Értesítjük utasainkat, hogy tájékozódjanak!
Bár érthetetlen mondatokat is megérthetünk, az értelmes fogalmazás segíti a megértést.
Már korábban is felhívtuk rá olvasóink figyelmét, hogy a 444 pályázatot hirdetett, amelynek keretében várják a legérthetetlenebb és a legérthetőbb hivatalos vagy hivataloskodó szövegeket. Természetesen mi könnyen elhozhatnánk a pálmát, de nem vagyunk ennyire önzőek, inkább olvasóinkat adunk ötleteket, hogy milyen szövegeket küldjenek.
Az alábbi díszpéldányt egy Budapest közelében fekvő település vasútállomásán találtuk.
A szöveg valójában nem érthetetlen, valószínűleg mindenki ki tudja belőle hámozni a lényeget. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a mondat nyelvtanilag helytelen. Itt most arra kérjük az olvasóinkat, egy kicsit függesszék fel az olvasást, gondolkodjanak el azon, hogy mit(k)től rossz ez a mondat, és hogyan javítanák ki.
Megvolt?
A mondat hibája akkor lesz igazán szembeötlő, ha a közepét kivesszük:
Értesítjük kedves utasainkat, hogy [...] tájékozódjanak.
Az értesít igéhez ugyanis olyan mellékmondat illik, amelyben az ige kijelentő módban áll, például:
Értesítjük kedves utasainkat, hogy [...] tájékozódhatnak / érdemes tájékozódni / kell tájékozódniuk / stb.
Természetesen az is jó megoldás, ha az értesít igét olyanra cseréljük, amelyhez felszólító igés mellékmondat illik, például:
Kérjük kedves utasainkat, hogy [...] tájékozódjanak.
(Forrás: Wikimedia Commons / ? / CC BY-SA 3.0)
Ezzel azonban nem lesz sokkal jobb a helyzet, a beszúrt
- vágányzár miatt,-
ugyanis számos értelmezési zavart okoz. A vágányzár miatt mi? A vágányzár miatt kihelyezett hirdetményekre gondolnak? Vagy a vágányzár miatt tájékozódjunk éppen a menetrendről? Vagy a vágányzár miatt tájékozódjunk? Ez utóbbi talán már közel áll a közlő szándékához de még valószínűbb, hogy egy gondolat kimaradt: vágányzár miatt megváltozott a menetrend, és ez az, ami miatt tájékozódnunk kell.
Mielőtt a lehetséges helyes megfogalmazásokra rátérnénk, egy kicsit térjünk ki a fenti közbevetés központozási kérdéseire, ebben ugyanis a szövegalkotónak számos helyesírási hibát sikerült elkövetnie. Először is kötőjeleket (-) használ gondolatjelek (–) helyett. A kettőt a hosszúságuk különbözteti meg egymástól. Ha gondjaink vannak a gondolatjel elővarázslásával, akkor is megtehetjük, hogy két kötőjelet írunk egymás után. Ezt a megoldást használták az írógépkorszakban is – nem túl esztétikus, de a legrosszabb esetben megfelel. A szövegalkotó, nagyon helyesen, a gondolatjel(nek szánt kötőjel) és a szomszédos betű között kihagy egy-egy szóközt – ám a vesszők után nem. Ez utóbbi hiba. Ráadásul a gondolatjeles közbevetéseknél csak akkor teszünk ki vesszőt, ha a közbevetés nélkül is lenne vessző a mondatban. Hasonlóképpen magába a közbevetésbe is csak akkor írunk vesszőt, ha egyébként is írnánk (a végére soha). A mondatban tehát mindkét vessző felesleges, sőt zavaró.
(Forrás: Wikimedia Commons / Honza Groh (Jagro) / CC BY-SA 3.0)
A helyes megoldásban nem fogjuk megmutatni, hogy a közbevetésnek hogyan kellene kinéznie, mert úgy véljük, leghelyesebb nem használni az ilyen közbevetéseket. Törekedjünk az egyszerű, rövid mondatokra! Egy hosszú mondat helyett írhatunk kettőt is:
Értesítjük kedves utasainkat, hogy vágányzár miatt a menetrend megváltozott. Kérjük, a változásokról a kihelyezett hirdetményekből vagy a pénztárban tájékozódjanak!
Vagy tömörebben, egy mondatban:
Kérjük kedves utasainkat, hogy vágányzár miatti a menetrend-változásokról a kihelyezett hirdetményekből vagy a pénztárban tájékozódjanak!
Az udvariasság szép dolog, de lehet, hogy ilyen esetekben hasznosabb a még tömörebb, célratörőbb fogalmazás:
Figyelem, vágányzár! A menetrend-változásokról tájékozódjon a kihelyezett hirdetményekből vagy a pénztárban!
Persze lehet, hogy még célszerűbb a kihelyezett hirdetmények fölé kiírni, hogy
Figyelem, vágányzár!
Értelemszerű, hogy ilyenkor az utas a hirdetményt fogja elolvasni. Arra, hogy a pénztárban is tájékozódhat, aligha kell felhívni a figyelmet, hiszen ez valószínűleg mindenkinek magától is eszébe jut – akárcsak az a lehetőség, hogy felhívja a hirdetmény alján szereplő telefonszámot: erre sem kell külön felhívni a figyelmünket. (Viszont talán nem ártana feltűnőbben, nagyobb betűméretben feltüntetni.)
Szerintem a lecsó helyett direkt a vágányzárral összefüggő változásokat kellett volna kiírni.
Régebben volt egy olyan szövegük is, hogy "Felhívjuk kedves utasaink figyelmét hogy [...] a kocsiajtókat csukják be." Nekem ez is furán hangzik, szerintem hasonló okokból, mint a cikkbeli példa.