Dánsz, dánsz, háb-a-gut-táj-mu!
Miért könnyű felismerni a japánt? Mitől olyan jellegzetes a hangzása? Ennek jártunk utána egy új magyar film japán nyelvű slágere kapcsán.
Lelkendezik a magyar sajtó a Liza, a rókatündér című új magyar filmről. Mi még nem tudtuk letölteni megnézni, de az előzetese felkeltette a figyelmünket. Nem csupán a díszletek vagy a zene, hanem a dal szövege, pontosabban annak nyelve.
Ha nem tudnánk az ismertetésekből, hogy a film történetében van egy japán szál, és a YouTube-on nem látnánk a címben a jól felismerhető japán betűket (és nem lenne maga a karaoke műfajai is japán), akkor is arra gyanakodnánk hogy japán szövegről (vagy annak imitációjáról) van szó. A japán hangzásának jellegzetességét főleg az adja, hogy a japán szótagok felépítése kevéssé változatos: a szótagmagánhangzóval, egy mássalhangzóval vagy mássalhangzó + j kapcsolattal kezdődhet, és vagy magánhangzóra, n-re vagy gégezárhangra végződhet (ez csak akkor fordul elő, ha a a következő szótag zöngétlen mássalhangzóval kezdődik: ilyenkor a gégezárhang hasonul, így tulajdonképpen a következő szótag kezdő mássalhangzója nyúlik meg). A japán hangkészlete is viszonylag szűk: 16 mássalhangzóból és 5 magánhangzóból áll: i, e, a, o, u (utóbbi magyar füllel kissé [ü]-szerűen hangzik).
Természetesen ebbe a szigorú szótagszerkezetbe és szűk hangkészletbe nehéz beilleszteni az idegen szavakat: ez általában a szótagszerkezet teljes átalakításával, új magánhangzók beszúrásával, azaz a szavak szótagszámának növelésével jár: [aiszu kurímu] < ice cream [ájsz krím] ’fagylalt, jégkrém’; [baiku] < bike [bájk] ’motorkerékpár’, [bukkukabá] < book cover [buk kavö(r)] ’könyvborító’, [daburu] < double [dab(ö)l] ’dupla’, [daszutubokkuszu] < dust box [dasz boksz] ’szemetesvödör, szemétláda’, [furíszaizu] < free size [frí szájz] ’méret nélküli (ruhadarab)’, [furontoguraszu] < front glass ’szélvédő’. (A forráskifejezések nem mindig használatosak az adott jelentésben az angolban.)
A számot az Erik Sumo & The Fox-Fairies adja elő.
Hasonló folyamattal van tehát dolgunk, mint a hawaiiban. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük a dalban is. Több angol kifejezés ismerhető fel a szövegben: ezek nem jövevényszavak, inkább angol nyelvű betétek japános kiejtéssel. Feltehető, hogy ezek a japán hallgató számára is viccesnek hatnak így. A címben a [tájmu] az angol time [tájm] ’idő’ szóval azonosítható. A dalban azonban nem következetesen érvényesül a japán szótagszerkezet, pl. a [dánsz] helyett [dánszu] lenne várható (< dance, brit [dánsz], amerikai [densz]), a feliratban pedig a szótagolás sem mindig helyes.
Köszönjük Bencze Bálintnak a dalszöveg fordításához nyújtott segítségét.
Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy valódi japán szöveggel van dolgunk, vagy csupán a japánt imitáló halandzsával, esetleg a kettő keverékével. Arra jutottunk, hogy a szöveg bizony japán nyelvű. Sorról sorra most nem adunk fordítást, de elárulhatjuk, hogy ilyesmik hangzanak el:
jó a kedvem, táncolok a tömeg kanyarog, ugrál a beat is, ti, akik csak itt álldogáltok, mind unalmasak vagytok, ha rossz dolgok történnek, csak pattintsd le őket magadról, szabadítsd fel a szíved, jó a kedvem, lángol a szenvedély, belegabalyodom, visszhangzó ritmus, ne csak álldogáljatok, ugorjatok be ti is, a fájó dolgokat felejtsd el, csak táncolj...
A címben szereplő dance, dance, have a good time pedig így fordítható: táncolj, táncolj, érezd jól magad (szó szerint legyen jó időd). A filmben állítólag finn westernzene is van – ha többet tudunk, vissza fogunk térni a kérdésre.
Ez viszont azt is jelenti, hogy minden hasonló szótagszerkezetű nyelv a japánhoz hasonlít valamennyire. Pl. a baszk is ilyen -- habár annyira nem kötött szótagszerkezetű, mint a japán, de eléggé korlátozott, hogy milyen hang állhat szó elején, szótag végén és szó végén, és a muta cum liquidákat is feloldja (sp. cruz > gurutze).
>> A dalban azonban nem következetesen érvényesül a japán szótagszerkezet, pl. a [dánsz] helyett [dánszu] lenne várható <<
Szeretném jelezni, hogy zöngétlen szótagkezdet után az /u/ magánhangzó is zöngétlenedik. Ezt az ehhez nem szokott fül hajlamos hanghiánnyal helyettesíteni. Szerintem itt is [dȧnszu̥] ejtődik.
>> [daszuztubokkuszu] <<
Itt elgépelés van: a /… ztu…/ szekvencia a japánban nem lehetséges, hiszen /z/-vel nem végződhet szótag, az /u/ előtt pedig a /t/ szótagkezdet /c/-vé alakul. Ezért idegen átvételekben a szótagzáró /t/ után nem /u/, hanem /o/ pufferhangot szúrnak be, ahogy az a cikkben is van a „[furontOgraszu]” esetén.
Sőt, furontoguraszu.
@LvT: @angianeten: Köszönjük, javítva.
Sokat emelne az átiratok minőségén, ha a hangsúly és a szótaghatárok jelölve lennének, mert így magyarosan összefolynak a szótagok. El Cabezudo már így is be van állítva a sarokba, erre súlyosítja a helyzetét. Egyébként ez a szótag végi hangszálzárhang újdonság volt nekem. Utánaolvasok mint a huzat.
Hoppsz, rosszul írom. Helyesen E.ru 'Ka.be.szu.do(.ru?).
Valóban mulatságos lehet egy angol anyanyelvűnek az angol szavak japán kiejtése, de tényleg "nem áll rá a szájuk". Azért mi sem lehetünk túl büszkék, ld. "kecsöp", stb. Viszont ottjártamkor némi nemzeti büszkeséggel töltött el, hogy a golyóstollat "biru"-nak mondják.
@El Vaquero: Úgy tudom, a gégezárhang a japánban csak egy fonológiai magyarázat, ami elegánsabban hangzik, mintha azt mondanák, hogy a "hosszú mássalhangzó első fele" vagy "dupla mássalhangzó első tagja" zárhatja a szótagot. Nagyon nem ástam bele magam, de amennyit olvastam régebben, az alapján semmi gégezárhangszerű sem hangzik el, mert a hipotetikus hang teljesen hasonul az utána jövő mássalhangzóhoz. A levegőkifúvás tényleg megáll, de a japán gemináták alapvetően zöngétlen zárhangok, tehát már csak azért is meg kell állniuk. Mindenesetre bizonyos nyelvleírások ezt a megoldást alkalmazzák, mások kronémák létét iktatnak be. Megint mások egyszerűen csak hosszú mássalhangzókról beszélnek. Lehet válogatni :D
@Sultanus Constantinus: www.youtube.com/watch?v=PkVohQ_vaY0
@Sultanus Constantinus: www.youtube.com/watch?v=PkVohQ_vaY0 :D
@Kormos: Szerintem ez mindent visz:
www.youtube.com/watch?v=B1qdpbXYV6w :D
Ha a nyest.hu szerkesztősége vette volna a fáradtságot, hogy utánanéz 2 perc Guglizással, akkor kiderült volna, hogy a "japánszerű" szöveget egy Mo-on élő, fordítóként dolgozó japán hölgy fordította magyarul megírt eredetiről japánra.
Sikerült feltalálni a spanyolviaszt.
@bloggerman77:
index.hu/kultur/zene/2015/02/13/egy_jo_r...gy_mit_akar_hallani/
A szövegíró neve: Eiko Toda
@Sultanus Constantinus: Nekem ez a kedvenc :D www.youtube.com/watch?v=yS1vHSNgqj8
Ennek a számnak a második felét japánul éneklik (kíváncsi lennék rá, hogy értelmes-e vagy csak valami halandzsa):
www.youtube.com/watch?v=nSLjM_7XLbM
(Megjegyzem, hogy ez a Lambada eredetije, amit a Kaoma ellopott és feldolgozott portugálul...)
@Sultanus Constantinus:
Japán? Ugye nem inkább kecsua vagy ajmara? Ez egy bolíviai együttes, és ott a népesség 55 százaléka indián, aki nem beszéli a spanyolt. Nyilvánvaló, hogy az államnyelven meg vmelyik indián nyelven is előadják a dalt.
@bloggerman77: Ezt én is mind tudom, de ki kell, hogy ábrándítsalak: tényleg japán. Legalábbis elvileg. (A kecsuában és az ajmarában eleve csak [a, i, u] magánhangzók vannak, és az előbbi pedig inkább a kínaira üt, mint a japánra.)
@bloggerman77: Egy régi cikkem róla, csak nem akartam először linkelni: www.nyest.hu/hirek/a-lambadat-is-loptak
@Sultanus Constantinus:
Te ugye nem tudsz japánul, de egy rossz minőségű videóklip szövegéről kijelented, hogy japán.
Az előadók jól láthatóan vmelyik őshonos indián népességbe tartoztak. Szerinted miért lenne valószínű, hogy japánul énekelnek?
@Sultanus Constantinus: :D Nekem hangzik japánnak. Ugyan felőlem akár az is lehetne, de van benne ti és si szótag, ami a japánban nincs, meg hiányoznak a gemináták szóval inkább én is a helyi nyelvre gyanakodnék. @bloggerman77: "Szerinted miért lenne valószínű, hogy japánul énekelnek?" Mert miért ne? Divatból vagy poénból bármilyen nyelven lehet énekelni. Bármilyenen szoktak is :D Én például göktürkül akarok metálzenét csinálni.
@bloggerman77: @Kormos: en.wikipedia.org/wiki/Llorando_se_fue
Felvilágosítana valaki, hogy a címben a második "szu" és a rá következő "ha" között az az alfa-szerű tünemény az micsoda? És az "u"-n miért van nigori? Komolyan kérdezem.
@Sultanus Constantinus: Igen, ez valóban japánul van.
@Galván Tivadar: Idegen nyelvek "v" hangját szokták ezzel a kombinációval írni. ヴァ va ヴ vu ヴィ vi stb
@bloggerman77: Te most komolyan ennyire hülyének nézel, hogy nem néztem utána, mielőtt megírtam volna a cikket?
@Sultanus Constantinus:
Tekintve, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a spanyol hablar ige és a magyar habatyolni szóról értekeztél, felvetettem, hogy a hablar szó átkerülhetett a magyarba a 16. században. Eztkizártad. Az akkori beszélgetésből nyilvánvaló volt, hogy fogalmad sem volt róla, hogy több tízezer spanyol harcolt a 16. században a török ellen kis hazánkban...
Az meg egy újabb humor, hogy a főszerkesztő azt irja itt a cikkben, h állítólag finn countryzene hallható a filmben, holott kismillió helyen le van írva, hogy: van. Tehát nem állitólag. Ez egy hommage ui.
@bloggerman77: Persze, hogy kizártam, mert ennek alátámasztására nyelvtörténeti adatok kellenének, és jelen tudásom szerint ez a szó nem szerepel a rendelkezésre álló etimológiai szótárakban. Másfelől nem vagyok hadtörténész (meg nem is volt soha a történekem az erősségem), így nyilván fogalmam sem volt arról, amit mondasz. De ha lehetett is volna így, akkor viszont nem csak ez lenne az egyetlen spanyol szó a magyarban, amelyik akkor került be, márpedig semmilyen adat nincs olyan spanyol szavakról, amelyeket közvetlenül tőlük vettünk volna át. Legalábbis én egyről sem tudok.
@bloggerman77: Több tízezer héber viszont nem volt ott harcolni a török ellen. Tehát legalább két földrajzilag elszigetelt környezetben szintén hasonló a szó és azonos jelentés: a héber havli = badarság, smmiségekkel való foglalkozás, havalbál = folyondár, havál = sajnos, hiába, hevel = semmiség, pára, lehellet. B/V hangváltozás. Vesd ö.: magyar HAB, habog.
@Kormos: „de van benne ti és si szótag, ami a japánban nincs” dehogy nincs: www.google.hu/search?q=party+in+japanese
@elhe taifin: Eléggé unortodox megoldás, de hát mit csináljanak a szerencsétlenek, ha nincs nekik rá jobb. Nagyon köszönöm!
@szigetva: A klip felirata szerint <…ハヴァ…>, vagyis /hava/ ejtés lenne várható, vagyis labiodentális /v/-vel, a klipben mégis inkább ehelyett /b/-t hallok (és a feliratozó is). Tehát az, hogy le lehet írni, hogy <ティ>, azaz /ti/, még nem jelenti azt, hogy a japán nyelvben lenne ilyen szótag. A gyakorlatban helyettesítik. Fonetikailag edukált beszélők tudják is ejteni, de ez szerintem ugyanannyira nyelven kívüli dolog, mint magyar nyelvűek által magyar szövegben [wɔ] kezdettel ejteni a <Washington> nevet.
@LvT: Én annó Itô és Mester cikkéből művelődtem (Japanese Phonology, in John Goldsmith (ed.) The handbook of phonological theory, 1995, 817–838). Szerintük újabb jövevényszavakban van [ti], [di], régebbiekben [ʧi], vagy [te] irányban kerülték ki ezeket.
@szigetva: Van ti és di írásban, de beszédben tudomásom szerint ikaszából a többség ma is kerüli. Olyan, mint ahogy a magyarba is bekerülhetnek - elvben - svával meg szillabikus mássalhangzókkal angol meg német jövevényszavak, csak aztán folyamatos beszédben általában belekúrunk egy ö-t vagy egy ü-t, vagy a végére nyomunk egy i-t és jól van az úgy, főleg, ha ragozzuk. Persze attól még Lidlnek, Peter-nek, meg ilyeneknek írjuk. Ahogy LvT hozta a ヴ-t nem v-nek ejti az énekes. Írni simán lehet ti, tu, di, du, zi, we, wu, wi, va, vi, vu, ve, vo, tse, tsi stb. szótagokat, ejteni viszont csak egyesek szoktak ilyesmiket. Na most, nem ez a lényeg: a japánban eredendően nincsenek ilyenek, úgyhogy aki ejti is őket abban a néhány jövevényszóban, az sem fog annyi ilyen szót gyömöszölni egy dalba, mint amennyi a linkelt videóban van :D Tehát nem hangzik japánosan.
@LvT: @szigetva: @Kormos: Érdekes párhuzam a brazíliai portugál. Bár ott is több nyelvjárás van, de a helyi "sztenderd"-ben (ami ha jól tudom, a rióin alapszik) valóban nincs [ti] és [di] (írásban ez lehet ti, di vagy a szó végén te, de), automatikusan [csi], [dzsi]-t csinálnak belőle. Ezért vicces, amikor a brazilok spanyolul beszélnek: képtelenek kimondani, hogy [amerika latina] (América Latina), ez náluk [amerika lacsina] (egészen pontosan a végén is inkább svá az /a/).
@szigetva: Nincs apparátusom arra, hogy ténykérdésekben fonetikusokkal vitatkozzam, és a Forvo is a te álláspontodat látszik alátámasztani: hu.forvo.com/search/%E3%83%91%E3%83%BC%E...6%E3%82%A3%E3%83%BC/
Ennek ellenére @Kormos:-sal tartok a továbbra is abban, hogy ez még marginális, "urbánus" jelenség lehet, amely nem tudni, mennyire hatolt be már a normába (vö. magyar ajakréses /ȧ/-zás). Elég lehet tehát ez már egy tanulmány megírására, de a szintézissel még vélhetően érdemes megvárni, hogy továbbterjed-megszilárdul-e, avagy visszaszorul.
A japánban a ヴィ(és variációi) kevésbé használtak mint a h-sor dakutenes változatai, de elő szokott fordulni. A kettő között kiejtésben nem szokott különbség lenni.
@bloggerman77: www.elmexicano.hu/2015/03/blabla-es-hablaty.html