Jövevényszavak miatt perlik a japán köztévét
Pert indított egy nyugdíjas az NHK japán közszolgálati televízió ellen, amiért az adó műsoraiban szerinte túl sok angol nyelvből származó jövevényszót használnak.
A 71 éves Takahasi Hodzsi 1,41 millió jenes (3,3 millió forint) kártérítést követel az adótól, arra hivatkozva, hogy a sok jövevényszó érthetetlenné tette számára a műsorokat, s mindez szorongással tölti el – jelentette csütörtökön a Japan Times napilap. „Aggodalmának oka, hogy Japán túlzottan amerikanizálódik. Úgy érzi, hogy Japán egyre inkább az Egyesült Államok egy tartományává kezd válni” – indokolták a beadványt a férfi ügyvédei az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Takahasi – aki egy, a japán nyelv megóvására létrehozott civil szervezet vezetője – bírósági keresetében többek között a toraburu (trouble, azaz ’gond’), a riszuku (risk, azaz ’kockázat’) és siszutemu (system, azaz ’rendszer’) szavakat kifogásolta, felelőtlenséggel vádolva az NHK-t, amiért nem az említett kifejezések japán megfelelőit használja. „A fiatalok talán értik ezeket, de egy hozzám hasonló idős ember nem tudja, mit jelentenek. Ez a japán kultúrát, illetve az ország egészét érintő kérdés” – mondta Takahasi az AFP szerint.
A japán nyelvben az ország II. világháborút követő amerikai megszállása alatt terjedtek el az angol jövevényszavak, amelyek manapság egyre gyakoribbá válnak a mindennapi kommunikációban, elsősorban a fiatalok között. Az angol mellett egyébként más európai nyelvekből is merített a japán: a diákmunkát például a német Arbeit után arubaitónak (vagy simán baitónak) hívják, míg a kenyeret a spanyol pan szóval illetik.
Ugyanakkor a japánra átírt alakok gyakran felismerhetetlenek az eredeti nyelvek ismerői számára, mivel a japánban általában nem használnak önmagukban magánhangzókat és mássalhangzókat, a szótagok döntő többsége egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll.
Takahasi elmondása szerint azután fordul bírósághoz, hogy a tévécsatorna nem válaszolt panaszaira. Az NHK egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. Az internetezők körében mindenesetre derültséget okozott a per: egy kommentelő a Japan Times oldalán azt írta, ez „az eddigi legkreatívabb módszer az NHK-előfizetési díjak visszaszerzésére”, míg egy másik hozzászóló azt kérdezte Takahasitól, hogy „vajon mi a xenofóbia japán megfelelője?”
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Diczkó: Július 2. Ottó napi üdvözlet.
Vót. (!)
Nem kaptam választ az "Isten Ostora" szófejtését illetően.
@Grant kapitány: ezt a játékot ismerem, obstruens szonoráns kezdető szavakat kell összevakerolni. BRiliáns. KRizsának kellemes gyökfejtést kívánunk.
@szigetva: "DRága GRant! Itt van még egy pár „szakszó”: klotyó, szmötyi, slag."
Brádör szigetva, te is a bránerodon keresztül brunyálsz a klotyóba?
@Krizsa:
Úgy értem, hogy itt elsőbb a hazai.
"Előtte GÓT volt és az is odalent mászkált felszedni vagy 3000 afro-sémi szót."
- De nem minden német! Csak a Gót Ottó vót ott. :-)
A szótárlapozóknak:
SODOR - ROST - OSTOR
(-: gondolom, mind más-más eredetű :-)
Végül egy "illogikus" összefoglaló kérdés:
Az OSTRO-GOTHnak mi köze Isten Ostorához?
Komoly válaszokat várok.
@Grant kapitány: DRága GRant! Itt van még egy pár „szakszó”: klotyó, szmötyi, slag.
Hogy volna jobb, mikor a német is csak ezer éves. Annyi mit számít?
Előtte GÓT volt és az is odalent mászkált felszedni vagy 3000 afro-sémi szót. Ha nem hatezret...
A DUR körbefonás, sodrás szót is. Dehát azt is írtam (eggyel lejjebb).
@Krizsa:
"És a drót?"
SODOR > SODRAT > n. DRAHT 'drót' > DREHEN 'sodor'
SODRAT > n. STRUDeln 'sodor'
Így nem jobb?
Á, a tréfa a Bibliából van: a teráfok. A kis pogány agyagszobrocskák, amiket Ráchel ellopott az apja házából. S ebből lett a "tréfli", mert a zsidók megvetették és kigúnyolták a nevetséges kis házi védőszenteket. Tehát a tréfa egy valódi héber jövevényszó lesz.
@szigetva: Ezt most részben bebuktam, de azért megköszönöm, mert még nem foglalkoztam a TR /DR problémával és felhívtad rá a figyelmet.
Először szavanként: azt jól sejtettem, hogy a tréfa régen teréfa volt.
A trágár és trágya héber rokonszava a tardán = zavaró, tolakodó, de ettől még nem lettek "magyarabbak". Valszeg belenyugszom, hogy mégis van néhány szóátvétel:-).
A drágát még én is hallottam derágá-nak - héber rokonszava a darga = fokozat, rang.
De van még 3-4: tragacs, trappol...szintén átvett szavak lesznek.
És a drót? A héber dur = egy fonás kör. S a német is a délvidékról hozta GÓT korában:-).
@szigetva: És a dupla szókezdő mássalhangzók a szakszó-fónok.
@Krizsa: Tehát a _tréfa, trágya, drága_ mind szakszó?
A sz'kippelem nem alkalmazkodhat a magyarhoz, mert a magyar nem kezd szót olyan dupla mássalhangzóval, ami nem olvad össze egy hanggá. (C, Cs-vel kezdhet, bár szintén duplák - TSz és TS - de ezek egy hanggá válnak.)
Az viszont egyáltalán nem baj, hogy a mondatba idegen szavakat is belefűzünk, főként, ha azok SZAKszavak.
Csak az baj, hogy a "magyar" nyelvtudomány ezeket magyar szavaknak tekinti. A szakszavak akkor sem magyar szavak, ha 100 emberből 80 is használja. Például én vegyészként mondtam olyan mondatokat, amikben több volt a szakszó, mint a magyar, vagy a héber. De attól még sem a desztillátum, sem a centrifuga, az alkaloid, a deivátum, a nuccsolás, a kloroform nem lett se magyar, se héber szó. 5-6 szakma szavait is használhatom 12 nyelvből. Sőt angolul, németül stb. is beszélhetünk, akár minden nap anélkül, hogy a magyar beszédünk leromlana.
A magyar nyelvészet azonban összekeveri a szezont a fazonnal.
@Tar: Vedd észre, a _szkippelem_ tökéletesen alkalmazkodik a magyar nyelv rendszeréhez: igei képzőt vesz fel, harmonizál. Idősebbek egyébként _szkippolom_-nak is mondják. A nyelvcsere nem abból áll, hogy más nyelvek szavait használjuk, de erről már sokan, sokat írtak, nem ismételném.
Nagyon frappáns lépés ez a bácsitól.
Bárcsak a mi nyelvünk is olyan védett lenne az idegen behatásoktól, mint a japán! Hiszen náluk legalább a kiejtés igazodik valamennyire a nyelv rendszeréhez.
Én meg olyanokat hallok nap közben, hogy "én ezt most szkippelem", "előre megírt szpícset olvas fel" és hasonlók, gyakrabban hallom azt, hogy "tenxalot", mint hogy köszönöm szépen. Rettenet. Természetes, hogy a nyelv változik, de ebből lassan nyelvcsere lesz. Néha már nekem is gyorsabban eszembe jut az angol megfelelő, mint a magyar :-(
Itt van egy lista, amin főleg (?) az angol jövevényszavak japán / sino-japán megfelelői találhatóak:
www.ninjal.ac.jp/gairaigo/Teian1_4/iikae_teian1_4.pdf