Szenzáció Moszkvában: tömegközlekedő kutyák
Különleges intelligencia és túlélési stratégia: az elmúlt 20 évben jelentősen elszaporodott moszkvai kóbor kutyák egy kisebb csoportja megtanulta használni a város metrórendszerét. Moszkva külvárosaiból reggel a belvárosba, majd este visszautaznak. Ez jelentősen túlmutat az eddigi feltételezéseken, amik szerint a kutyák egy kétéves gyermekek problémamegoldó képességével rendelkeznének.
A rendszerváltás óta nagymértékben elszaporodtak a kóbor kutyák Moszkvában. Becslések szerint jelenleg 35 ezren kódorognak Moszkva utcáin és parkjaiban. Az utcára kerülő kölyökkutyáknak pedig csak 3 százaléka élheti túl a nagyvárosi élet megpróbáltatásait. Ez egyben hatalmas evolúciós nyomást is gyakorol a kutyákra – ezzel is összefüggésbe hozható, hogy egy csoportjuknak feltűnően nő az intelligenciája a Financial Times egy idei riportja szerint. Ezek az állatok egyre jobban megtanulják használni a város kínálta lehetőségeket az emberek és a város kommunikációs rendszerének elsajátításával.
(Forrás: MTI/Földi Imre)
A moszkvai kóbor kutyákat több biológus és etológus is tanulmányozza. Ők négy csoportra osztják a kutyákat azok túlélési stratégiája szerint. Az első csoportba tartoznak az őrző kutyák, melyek önként csatlakoznak épületek éjszakai őreihez. A második csoportot kéregetőknek nevezték el az állatkutatók. Ezek az emberekkel állandó kapcsolatban élnek, de nem kötődnek egy-egy személyhez, és a nekik dobott ételmaradékokból laknak jól. Ennek a csoportnak a tagjai bonyolult stratégiákat dolgoznak ki az mindennapi betevőjük megszerzésére. A harmadik és negyedik csoportot a kukázó és a visszavadult, patkányokra, egerekre, macskákra vadászó kutyák képzik.
Az „ingázó” kutyák
A kéregető kutyák közül vagy 500 a metró-aluljárókban lakik, és a megfigyelések szerint közülük 20 megtanulta a metró használatát is. A külvárosokból reggel bemennek a belvárosba „koldulni”, majd este hazatérnek a külvárosba. A moszkvai metrónak 12 vonala és 180 állomása van a mintegy 300 kilométernyi hálózaton, és 7 millió ember használja naponta. A kutyák intelligenciáját egy kétéves gyermekéhez szokták hasonlítani, de ezek a kutyák a metró használatában biztosan túltesznek egy kétévesen. A kutatók azt feltételezik, hogy a kutyák szagok, a járművek hangosbemondója és saját időérzékük alapján tájékozódhatnak, mert látszólag pontosan a számukra megfelelő helyeken szállnak le és fel. Ha valamelyiküket például minden hétfőn egy bizonyos órában eteti valaki egy állomásnál, akkor az a kutya ott lesz az adott időpontban. Andrej Pojerkov kutató, a téma egyik szakértője szerint ha véletlenül elszundítanak és túlmennek a kívánt állomáson, akkor egyszerűen leszállnak a következő megállónál, és felszállnak egy visszafelé közlekedő szerelvényre. Ez egyáltalán nem nevezhető a metrórendszer passzív használatának. Az ingázó kutyák hozzászoktak a tömeghez és pórázon tartott háziasított rokonaik jelenlétéhez is, türelmesen várnak a metróra a peronon, és arra is figyelnek, hogy a legkevésbé zsúfolt kocsikba szálljanak be – hogy „ülőhelyük” is legyen. Igaz, a kutyák néha tévednek, például rossz irányba indulnak el egy mozgólépcsőn, de tanulnak tévedéseikből.
Azt is megfigyelték, hogy más kutyák a gyalogos jelzőlámpákat tanulták meg használni. Mivel a kutya színvak, a fényjelző helyzetéből vagy az emberek viselkedéséből kell kiolvasnia, mikor kelhet át a zebrán. Hasonló tapasztalatokról egyébként más országokban is beszámolnak. Az angliai Plymouthban egy macska rendszeresen buszozott egy helyi járaton, Oklahomában pedig egy mókus tanult meg a szabad jelzésnél átkelni egy forgalmas kereszteződésben. A moszkvai kóbor kutyák esete azonban mindenféleképpen különleges. A történethez tartozik, hogy a moszkvaiak idővel megszerették az emberekhez alkalmazkodó kutyákat, és egy külön honlapot is fenntartanak nekik. A kutyák között kialakult hierarchia csúcsán egyébként láthatóan nem a legerősebb kutyák állnak, hanem a legokosabbak: a legügyesebben kéregetők, akiket a többi kutya is tisztel és követ. Egy ilyen falka például a kicsi és aranyos kutyákat küldi ki kéregetni. Szakértők szerint az ebek különleges pszichológiai érzéket is kifejlesztettek az adakozó kedvű emberek felismerésére és a többiek elkerülésére – így a legokosabb kutyák jobban ismerik az embereket, mint az emberek önmagukat.
Források:
http://www.ft.com/cms/s/2/628a8500-ff1c-11de-a677-00144feab49a.html
http://englishrussia.com/index.php/2009/04/07/smartest-dogs-moscow-stray-dogs/
http://www.heraldtribune.com/article/20090820/ARTICLE/908201012/-1/NEWSSITEMAP?tc=ar