Magyarországi románok, romániai magyarok: kiknek jobb?
A magyar kormány nagyon örülne annak, ha az erdélyi magyarságnak olyan széleskörű jogokat biztosítana Románia, mint Magyarország teszi az itteni románság számára – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek, arra reagálva, hogy a román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral.
A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Titus Corlăţean külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz. „Másképpen, negatív értelemben” – pontosította szavait a miniszter. Megjegyezte, hogy már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg. A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek. „Nagyon szeretnénk, ha ezzel a jogosítvánnyal, lehetőséggel rendelkeznének az erdélyi magyarok” – fogalmazott Répás Zsuzsanna. Rámutatott: a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre.
A magyar kormány nagyon szeretné, ha az erdélyi magyarság létrehozhatna a kulturális autonómia szerveként helyi és országos önkormányzatot – fűzte hozzá, utalva arra, hogy jelenleg a magyar szervezetek a választásokon megméretve juttatnak be képviselőket a román parlamentbe. A parlamenti képviseletre vonatkozó felvetésre kiemelte: régi kérése a magyarországi nemzetiségeknek, hogy a képviselve legyenek a budapesti parlamentben. Az új törvényi szabályozás ezt 2014-től lehetővé fogja tenni számukra – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
Maxvalnak több szempontból is igaza van. Bár kulturális autonómiája szerintem a nemzetiségeknek mégis van, legalábbis az én esetemet ha nézzük, elég ha csak a hetilapunkról beszélünk, amely két nyelvű szlovén és vend. Településünkön rávettem a polgármesterünket, hogy a jövőben az önkormányzat által kibocsátandó közleményeket, hirdetményeket írja meg vendül, hiszen minden joga meg van hozzá (másfél évtizeddel korábban még emiatt ugattak volna, hogy megint megy a szlovén kisebbség megosztása).
"mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek"
Kár hogy nem igaz. Miben jelentkezik ez? Mindenki szabadon beszélhet otthon bármilyen nyelven?
"a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre"
Ezeknek a szerveknek persze az égvilágon semmilyen jogosultságuk, hatalmuk nincs, de gondolom ez nem fontos...
"régi kérése a magyarországi nemzetiségeknek, hogy a képviselve legyenek a budapesti parlamentben"
Hát pont ez az, amire az égvilágon SEMMI szükség nincs.
Mivel magyarországi románok de facto nincsenek, a kérdésnek nincs értelme. A tömeges masszív magyarosítási politika - melynek utolsó eleme Kádárék kisebbségellenes politikája volt 1961-1985 között - és a természetes asszimiláció már beért. A mai magyarországi románok kb. az átlag csángó állapotában van: azaz ősei nyelvét vagy nem beszéli vagy rosszul beszéli, s leginkább a többségi nyelvet használja a hétkönapokban, identitása pedig semmilyen, amolyan "már nem román, még nem magyar".