Állati kérdés
A szövegkörnyezetükből kiragadott szabályokat gyakran nehéz értelmezni. De a szabályzatok egységükben sem mindig egyértelműek.
André nevű olvasónk már-már jogi kérdéssel fordult hozzánk:
A következő szabállyal találkoztam a minap:
"A 2. osztályú személykocsiba di’jfizetés nélkül bevihető megfelelően csomagolva egészségügyi vizsgálat nélkül szálli’tható kis élő állat."
A segi’tségüket kérném annak értelmezése céljából, hogy ez alapján egy mérete és kora tekintetében kicsi eb hatókörébe esik-e az álli’tottaknak?
A kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a kis szó jelentése eleve relatív. Ha csak felnőtt kutyákról van szó, akkor sem határozható meg egyértelműen, milyen súlyig vagy marmagasságig bezárólag számít egy kutya kicsinek. Ráadásul, mint olvasónk is írja, a kis/kicsi nem csupán a méretre, hanem a korra is vonatkozhat: egy bernáthegyikölyök is lehet nagyobb, mint egy elhízott felnőtt tacskó – és akkor még mindig a kutyák körén belül maradtunk!
Hasonlóképpen homályos, hogy mi az a „megfelelően csomagolva”. Az ilyen kifejezések önmagukban nem sokat mondanak, ezért a szabályzatokban általában valahol külön pontosabban is meghatározzák őket. Kiragadott idézetek alapján nem lehet eldönteni, hogy pontosan mire is vonatkoznak. Szerencsére az olvasónk által küldött mondat megtalálható a MÁV honlapján:
Élő állat szállítása
A 2. osztályú személykocsiba díjfizetés nélkül bevihető megfelelően csomagolva egészségügyi vizsgálat nélkül szállítható kis élő állat, ha a csomagolás (kosár, ketrec, láda) biztosítja, hogy az állat abból az utazás során nem szabadulhat ki, és a csomagolás alkalmas arra, hogy az utasokat, az utasok ruházatát és kézipoggyászát, valamint a vasúti berendezéseket megóvja.
A kísérő kutya és a szolgálatban lévő rendőrségi kutya kivételével nem vihető be élő állat
- az 1. osztályú kocsiba,
- az étkezőkocsiba,
- a pót- és helyjegyköteles, vagy helyjegyköteles vonatba és kocsiba.
Az utassal együtt szállított kutyáért élőállat viteldíjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy az utas a kutyát pórázon, szájkosárral ellátva tartja, vagy kosárban, ketrecben, ládában vagy más tartályban viszi be a személykocsiba. Egy utas legfeljebb két kutyát vihet magával. A 2. osztályú fülkés kocsi fülkéjébe a kutya csak az ott ülő valamennyi utas beleegyezésével vihető be. A 20 kg-nál nehezebb, nagytestű kutya csak a személykocsi peronján szállítható.
A teljes szövegből már egyértelmű, hogy akármilyen kutyáért „élőállat viteldíjat” (a magyar helyesírás szabályai szerint élőállat-viteldíjat) kell fizetni, függetlenül méretétől vagy attól, hogy miben szállítják. Az is kiderül, hogy nagytestűnek a 20 kg-ot meghaladó súlyú kutyák minősülnek – nem világos azonban, hogy az ennél kisebb kutyák kicsinek minősülnek, vagy van esetleg középső kategória is, esetleg még finomabb lépcsők. A díjfizetés tekintetében azonban ez mindegy.
(Forrás: Wikimedia Commons / Elf / GNU-FDL 1.2)
Olvasónk kérdése tehát a szabály tekintetében irreleváns, hiszen a szabályzat a kutyákat eleve külön kezeli. A szabályozás azonban így is rendkívül hiányos, és vitákra adhat okot. Továbbra sem világos, mekkora a kis állat – tippelhetünk arra, hogy ha egy kosárban, ketrecben vagy ládában el tudjuk helyezni, akkor kicsinek mondható. Abban azonban nem lehetünk biztosak, hogy ezt a kalauz is így értelmezi. És persze az sem világos, miért kell fizetnünk egy ketrecben szállított Tudta-e?
Hogy a csivavát elvileg chihuahuanak kellene írni magyarul? csivaváért, ha egy hasonló méretű ketrecben szállított macskáért, vadászgörényért vagy arapapagájért – vagy akár többért! – nem. Szerencsétlen az „Az utassal együtt szállított kutyáért...” megfogalmazás is, hiszen ez azt sugallja, hogy az állat emberi kíséret nélkül is utazhat – persze nem zárható ki, hogy a MÁV vállalja kutyák csomagként való szállítását is, ám erről itt nem esik szó. Vitára adhat okot az „a kutya csak az ott ülő valamennyi utas beleegyezésével vihető be” megfogalmazás is, hiszen előfordulhat, hogy egy utas beül a kutyájával, és később egy másik utas szeretne helyet foglalni, akit a kutya zavar. A szabályzat megfogalmazója feltehetően azt tartotta szem előtt, hogy a kutya nélkül utazó emberek kényelme a kutya, illetve annak gazdájának kényelménél előbbre való – ám a megfogalmazás szerint a kutya gazdája nem kérhető fel arra, hogy hagyja el a fülkét, és ezáltal szabadítson fel helyet a többi utas számára.
Egyértelműbb lenne a szöveg, ha először a a különlegesen (hátrányosan) kezelt kutyákra vonatkozó szabályokat tárgyalná, és csak ezután mint egyéb kisállatokra térne ki, sőt, pontosan megnevezné, milyen állatok szállíthatóak. A hanyagul megfogalmazott szabályok felesleges vitákra adnak okot, ráadásul ezek alapján maguk a kalauzok sem tudnak egységesen eljárni: különböző helyen és különböző időben hasonló helyzeteket is különbözőképpen ítélhetnek meg.