sajnos az ilyesmiket gyakran szemérmetlenül túlárazzák, úgyhogy legyünk óvatosak! A tollak mellé többféle táblához vásárolhatunk elektromos szivacsot is – ennek a használatával automatikusan érzékeli a tábla, hogy nem írni, hanem törölni szeretnénk, és ennek megfelelően reagál.
Ne feledkezzünk el egy olyan kiegészítőről sem, ami valószínűleg már ott van az osztályteremben és alig várja, hogy használjuk! Habár a táblát internet nélkül is be lehet üzemelni, az internetkapcsolat rendkívül jól jön. Elég csak arra gondolni, hogy YouTube-on elképesztő mennyiségű szemléltető videót találhatunk; de hogy kihasználhassuk az internet adta lehetőséget, olyan gyors kapcsolat kell, hogy ne szakadozzon a lejátszás. Szerencsére ez egyre kevésbé probléma. (A videózáshoz hangszórókra is szükség lesz; ha az osztályteremben még nincsen ilyesmi, erről a beruházásról sem szabad megfeledkezni. Nem minden okostáblának vannak beépített hangszórói!)
Ezeknél a csekélységeknél vagy már meglévő eszközöknél azonban sokkal drágább és masszívabb kiegészítőket is beszerezhetünk. A legelterjedtebbek a feleltetőrendszerek és a különböző kistáblák, sőt az írásvetítőt felváltó dokumentumkamerákat is lehet együtt használni az interaktív táblával.
Felelés vagy szavazás?
Szavazórendszerek már a hatvanas évek óta léteznek. Az első gépeket olyan célokra tervezték, amiknek semmi köze sem volt az oktatáshoz – mozifilmek próbavetítésein mérték fel velük a nézők véleményét és céges értekezleteken használták őket döntéshozásra. Felmerült ugyanis, hogy az alacsonyabb beosztású alkalmazottak nem merik nyíltan megmondani a véleményüket, ezen segített a csak az összesítést közlő szavazatrendszer. A mai iskolákban a tanárok azonban név szerint is le tudják kérdezni a diákok válaszait. A feleltetőrendszert más néven szavazórendszernek is hívják, ez utóbbi elnevezés talán kellemesebb hangzású és kevésbé félreérthető. A feleltetőrendszer esetében ugyanis nem arról van szó, hogy az éppen a táblához kihívott felelő diákot valamilyen high-tech módszerrel kínozzuk – épp ellenkezőleg! Senkinek sem kell kimennie a táblához, hanem minden diák kap egy személyes válaszadó készüléket, és a tanár által feltett kérdésekre egyszerűen belepötyögi a választ.
Vannak olyan készülékek, amelyeken csak számok vannak, és leginkább régivágású mobiltelefonra hasonlítanak – feljebb láthattunk egyet –, másoknak viszont teljes billentyűzete van. Így a szöveges válaszadás is megoldható:
(Forrás: Wikimedia Commons / IML Worldwide)
A szavazórendszer segítségével lehet feleletválasztós röpdolgozatot íratni vagy egy gyorsan megoldandó feladattal kideríteni, hogy mindenki megértette-e az elhangzottakat. De nem feltétlenül csak ilyen hagyományos „iskolás” célokra használható – ha a diákok véleményére vagyunk kíváncsiak, arra is rákérdezhetünk, és a táblára azonnal felkerülő összesítés egy izgalmas vita kiindulópontjául szolgálhat.
Feleltetőrendszert lehet használni interaktív tábla nélkül is, ilyenkor a tanár a saját tanári készülékén tudja megtekinteni az eredményeket fejenként vagy különböző összesítő grafikonokon. Az interaktív táblával viszont igen jól összeilleszkedik, így a két eszközzel rendszerint párban találkozhatunk. Ha az iskola külön vásárolja meg a táblát és a szavazórendszert, ügyeljünk arra, hogy biztosan együttműködjenek!
Felmerülhet bennünk, hogy ha már úgyis lassan minden diáknak lesz mobiltelefonja, nem lenne egyszerűbb a mobilokat vagy akár tableteket, laptopokat használni a válaszadásra? Valóban vannak ilyen szavazórendszerek is, de magyar nyelvterületen sajnos még nem jelentek meg. A következő angol nyelvű videó bemutat egy olyan rendszert, ami minden internetböngészőt futtatni képes eszközön működik, ráadásul jelenleg ingyenesen használható:
A távvezérléstől a távrajzolásig
Különböző olyan kiegészítők is léteznek, amelyeknek a segítségével a távolból vezérelhetjük az interaktív táblát. Az egyszerű, néhány gombos távirányítók mellett kaphatóak kézi táblák is. Van olyan, ami nem mutat képet, csak írni lehet rá és a nagy táblán tekinthetjük meg a végeredményt. (Furcsán hangzik, de az emberek többsége hamar megszokja.) Hasonló készülékeket először a számítógépes grafikusok használtak, digitalizáló tábla néven találhatunk róluk információt. A táblagépek elterjedése előtt ezeket hívták tabletnek. Ha nehezen tudjuk elképzelni, hogyan működhet az, hogy nem oda nézünk, ahol írunk, a következő videó bemutat egy ilyen eszközt:
Kaphatóak már a mai értelemben vett tabletek is, amelyek az interaktív tábla képét mutatják kicsiben. Ha írunk az érintőképernyőre, az azonnal megjelenik a nagy táblán is. Ez különösen előnyös akkor, ha olyan méretben vagy magasságban vetítünk, hogy nem érjük fel kézzel a képet – például egy egyetemi előadóteremben könnyen előállhat hasonló helyzet. Ha a táblát csak a tanár használja, itt lehetőség van spórolni: egy projektorral összekötött érintőképernyős laptop vagy tablet kis rafinériával kiválthatja magát az interaktív táblát is. Ez inkább a felsőoktatásban vagy az üzleti életben lehet hasznos, de ott nagyon: igen fel tudja dobni a prezentációt, ha az előadó az előre elkészített PowerPoint vagy hasonló fóliákra olykor kézzel rajzol vagy ír.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Akármilyen fajta minitáblát használunk kiegészítőnek, az az előnye mindenképp megvan, hogy nem takarjuk ki a nagy táblára vetített képet. Ráadásul oda állunk, ahova akarunk: akár a diákokkal szemben is maradhatunk. (Ezt csak akkor tudjuk megcsinálni, ha a kis tábla maga is mutat képet.) A figyelmünk ilyenkor értelemszerűleg megoszlik a kis képernyő és a hallgatóság között, de még így is jobban tudunk figyelni az osztályra, mint ha a hagyományos módon hátat fordítanánk, hogy a nagy táblára írjunk. Sőt így könnyebben el tudunk hajolni a felénk repülő tárgyak elől...
Írásvetítő helyett
Cikkünk végére maradt a dokumentumkamera, mert ez az eszköz csak lazábban kapcsolódik fő témánkhoz, az interaktív táblához – habár a két készülék képes lehet együttműködni, jelenleg a leggyakrabban egymástól függetlenül használják őket. A dokumentumkamera, más néven prezenter segítségével könnyedén ki lehet vetíteni mindenféle tárgy képét. Ez a készülék tulajdonképpen az írásvetítő modern változata: a kamera alá behelyezhető mindenféle nyomtatott vagy írott dokumentum, nem kell az átlátszó fóliákkal vesződni, mint régen. Különösen rajzórán lehet hasznos kivetíteni a diákok alkotásait, de a kamera alá mindenféle kisebb tárgy betehető – ez szinte minden órán jól jöhet, úgyhogy eresszük szabadon a képzelőerőnket! A következő magyar nyelvű videóban médiaismeret órán használják a dokumentumkamerát:
Ha a dokumentumkamera és az interaktív tábla kompatibilis egymással, akkor a kamera képét megjeleníthetjük a táblán és ott a meglévő szoftvereinkkel kezelhetjük. Kérdés, van-e erre szükség – mi még a bemutató célú videók között is inkább csak olyanokat találtunk, ahol ezeket a lehetőségeket nem használták ki az előadók...
Dokumentumkamerát viszonylag egyszerű házilag készíteni. Egy rúdra szerelt jobb webkamera, kompakt fényképezőgép vagy akár táblagép kamerája is elláthatja a feladatot. Vigyázat, nem minden webkamera produkál megfelelő minőségű képet! A kamerát a számítógépünkhöz kötjük, azt pedig a projektorhoz. Érdemes egy külön kisebb lámpával bevilágítani a kamera látóterét, mert az osztályteremben nem biztos, hogy elég fényt kapnak a kivetítendő tárgyak. Ha értünk angolul, a YouTube-on diy document camera kulcsszavakra keresve sokféle konstrukciót és kameraválasztási tippet találhatunk. Ha pedig elakadtunk az állvány szerelésével, egy igen részletes kétrészes videó segít olcsó és stabil állványszerkezetet építeni, ami nehezebb kamerákat is elbír; vagy használhatunk mikrofonállványt is erre a célra.
Ne aggódjunk akkor se, ha nem érezzük magunkat ennyire ügyesnek! Az elmúlt néhány hónapban megjelentek olyan speciális állványok, amelyekkel táblagépünket használhatjuk dokumentumkameraként. Találtunk külön iPadhez tervezett és állítható méretű univerzális típusokat is. Ne feledjük, a projektorra kötött táblagép az interaktív tábla több funkcióját is kiválthatja, ha nem is mindet; például lementhetjük a rögzített képeket és írhatunk rájuk. Minden vállalkozó szellemű olvasónknak sikeres barkácsolást kívánunk!
További olvasnivaló, felhasznált irodalom
Interaktív tábla kiegészítők (magyarul)
Szavazórendszerek a Wikipédián, sok képpel (angolul)
Projektorra kötött táblagép dokumentumkamera helyett (angolul)
A feleltetőrendszer, amit mi klikkernek nevezünk, sok osztálytársam egybehangzó véleménye alapján borzasztó, valahogy idegenkedünk tőle, és még a könnyebb feladatok is nehezebbek a pszichológiai hatása miatt.