Amikor a vallási kisebbségek kuturális értékeiről...
A keresztények közel-keleti üldözése miatt további európai uniós nyomásgyakorlást sürgettek annak a brüsszeli tanácskozásnak a résztvevői, amelyet szerda este tartottak az Európai Parlamentben.
A konferencia egyik előadója Gál Kinga (Fidesz) volt, aki az EP állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának egyik alelnökeként a kisebbségi jogokkal kapcsolatos általános kérdésekről beszélt. Felszólalásában egyebek között kifejtette, hogy a vallási és a nemzeti kisebbségek között számos hasonlóság található, így a nemzetközi egyezmények, dokumentumok is többnyire együtt kezelik őket. A fontosabb dokumentumok közül külön említette az ENSZ idevágó határozatát, az EBESZ, az Európa Tanács ajánlásait, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, valamint az európai uniós alapjogi chartát, illetve az azt is magában foglaló Lisszaboni Szerződést is. Emlékeztetett, hogy az EP is több határozatot fogadott már el a kisebbségi jogok védelmében.
Másokkal együtt ő is úgy vélte, hogy az Európai Unió „lehetne hangosabb is” a kontinensen kívüli keresztény közösségek védelmével kapcsolatban.
Az egyes országokban nem elég, ha megtűrik a kisebbségeket, biztosítani, sőt meg is kell védeni azok jogait – emelte ki. Ahol ez nem történik meg, a nemzetközi közösségnek kell felemelnie a hangját – fogalmazott.
Gál Kinga hangoztatta: hiba, ha a többség teherként kezeli a kisebbségeket. A közösségekben rejlő hozzáadott értéket, kulturális, gazdasági, nyelvi többletet kell megfelelő súllyal értékelni – szögezte le.
A tanácskozás további előadói – köztük a szervező, Othmar Karas osztrák néppárti képviselő – példákat soroltak arra, hogy a közelmúltban megszaporodtak a keresztényeket ért atrocitások a Közel-Kelet térségében. Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy a folyamat nem most kezdődött, a térségben hosszú ideje probléma a keresztények létszámának folyamatos csökkenése, elvándorlásuk a nehéz vagy tarthatatlan körülmények, elsősorban a hátrányos megkülönböztetés miatt. „Nem szabad elveszíteni a kereszténységet ott, ahonnan ered” – fogalmazott egy EP-képviselő, az észt Tunne Kelam.
Felhívták a figyelmet annak fontosságára is, hogy a régióban elejét vegyék a radikális iszlám terjedésének. Jelezték egyúttal, hogy nem csupán a keresztények üldözéséről van szó, hanem más vallási kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről is.
A térségből érkezett szakértők hangoztatták, hogy a megoldást az oktatás fejlesztésében látják, valamint a diszkriminatív berögződések felszámolásában egyebek között a kultúra és a felvilágosultabb családi nevelés segítségével. Ehhez mindazonáltal adott esetben szükség lehet anyagi támogatásra is – ismerték el.
A konferencia egyik szakértője, az egyiptomi Henri Boulad javaslatot tett egy közös európai-közel-keleti munkacsoport létrehozására, illetve további, a témát még részletesebben vizsgáló, magas szintű nemzetközi tanácskozások rendezésére.