0:05
Főoldal | Rénhírek
Kína legfontosabb japán importáruja

Purizmus és nyelvújítás Kínában

Miközben a világ aggódva szemléli Kína gazdasági hatalmának növekedését, a kínaiak saját kultúrájukat féltik az idegen hatásoktól. Szép dolog a hagyományőrzés, de nem biztos, hogy hasznos.

nyest.hu | 2012. szeptember 10.

Nemrégiben egy MTI-hírt közöltünk arról, hogy Kínában felháborodást váltott ki egy olyan szótár, melyben latin betűvel angol kifejezések is szerepeltek. Az a hírből nem volt egyértelmű, hogy a jövevényszavakkal vagy a latin betűkkel volt-e igazán bajuk a tiltakozóknak.

A kínaiak xenofóbiája azonban nem csupán az angol nyelvvel szemben mutatkozik meg. A shangaiist című portál cikke a japán áruk bojkottjára felhívó kiáltványok és körlevelek kapcsán hívja fel a figyelmet, hogy Kína első számú importcikkei Japánból nem az autók, nem a tévék és nem is a képregények, hanem a szavak. A modern kínai szakterminológia jelentős része japán eredetű. Olyan szavak tartoznak ide, mint a ’társadalom’, ’gazdaság’, ’filozófia’, ’környezet’, ’művészet’, ’orvostudomány’, ’törvény’, ’jog’, de még a ’tiltakozás’ is. A cikk szerzője, a CCTV 1 programigazgatója,  Hszü Venguang (Xu Wenguang) arra hívja fel honfitársait, hogy ha szeretik hazájukat, akkor ahelyett, hogy olcsó módon intoleranciájukat hangsúlyoznák, tegyenek valami olyat, mellyel kivívják mások tiszteletét.

A kínaiak között nem csak olyanok vannak, akik védik a hagyományos írást, de olyanok is, akik egyenesen meg akarják reformálni. Kétezer évvel ezelőtt körülbelül 9400 írásjelet ismertek, és ezek 540 alapvonásra épültek. A 20. század közepén már csak körülbelül 200 alapvonást különböztettek meg, de ezekre nagyjából 80000 írásjel épül. Az alapvonások magukban olyan jelentésekkel bírnak, mint ’férfi’, ’nő’, ’fa’, ’’szív, ’szikla’, ’föld, talaj’, ’tető’, ’tigris’, ’madár’, ’hús’, ’fém’, ’kéz’ vagy ’láb’.

Nem Csiao Jingcsi az egyetlen kínai művész, aki új írásjeleket talál ki. Hszü Ping (Xu Bing) Az égi könyv című kiállításán 4000 új írásjel szerepel. Ezek szerkezetükben tökéletesen megfelelnek a kínai írásjeleknek, de Hszü Ping sem kiejtést, sem jelentést nem tulajdonít neki, és esze ágában sincs a kínai írásba bevezetni őket.

Csiao Jingcsi (Jiao Yingqi) művész és önjelölt nyelvész azonban úgy véli, hogy ezek nem elegendőek a modern fogalmak írásához, és olyan új alapvonásokat ajánl, melyeknek ’számítógép’, ’magánélet, bizalmas jelleg, privát szféra’, ’elektron’, ’hálózat’, ’DNS’, ’homoszexuális’, ’génmódosított’, ’digitális’, ’pénz’, ’szennyezés’, ’függetlenség’ és hasonló jelentéseik lennének. Természetesen a kínaiban már léteznek ilyen jelentésű szavak, de azokat összetettebb jelekkel írják – Csiao Jingcsi mindössze új alapvonásokat javasol, melyekkel ezeket a szavakat egyszerűbben le lehetne írni. Természetesen minden új alapvonásra további több száz írásjel épülhetne.

Kínai alapvonások 1-től 126-ig
Kínai alapvonások 1-től 126-ig
(Forrás: Wikimedia Commons / Immanuel Giel)

Aligha lepődhetünk meg azon, hogy a tervező ideológiai szósszal si megöntözi tervét. Szerinte a jelenlegi kínai kultúra másoló jellegű, utánozó kultúra. Szerinte az új írásjelek kreatív reneszánszhoz fognak vezetni.

A valóságban inkább az ellenkezőjéről van szó. A kínai oktatásban már most is az idő nagy részét az írásjelek tanulása tölti ki. A kínai egyetemistáknak egyes számítások szerint két évvel többet kell tanulniuk, hogy ugyanannyi tudást megszerezzenek, mint nyugati társaiknak. Mivel a kínai írásjelek az esetek többségében egyáltalán nem utalnak a kiejtésre, így minden szót kétszer kell megtanulni: szóban és írásban is. Éppen ezért a kínai nyelvtervezők előtt inkább az a feladat áll, hogy egyszerűsítsék az írásrendszert, csökkentsék le a írásjelek számát olyan szintre, mely sokkal könnyebbe tanulhatóvá és technikailag kezelhetőbbé teszik a rendszert.

Források

"And the greatest Japanese export to China is…"

East Asian Round-Trip Words

New radicals in an old writing system

The unpredictability of Chinese character formation and pronunciation

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. szeptember 12. 14:58
1 chouwen

"A kínai egyetemistáknak egyes számítások szerint két évvel többet kell tanulniuk, hogy ugyanannyi tudást megszerezzenek, mint nyugati társaiknak" - ez önmagában lehet, hogy igaz, viszont ez nem az írásjegyek tanulása miatti kényszerből, sokkal inkább az oktatási rendszerük hiányosságaiból, illetve gyengeségeiből fakad.

Pusztán az ilyen jellegű egyszerűsítési törekvések aligha eredményeznének kreatív reneszánszot, másrészről alapvetően tévhit a kínaikkal kapcsolatban, hogy csak másolni tudnak. Az ország GDP-jének tekintélyes százalékát K+F tevékenységre fordítják, aminek vélhetőleg meg is lesz az eredménye az elkövetkező években.

Az írásjegyeket illetően a kínaiak többsége szerintem nem örülne efféle egyszerűsítésnek, a suo placito banalizálásnak; illetve a külföldiek azon egyre népesebb tábora sem, akik már belekóstoltak a nyelvbe, mi több számos írásjegyet elsajátítottak.