0:05
Főoldal | Rénhírek

Az ikes ragozás idén nyáron újra virágzik!

Magyartanárok és nyelvművelők szoktak sopánkodni azon, hogy az ikes ragozás kivész a magyarból, és ezzel a nyelv egyszerűsödik. Találtunk azonban két mai slágert, amelyekben megjelenik az ikes ragozás, méghozzá felszólító módban. Váljék minden nyelvféltő egészségére!

nyest.hu | 2013. június 30.

Ugyan az általános és középiskola nyelvtankönyvek próbálják életben tartani, az ikes ragozásnak – sokszor úgy tűnik – mégis annyi. Egyedül a kijelentő mód, jelen idő, egyes szám harmadik személyben különbözik az ikes igék ragozása a nem ikesekétől; ilyenkor kapják az -ik ragot (eszik, iszik, alszik, lakik, folyik stb.), egyébként pedig nagyon szépen betagozódnak a „szabályos ragozású” nem ikes igék közé. Bár néha még ránk dörrenhetnek művelt beszélgetőpartnereink, hogy „Nem eszek, hanem eszem!”, de valószínűleg ők sem kínálnak meg úgy senkit, hogy „Egyék csak!”, és éhségüket nem úgy öntik szavakba, hogy „Oh, be’ ehetném már egy falatot!”.

Az ikes igék körüli bizonytalanság leginkább az úgynevezett hiperkorrekt alakok használatában nyilvánul meg. Ezek azok az esetek, amikor nem ikes, vagy csak látszólag ikes igéket ragozunk ikesen: Én most nem hazudom. Nem botlom meg, és nem esem hasra. Nyelvérzékünk különbözőképpen ítéli meg ezeket az alakokat. Ma már nyelvtörténeti előtanulmányok nélkül kevesen tudják, melyek a valódi és melyek az úgynevezett álikes igék. Az viszont biztos, hogy az ikes igék felszólító módjának „szabályos” egyes szám harmadik személyű alakjait nagyon ritkán halljuk ma már. Ezek a következők: ő eszik – ő egyék (és nem egyen).

Az idei nyár egyik bombaslágerében, a Hegyalja fesztivál hivatalos dalában, a Subscribe zenekar és számos híresség közreműködésével készült Az igazi arcod című dalban a figyelmes hallgató mégis felfedezheti a szabályos ikes ragozást felszólító mód, egyes szám harmadik személyben.

A Sena által énekelt félig angolul és félig magyarul elhangzó részben tényleg az hangzik (a magyar szövegben), hogy folyjék, nem pedig az, hogy folyjon!

Hadd szóljon a dal, bor folyjék mint a víz!

A tokaji bor folyjék, mint a víz!
A tokaji bor folyjék, mint a víz!
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ikes ragozás más popszámban is felbukkant a közelmúltban – ott azonban nem a nyelvtanilag „szabályos” formában. Majka, Curtis és BLR 2012-es slágerében, az Ezek a lányok egyre vékonyabbak című dal outro részében a maradjék igealak szerepel.

A dal végén a következő szöveg hangzik el:

A jó isten áldja meg az összes a Földön, akit megteremtett, olyan szépek! És ne felejtsétek el lányok: attól mert még itt van a nyár, nem kell a csizmát levenni! A kis gatya jöhet, a kis bugyi jöhet, de a csizma az maradjék a lábatokon!

A dal végén elhangzó marháskodás nyilván poénból tartalmazza a fura igealakot (maradjon helyett maradjék). Ezzel a nyelvileg eleve rontott szerkezetet még egy hibával megerősíti. Azt nem tudjuk, mennyi volt mindebből a szándékos, de a maradjék igealak használata telitalálat ebben a szövegkörnyezetben.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (25):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
1 hete 2021. április 28. 09:05
25 mederi

A burjátoknál is burjá(t)noznak-->burjánnoznak-->burjánoznak valljon az ikes igék? :)

1 hete 2021. április 26. 15:48
24 mederi

@aphelion:

És persze nem kiveszik, hanem már-már burjánzik az ikes ige.. 😉

1 hete 2021. április 26. 10:27
23 aphelion

@mederi: dicsértessen! 😉

1 hete 2021. április 26. 08:57
22 mederi

@szigetva:

Akkor bocs, de tényleg félre értettelek. Teljesen szinkronban vagyunk, ami jó.. :)

1 hete 2021. április 25. 20:00
21 szigetva

@mederi: Amit írsz, abból nyilvánvaló, hogy nem érted, amit írtam. Még egyszer megpróbálom: a korábbi eszem/eszem IKES E1 helyét átvette a NEM IKES E1 eszek/eszem. JA és az általad emlegetett kisgyerek progresszív nyelvhasználók, ezért náluk már ezt találod. E2-ben az ikes/nem ikes szembenállás úgy egyenlítődött ki, hogy az előbbi -l-je megjelent az utóbbiban, az uóbbi -sz-e pedig az előbbiben, a tővégi mássalhangzónak megfelelően. Jelen idő E3-ban, de csak ott, stabilan megmarad a különbség. Az egész nem arról szól, hogy te mit tartasz helyesnek, hiszen az a te magánügyed.

1 hete 2021. április 25. 17:27
20 mederi

@szigetva: 14

József Attila idézetek:

-1923. május 24. Alkohol című versből idézetek:

"Meglehet, hogy nem iszok többet"

.

.

.De akarásom leölt, hízóként haldokol." (ma "haldoklik" volna).

-1924. április) Szomorúfűz című verséből:

"Bokrok előtt alázkodok,

Csillagokhoz fohászkodok"

-1925 Tiszta szívvel című verséből idézek:

"Harmadnapja nem eszek,

Se sokat, se keveset."

J. A. Esz.1.-ben határozatlan tárgy esetén "-ok, -ek"-ragot használ jogosan (eltér attól, amit írtál Esz.1sz.-re "esz*em*"), vagyis megkülönbözteti a határozott tárgyas "-em" ragtól.

(Ha a kis gyereknek azt mondom, hogy "Egyél fiam!", nem azt válaszolja, hogy "Nem eszem!" , hanem "Nem eszek!", nagyon helyesen. De ha azt mondom, hogy "Csak ezt a falatot edd meg kérlek.", és azt sem akarja megenni, azt mondja: "Nem eszem meg azt se(m)!". Ezt is nagyon helyesen.)

J. A. ugyanakkor "Alkohol" című versében még használja amit említettél Arany János írásaival kapcsolatban, hogy ikes ige helyett (haldoklik), még a régies "haldokol" szót használta.

Ahogyan írtam korábban, Ady Endre kerülte, Petőfi Sándor még (szerintem a sokáig latint használó Európa és benne Hungária "okán" ) nem jól használta az ikes igék ragozását, mert alapvetően "városi szemléletűek" voltak mindketten. A vidéki többség, akkoriban még nem jelent meg mint manapság "véleményező ként", ezért csak a korábbi írott emlékekre hagyatkozva mondjuk, hogy nem volt különbség a az ikes igék határozatlan és határozott ragozása között. A gyermekeink mégis helyesen mondják abban a szituációban amit fentebb említettem.. :)

1 hete 2021. április 25. 15:22
19 szigetva

@Mackósajt: Igazad van, a feltételes E2-t csak megszokásból írtam oda, először a kötőmódút is odaírtam, aztán rájöttem, hogy ott sose volt különbség, ahogy a feltételesben sem, de csak az előbbit töröltem.

@Mackósajt: Ja, van ilyen, pl. robbanik. Az még egy érdekesség, hogy a tárgyas ikes igéknél elkülönül az E3-ban a határozott tárgy, a határozatlan tárgy és az 1. és 2. személyű tárgy: eszi, eszik, esz (pl. esz a fene (ti. engem/téged/minket/titeket)). Másik ilyen ige a baszik, de a példákat már az olvasóra bízom.

1 hete 2021. április 25. 08:23
18 Mackósajt

@Mackósajt: kieg: de persze nem ragozom a hűlik-et ikesként, csak E3-ban teszem ki a végződést. Case in point ugye. :)

1 hete 2021. április 25. 08:21
17 Mackósajt

@szigetva: Milyen alternatívája van az E2 feltételes módnak (aludnál)? Ez nem egyszerűen olyasmi amit én így mondanék, de nem is találok hirtelen alternatívát (az aludni szeretnél jellegű körülíráson kívül).

Ezt tényleg csak azért kérdezem, mert kíváncsi vagyok, nem vitázok a fő állításaiddal, és attól, hogy én használok egy alakot, még lehet, hogy kihalóban van.

Amúgy én egy olyan környékről származom, ahol gyerekkoromban nagyon elterjedt volt az "álikes" igék használata, pl. hűlik. Annyira, hogy az érettségi bizottságok a helyi gimiben néha rácsodálkoztak. A hűlik ma is ikes ige nekem, mondjuk nem nagyon küzdök ellene, mert úgyis megértik.

1 hete 2021. április 24. 18:59
14 szigetva

@mederi: Próbáld meg elkülöníteni az "ikes igét", ami persze hogy van, és az "ikes ragozást", ami viszont szinte csak a kijelentő mód jelen idő E3-ban van. Amikor a nyelvészek azt mondják, hogy az ikes paradigma erősen megszűnőben van, akkor arra gondolnak, hogy a korábban létező megkülönböztetés az ikes és nem ikes igék E1 és E2 alakjaiban megszűnt. (Mert senki nem mondja azt, hogy "olvassz" vagy azt, hogy "nyílol".) Feltételes és kötőmódban szintúgy megszűnt a különbség, az én aludnám, te aludnál, ő aludnék; én aludjam, ő aludjék alakok mára szinte teljesen eltűntek.

1 hete 2021. április 24. 17:57
13 mederi

@szigetva: 12

Megnéztem az első (1200-ból) szövegeket, a középkori irodalom néhány közismert írását, és azt találtam, hogy az ikes ige még csak csírájában létezett..

Az elterjedése szerintem ma éppen virágkorát éli, és sehogyan nem a megszűnését látom a láthatáron.. (Példa: Dr. Molnár Cecilia kijelentése: "Aki oltakozik, nem csak magát védi a Civid19 vírustól, hanem másokat is." )

A jelentőségét abban látom, hogy nem kizárólag az "alany, állítmány, tárgy" határozott vagy határozatlan szemszögéből próbálja láttatni a világot, hanem a történéseket, a bennük megjelenő mozgásokat, feszültségeket, ellentéteket is.

Pl. Kiindulás..

Nem ikes igék: ő húz / ő von.

"Én húzok valamit. Én húzom azt."

"Ötöt kivonok egy mennyiségből.. Én magamra vonom a figyelmet."

Hogyan kapcsolódhatnak szembe, vagy össze "ikes igeként"?

A gyerek játszani akar, és "megrendezi" azt:

1/

"Én huzakodok (mert huzakodni akarok), te vonakodsz, jó?" (Húzom a kendőt, de te ne akarj ilyet játszani, hanem másmilyent!)

Ellentét: Ő (gyerek) huzakodik, a másik "ő" (apa) vonakodik. Létrejött a feszültség (szemben állás), lehet játszani..:)

2/

Péter vonzódik Máriához, de a lány mindig félre húzódik.

(Péter közeledése "taszítja" Máriát.)

Péter:

-Én vonzódok hozzád, te pedig elhúzódsz.

A lány:

-Á, nem húzódok el, csak itt kevesebb a sár az úton.

A húzódik ige "önállóan":

1a/

-Mikor esik az eső, behúzódok az eresz alá. (hová?)

1b/

-Ismeretlen ez a vidék, de majdcsak meghúzódok valahol. (hol?)

-A lábam ha meghózódik, nagyon tud fájni. (Esz.3. "mikor? ha ..")

Az "ok" a meghúzódás..

Ebben az esetben Esz.1. esetben teljesen mást jelent a mondat.(1b/)

2a/

A "vonódik be" ige önállóan:

A műanyag tárgy akkor vonódik be megfelelően fémmel, ha a technológiát betartjuk. (hogyan? megfelelően)

Ebben az estben nincs Esz.1. esete az igének a "jellege" miatt, tehát a jelentés is meghatározza, hogy lehet, vagy nem valamelyik személy.

(Ami teljesen életszerű, hiszen az élőlény nem tárgyiasulhat!)

2b/

"*Megvonódik" Ilyen formában (még) nem létezik ez a szó..

A "szabálytalanságok" nem az ikes igék végét jelentik, hanem a változatosságukat és rugalmasságukat, az életszerűségüket.

Segítik vissza adni a valóság dinamizmusát, a feszültségeket, sőt, az érzelmek finomságát is..

Talán az irodalom "felfedezése" ez az ige fajta, de a gondolkozást is pozitívan befolyásolja szerintem..

2 hete 2021. április 23. 10:43
12 szigetva

@mederi: Az ikes ragozás csak az egyes szám határozatlan tárgy/tárgyatlan részen különbözött:

esze*m*/eszem | lepe*k*/lepem

esz*el*/eszed | lep*sz*/leped

esz*ik*/eszi | lep*/lepi

eszünk/esszük | lepünk/lepjük

esztek/eszitek | leptek/lepitek

esznek/eszik | lepnek/lepik

Vagyis csak három alakot érintett jelen időben (feltételes- és kötőmódban is voltak különbségek, de azok szinte teljesen eltüntek: E1 enném, egyem, E3 ennék, egyék; csak fosszíliákban maradtak fenn: pl. tessék).

E2-ben teljesen eltünt a különbség, Arany még használ olyasmit, hogy olvas-sz, hiszen az nem ikes, vagy nyílol (ez nem tudom nála tényleg előfordul-e), mert az meg ikes. Ezt ma az ige hangalakja dönti el: szibiláns után csak -l (olvasol és persze a "vicces" játszasz), l után inkább -sz (nyílsz), egyébként ingadozhat: laksz, lakol (ikes), raksz, rakol (nem ikes).

E1-ben az ikesség megszűnése azzal jár, hogy létrejön a határozott és határozatlan tárgyú/tárgyatlan különbség, ami a nem ikes ragozásban végig megvolt: lepem/lepek és most már eszem/eszek.

E3-ban viszont továbbra is megvan a különbség: ik/Ø.

2 hete 2021. április 23. 07:07
11 mederi

@El Vaquero: 4

Az ikes igét azért gondoljuk szerintem "ingadozónak", mert az Esz.2sz.-re támaszkodva ha vissza kérdezünk, vagy '-l', vagy '-sz' a rag.

Ha az ige Esz.3sz. - ben "sz"-re végződik, akkor "l" lesz Esz.2sz.-ben és fordítva.

Ez igaz az ikes igékre is, de a jellegénél fogva másként.

Egyszerűen vissza kell kérdezni magunkban, ha bizonytalanok vagyunk az Esz.2sz. alakú formára..

-Hol játszol ma este?

-A József Attila színházban játszok.

-Mit játszol?

-Főszerepet játszok.

-Akkor ma is eljátszod Trisztánt..

-Igen, szívesen játszom Trisztán szerepét.

Ilyen esetben könnyű, mert a kérdések a "vezérfonal", így nyilvánvaló a válasz helyes formája.

De mi van akkor, ha a kérdező úgy kérdez, hogy:

-Mit *játszasz?

Érezzük a furcsaságát a kérdésnek, de ez mégsem bizonytalanít el senkit, mert úgy soha nem kérdezi senki helyette hogy:

-Mit játszod?

Ez a kérdés ugyanis értelmetlen volna, mert úgy mondjuk, hogy:

-Mit játszod meg magadat?!

Ami még elbizonytalanítja a beszélőket, hogy voltak és vannak jelentős írók és költők, akik nem szívesen használják az ikes igéket (pl. Ady Endre), vagy rosszul használják (pl. Petőfi Sándor), és van aki jól használja, (pl. József Attila).

Hogy mi lehet az oka? Szerintem az, hogy pl. József Attila nem kizárólag városi identitású volt. Öcsöd nagyon keserves éveiben egy dolgot nyereség ként élhetett meg. Össze tudta hasonlítani a "bugris" paraszt beszédjét a "városias" beszéddel. Mivel rendkívüli képességgel bírt, úgy hiszem, rájött a különbségek lényegére. Ez vezethetett oda, hogy Horger Antal neves professzorral összeütközésbe került.

Szerintem, a "bugris" paraszti beszéd pl. az ikes igék esetében teljesen korrekt, és egyszerű a használata is.