Feltárulnak a tudományos jegyzetek titkai
Nem sok élvezetet talál tanulmánykötetek, tudományos jegyzetek böngészésében az, aki nem tudós. Vagy mégis? Amerikai kutatók féltve őrzött, művészeti alkotásnak is beillő jegyzeteket és illusztrációkat gyűjtöttek össze és osztottak meg velünk.
Megesik, hogy egy természettudós könyvet ír, és megváltoztatja az emberek gondolkodását az élővilágról. John James Audubon Amerika madarai című munkája például ilyen volt 1838-ban. De várhatóan hasonló hatású lesz az idén májusban megjelent Terepjegyzetek a tudományról és a természetről (Field Notes on Science and Nature) című tanulmánykötet is, amelynek szerzői elismert kutatók a természettudományok különböző területeiről. A kötetben tanulmányok olvashatók, de a szerzők nem féltek megosztani izgalmas anekdotáikat sem. Az igazi különlegességet azonban az illusztrációk jelentik, ezek ugyanis eredeti jegyzetfüzetek lapjainak reprodukciói.
Ritka alkalom
A tudósok nem túl gyakran osztják meg kívülállókkal terepnaplójuk tartalmát, ebben a könyvben viszont pontosan ezt teszik. A céljuk az volt, hogy a terepnapló-készítés fontosságát hangsúlyozzák a fiatal kutatók számára.
(Forrás: Harvard University Press)
A könyv azonban nem csak nekik lehet érdekes. Az illusztrációk olyan tudományterületekhez kapcsolódnak, mint az antropológia, botanika, ökológia, rovartan vagy a paleontológia, és amellett, hogy látványosak, tanulni is lehet belőlük.
A kreatív és nagy gonddal elkészített terepjegyzeteknek számos előnye van. Az egyik, hogy új felfedezésekhez segíthetik hozzá a kutatókat. Jonathan Kingdon, zoológus és illusztrátor éppen két nagyon közeli fajba tartozó majmot rajzolt le, amikor hajszálnyi különbségeket vett észre a két állat pofája között. Ezen a nyomon elindulva tovább figyelte a majmok viselkedését, és ennek köszönhetően fel tudott állítani egy hipotézist a két faj fejlődésének eltéréseiről.
A tudományos jegyzetelés fortélyai
A könyv néhány olyan kérdést is felvet, amelyek más kutatók segítségére lehetnek a jegyzetelés során: milyen fajtájú, mennyire részletes jegyzeteket készítsenek, hogyan lehetnek a vázlatok és illusztrációk segítségükre a munkájuk során, és az elkészített jegyzeteket hogyan használhatják fel a jövőben.
Az ideális jegyzet ezek szerint rendszerezett adatokat, táblázatokat, listákat, akár térképeket is tartalmaz. Mindezt papíron. A tudósok klasszikus füzetének még mindig megvannak a maga előnyei: olcsó, könnyű hordozni, sosem merül le vagy hibásodik meg.
A könyv szerzői szerint akkor is kell jegyzeteket készíteni, ha nincs rájuk égető szükség, és ha lehetséges, minél többet. Az sem árt, ha másolatot is készítünk, hiszen ki tudja, hogy mikor veszik el a táskánk vagy úszik el a folyón, sőt, ha eltévedünk a dzsungelben, lesz mivel elütni az időt.
Forrás