0:05
Főoldal | Rénhírek

Felelőtlenség lenne a nyelvvizsga-amnesztia

Mélyreható szakmai elemzéssel kell feltárni annak okait, hogy az európai összehasonlításban az átlagosnál magasabb nyelvóraszámok ellenére miért kerülnek ki tömegesen a közoktatásból indokolatlanul gyenge nyelvtudású diákok, és az egyetemi évek alatt javulás helyett miért romlik széles rétegek nyelvtudása.

nyest.hu | 2015. április 25.

A Nyelvtudásért Egyesület felelőtlennek tartja Hiller István nyelvvizsga-amnesztiára vonatkozó közelmúltbeli ötletét, mert az MSZP oktatási kabinetvezetőjének javaslata elbizonytalanítja azt a több ezer fiatalt, akik a jelenleg futó Diplomamentő programban időt és energiát nem kímélve igyekeznek pótolni a korábbi évek nyelvtanulási mulasztásait.

Mára társadalmi egyetértés alakult ki abban, hogy felsőfokú végzettséget szerezni használható idegennyelv-tudás nélkül elképzelhetetlen. Ezt erősíti az az általános munkaerő-piaci tapasztalat is, hogy a nagyon gyorsan változó piaci követelményekhez csak azok tudnak megfelelően alkalmazkodni, akik a korszerű szaktudás mellett nemzetközi szinten használható tájékozódási képességgel is rendelkeznek.

A nyelvvizsga hiányában diplomájukat átvenni nem tudó közel ötvenezer érintett közül a 2014-ben indított Diplomamentő program több mint tízezer főt célzott meg. A nyelvismeret hiányának súlyosságát mutatja, hogy – az érintettek széles köre ellenére – év végéig mindössze a tervezett keret felét sikerült csak feltölteni. A Diplomamentő programra jelentkezők többsége még a bemeneti feltételként megszabott alapfokú, B1-es szintű nyelvtudással sem rendelkezett.

A Diplomamentő program számos szervezési nehézséggel indult, ráadásul a programgazda Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) által mereven kiosztott képzési keretszámok sok esetben messze nem követték a valós igények földrajzi megoszlását. A Nyelvtudásért Egyesület, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete és a programban résztvevő képző intézmények jelzéseire válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015 elején bejelentette a program módosítását és meghosszabbítását.

Az alacsonyabb szintről induló, immár hosszabb tanfolyamok további 4-5 ezer fő számára kínálnak lehetőséget arra, hogy jobbára munka mellett, kitartó tanulás árán pótolják a korábban, 10-12 éven át tartó tanulmányaik során meg nem szerzett nyelvtudást. A Magyar Szocialista Párt által a nyelvvizsga-követelmény ideiglenes felfüggesztéséről megfogalmazott javaslat egyrészt az ő erőfeszítéseik értelmét kérdőjelezi meg, másrészt elbizonytalanítja az oktatás jelenlegi résztvevőit. Mindezt egy olyan időszakban, mikor a korábban kétkedők számára is világossá vált, hogy az idegennyelv-ismeret a rugalmas elhelyezkedés és a munkaerő-piaci alkalmazkodás nélkülözhetetlen eleme.

Diplomamentés
Diplomamentés
(Forrás: Wikimedia Commons )

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület célja az, hogy szakmai ernyőszervezetként azokat a társadalmilag jelentős, aktuális szakmai kérdéseket, melyekben a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma döntő többsége egyetért, a nyilvánosság előtt megjelenítse, és a szakma véleményét sikeresen képviselje. Az alapítók határozott célkitűzése, hogy a nyelvoktató szakma a jövőben ne csupán kövesse a köz- és felnőttoktatást érintő változásokat, hanem azok aktív alakítója is legyen.

A Nyelvtudásért Egyesület szerint mélyreható szakmai elemzéssel kell feltárni annak okait, hogy az európai összehasonlításban az átlagosnál magasabb nyelvóraszámok ellenére miért kerülnek ki tömegesen a közoktatásból indokolatlanul gyenge nyelvtudású diákok, és az egyetemi évek alatt javulás helyett miért romlik széles rétegek nyelvtudása. A valódi, hosszú távú megoldás kimunkálásához érdemi szakmai munkára, problémaelemző kutatásokra, az oktatáspolitika oldaláról pedig – pártállástól függetlenül – a valós helyzettel való szembenézésre van szükség.

A Nyelvtudásért Egyesület ennek előmozdítása érdekében a köz- és felsőoktatás, valamint a tanulók, tehát valamennyi érintett részvételével 2015 őszére szakmai konferenciát szervez.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. április 27. 13:51
2 Krizsa

Mikor dobta el a józan eszét a közoktatás? Mert én az nemzedékem - a kommunizmusban - az általánostól felsőfokig kötelezően tanult oroszul és nem kötelezően, de jó sokan angolul és németül is. A kp.iskolában választott tárgyként tanulhattunk (én is) pl. latinul és franciául. Az első (ELTE fiz-kém középisk. tanári) 1968 - diplomámat kötelező orosz és választott angol nyelvvizsgákkal kaptam. A második (ELTE vegyész) diplomámat 1981 - ugyancsak orosz és angol nyelvvizsgákkal, de addigra már, külön tanulás nélkül, németül is olvastam a szakirodalmat. Hozzáteszem, hogy az ált. és kp.iskolai nyelvtanáraink (akikből, hogy minden iskolában legyenek, nagy tömegekre volt szükség) valóban elég gyengécskék voltak. Emiatt inkább csak olvasni és írni tamultunk meg - beszélni nem igazán. De ez akkor is sokkal jobb helyzet volt, mint amiről most hallok.

Mi történt és mikor?

4 éve 2015. április 27. 13:13
1 LvT

>> Mára társadalmi egyetértés alakult ki abban, hogy felsőfokú végzettséget szerezni használható idegennyelv-tudás nélkül elképzelhetetlen. <<

Demagógiára demagógia a válasz. Egyrészt éppen nincs egyetértés, csak ha kizárunk mindenkit, aki nem ért egyet, többek közt a „közel ötvenezer érintett”-et. Másrészt, ha lenne, akkor nem igaz, hogy az amnesztia „az ő erőfeszítéseik értelmét kérdőjelezi meg”: mivel akkor a cél a nyelvtudás megszerzése, amelyet elkötelezettség esetén nem kérdőjelez meg, hogy az évfolyamtársaimat ez nem érdekli. — Akkor kérdőjelezi ez csak meg, ha a nyelvvizsga (vagy nyelvi vizsga) célja egyedül a diploma megszerzése, miközben a nyelvtudás az érintett számára érdektelen. Ha ilyennel érvel ez a két egyesület, akkor maguk sem hisznek igazán abban, hogy a nyelvtudás önmagában való érték, ill. ilyennek tekinti a társadalom.

Amúgy pedig szerintem inkább abban látszik konszenzusnak lenni, hogy a közoktatásnak kellene kibocsátani idegen nyelven tudókat, hogy ennek megszerzése nem a felsőoktatás keretében történjen. De a közoktatás (az elitiskolák kivételével) erre nem képes. És addig, amíg nem képes, úgy vélem, farizeus dolog nyelvvizsgát követelni azért a felsőfokú oklevélért cserébe, amely nélkül a pályáját el sem tudja kezdeni valaki. — Az pedig már az állampolgári szubszidiaritás körébe tartozik, hogy vállalja-e nyelvtudás nélkül a munkaerő-piaci megméretést vagy sem. Rosszízű paternalizmus, ha ebben az állam hatósági eszközökkel akar dönteni a polgárok helyett.

Szóval, a két demagógia közül mégiscsak Hilleré az enyhébb.