0:05
Főoldal | Rénhírek
Open it

A nyitás tárgya

Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.

Szigetvári Péter | 2023. augusztus 14.

A Károly (volt Tanács) körúton egy új szálloda cégére tűnt fel, a felirat magyar és természetesen angol nyelvű. Az utóbbi sajnos hibás, mutatjuk is.

We opened it
We opened it
(Forrás: SzP)

A magyar megnyitottunk mondatot szerette volna a feliratozó angolul visszaadni így: we opened it. Azonban az angol mondat nem a megnyitottunk-nak, hanem a megnyitottuk-nak volna a megfelelője. De akkor hogyan mondjuk azt angolul, hogy megnyitottunk?

Egyeztetés és szinkretizmus

Legutóbbi cikkünkben megmutattuk, hogy egy mondatban az ige legtöbbször az alanyával van egyeztetve, de vannak olyan nyelvek is, ahol más bővítményeinek a tulajdonságai is befolyásolják az ige alakját, például a magyarban a tárgy. Ez az egyeztetés a magyarban egészen kiterjedt: szinte minden számban és személyben elkülönülnek az igealakok. A megfeleltetés azonban mégsem tökéletes, például az ennék alak lehet egyes szám első és többes szám harmadik személyű is, igaz, az első esetben határozatlan, míg a másodikban határozott tárggyal (én ennék egy kiflit; ők ennék a kiflit). Múlt időben az egyes szám első személyű alannyal egyező ettem viszont mindkétféle tárggyal egyezik (ettem egy kiflit; ettem a kiflit). Sőt számos beszélőnél a jelen időben is előfordul ilyen: ezek a beszélők az eszem alakot használják határozott és határozatlan tárgy mellett is (eszem egy/a kiflit; míg másoknak eszek egy kiflit, de eszem a kiflit).Pixabay

A szinkretizmusnak ismertebb esete az, amikor különböző mitológiák istenei vagy hősei esnek egybe: Zeusz = Jupiter = Thor, Aphrodité = Venus = Freya stb.Az ilyesfajta egybeeséseket, amikor tehát különböző nyelvtani tulajdonságokat képviselő szóalakok azonosan hangzanak, a szaknyelv szinkretizmusnak hívja.

Az óangolban a mai magyarnál jóval nagyobb mértékű a szinkretizmus: többes számban egy ige mind a három személyű alannyal egybeesik. Múlt időben az egyes számban is egybeesik az első és a harmadik személyű alak, kötőmódban pedig az összes egyes számú alak is azonos. Az alábbi táblázatban a openian ’nyitni’ ige ezen alakjait mutatjuk. Az egyedi alakok celláit – amelyek nem vesznek részt semmilyen szinkretizmusban – szürkítettük (ġ = [j], þ = mai th).


jelen időmúlt időkötő mód
E/1. openiġe openode openiġe
E/2. openast openodest openiġe
E/3. openaþ openode openiġe
T/1. openiaþ openodon openiġen
T/2. openiaþ openodon openiġen
T/3. openiaþ openodon openiġen

Tudjuk az is, hogy néhány évszázada az egyes szám második személy kikopott az angolból, éppen az a sor (a legszürkébb), amire a legkevésbé volt jellemző a szinkretizmus. Így a mai angol igeragozásban kizárólag a jelen idő egyes szám harmadik személyű alany mellett találunk a többiektől eltérő alakú igét, igaz, ez nem a várt openeth (az openaþ-ból), hanem az opens (egy másik nyelvjárásból). Az angol igealakok között tehát hatalmas mértékű a szinkretizmus. Ezt az alábbi, felettébb unalmas táblázatban mutatjuk. Etimológiai megfontolásból az E/2. alakokat nem létezőnek tekintjük.


jelen időmúlt időkötő mód
E/1. open opened open
E/2.
E/3. opens opened open
T/1. open opened open
T/2. open opened open
T/3. open opened open

Pro-drop

Megfigyelhetjük, hogy azokban a nyelvekben, ahol csak kis mértékű az igealakok szinkretizmusa, elhagyhatók — sőt elhagyandók — az alanyt (vagy akár a tárgyat) képviselő névmások. Így például a magyarban a ajtót nyitunk mondatban nem képviseli kiejtett névmás az alanyt (mi). Ha ezt kitesszük, mi ajtót nyitunk, akkor ezzel azt sugalljuk, hogy szembeállítjuk magunkat másokkal, akik viszont nem nyitnak ajtót. A névmás-elhagyást szaknyelven (ami ma az angol) pro-drop-nak nevezzük: pro(noun) ’névmás’, drop ’ejtés’ (abban ez értelemben, hogy a szánkon nem ejtjük ki).

A tárgyat képviselő névmás ugyanakkor nem feltétlenül hagyható el, hiszen az igealak ilyenkor sok esetben szinkretizmust mutat, például E/3 alany esetén csak a harmadik személyű határozott kontra nem harmadik személyű/nem határozott különbséget teszi meg: néz engem/téged/valakit/minket/titeket/valakiket, nézi őt/azt/őket/azokat. Itt a tárgyat képviselő névmás csak akkor hagyható el, ha a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető: sokáig nézett engem és még mindig néz (ti. engem).

Még mindig néz
Még mindig néz
(Forrás: Vitor Vitinho, Pixabay)

Az alannyal egyeztetett különböző igealakok viszont szinte mindig különböznek (vagyis itt kevés a szinkretizmus), az alanyt képviselő névmás mindig elhagyható. Az ilyen nyelveket pro-drop nyelvnek nevezik. A magyar tehát pro-drop nyelv.

Az angol viszont nem pro-drop nyelv, az alanyt képviselő névmás itt sosem hagyható el (a felszólító mondatok kivételével). Még akkor sem, amikor az ige alakja véletlenül épp elárulja az alany személyét, E/3.-ban: she opens. Mintha bizonyos fokú szinkretizmus esetén átbillenne egy nyelv a pro-dropságból a nem pro-dropságba: a franciában jelen időben az egyes számú és a T/3. alanyú igealakok esnek sok esetben egybe, a T/1. és T/2. alanyúak különböznek (E: [uvr], [uvr], [uvr]; T: [uvroⁿ], [uvre], [uvr] ’nyit’), és ugyanúgy kötelező az alanyt képviselő névmás kitétele, az egyedi alakú igék mellett is (T/1.: [nuz uvroⁿ], T/2.: [vuz uvre]). A francia előzménye a latin viszont még pro-drop nyelv volt, ahogy a többi újlatin nyelv nagy része ma is az.

Nem meghatározott tárgy törlése

Egy másik jelenség a nem meghatározott tárgy törlése (NMTT, angolul unspecified object deletion). Számtalan nyelvben találunk tárgyas igét tárgy nélkül: Sári eszik, Samu főz. Az ilyen mondatoknak a tárgya egyrészt nincs pontosan meghatározva, másrészt viszont csak az adott ige prototipikus vagy az adott kontextusból egyértelmű tárgya jöhet szóba: a Samu főz mondat tárgya lehet a húsleves vagy a babfőzelék, de nem lehet a sör, pedig a Samu sört főz mondat egyébként elfogadható. Ugyanígy a holnap nyitunk mondatnak a tárgya lehet a bolt vagy a panzió, de nem lehet egy új fejezet.

Samu
Samu
(Forrás: Public Domain)

Ez a jelenség nem csak a magyarban fordul elő, hanem az angolban és sok más nyelvben is. Ennek az lehet az oka, hogy nem az adott nyelv alaktani sajátosságaihoz köthető (tudniillik, hogy mekkora a szinkretizmus az igeragozásban), hanem általánosabb jelentéstani jelenségekhez. Tehát angolul is lehet olyant mondani, hogy Sal eats, Sam cooks, we open tomorrow. Ez nem pro-drop, hanem NMTT.

Opened it

Most, hogy futólag megismerkedtünk a pro-drop és a nem pro-drop nyelvek közötti különbséggel és a nem meghatározott tárgy törlésével, térjünk vissza a feliratunkra. A magyar verzióban az alany is és a tárgy is hiányzik. Az alany (mi) azért, mert a magyar pro-drop nyelv. A tárgy (szállónkat/​panziónkat/​hotelünket) hiányát viszont nem a pro-drop okozza, hiszen akkor a mondat nem megnyitottunk, hanem megnyitottuk volna (mi megnyitottuk hotelünket), egyeztetve a harmadik személyű határozott tárggyal. A tárgy azért hiányzik, mert a nyit egy olyan tárgyas ige, aminek a tárgya törölhető.

Egy korábbi cikkünkben láthattuk, hogy a fasten viszont nem olyan ige, mint az open, az után kötelező a tárgy.Az angol verzióban nem maradhat el az alany, hiszen az angol nem pro-drop nyelv. A fordító ott téved, hogy a tárgyat is elhagyhatatlannak tartja, pedig az angolban a magyarhoz hasonlóan az elhagyható, hiszen mint láttuk, a magyarban sem a pro-dropság miatt maradhat ki, hanem az NMTT miatt. A we opened ennek ellenére nem jó megoldás, de nem a tárgy hiánya miatt, hanem azért, mert az ige egyszerű múlt időben van. Ez a megnyitás pillanatát emeli ki, pedig itt az eredménye a lényeg. Ezért akár a befejezett we’ve opened, akár a mellékneves we’re open (magyarul is: nyitva vagyunk) tökéletes megoldás lett volna. Esetleg a még lakonikusabb now open vagy open now is jó.

Köszönet Marcel den Dikkennek és Mark Newsonnak.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (8):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
6 napja 2023. szeptember 17. 09:55
8 Sándorné Szatmári

A magyar nyelv úgynevezett „tárgyas és tárgyatlan” határozott vagy határozatlan igeragozást használ, szerintem azért, hogy a szükséges részletes magyarázatokat tömöríthesse, hogy az un. analóg megjelenítést finomítsa..

Példa:

Cikk: "..mindkét féle tárggyal egyezik (ettem egy kiflit; ettem a kiflit). "

-Akkor, ha a megelőző szituációt elmondták, vagy leírták, csak akkor válik egyértelművé egy határozott tárgy, pl. a kifli, úgy darab, mint féleség tekintetében.

Magyarázat:

a) általános/ határozatlan féleségű tárgy:

-"Ettem egy (például friss, pirosra sült, kifli féleségek közül kiválasztott) kiflit", mindegy, hogy honnan, milyen vegyes tárgyak közül vettem ki, egy valamilyen kifli.

Megjegyzés:

-HA "egy kiflit ettem" volna, MÁS volna A SZÓREND, nem féleségre, hanem darab számra vonatkozna..!

b) A második esetben "ettem a kiflit", a félesége és a darabszáma is eldőlt, korábban, véglegesen a helyzet:

-A darabszám nyilvánvaló: egyszerre egy, hiszen nem "a kifliket ettem" folyamatosan.

(Ha "a kiflikből (a kifli tárgyhalomból) ettem volna" akkor is egyenként, egymás után ettem volna (pl. "ettem (éppen a második) kiflit").

-Abban tér el az a) eset tárgyától a b) eseti "tárgy" ("a kifli") hogy nem egy korábban még meg nem említett tárgyat, /jelen esetben péksüteményt/ kell "tárgyhalmazból" kiválasztani.

Véleményem szerint ha mai emberekre visszamenőleg vonatkoztatjuk a valamikori és a mai kommunikáció módozatait, és azok változását, „hozzáférhetünk” az emberiség ősnyelveinek változását befolyásoló tényezők kutatásával párhuzamosan, talán magához az emberi ősnyelvhez is ..

Az igazságtartalmat megítélni sajnos csak azokon a pontokon lehet meghatározni az időskálán, ahol a különböző társ tudományokkal összhangban vannak a valószínűsített ősnyelvek.

Példákat a koronként változó biológiai, technikai és társadalmi környezetbe helyezett szituációkkal, lehet szimulálni mert alátámasztják azt, hogy nem csak egymással beszélnek az emberek, hanem saját magukkal is (gondolkozás), mert a másokkal folytatott beszélgetés ugyanúgy hatással van az egyénekre, mint minden más környezeti hatás, amit a gondolkozó emberek feldolgoznak magukban, és értékelik.

Nem csak az emberek reagálnak így, hanem minden élőlény, pedig "gondolkozásra" nem képesek, de alkalmazkodniuk nekik is kell..

A modern társadalom kihívásaihoz úgy lehet alkalmazkodni szabadon, ha mindenkinek megadják rá a lehetőséget.

1 hete 2023. szeptember 16. 17:48
7 Sándorné Szatmári

Pontosítás a cikkhez.

Az un. hiányos mondatok aktuális szituációkban működnek, nem "helytelenek", de pusztán szövegkörnyezetben magyarázat nélkül nem helyesek..

Például: @cikk: A "...sokáig nézett engem és még mindig néz (ti. engem)." egy hiányos mondat.

-Szituációban a "nézett-idősík", nem azonos a "néz-idősíkkal", indok nélkül nem, de megfelelő feltételekkel egybe "dobozolhatók".. :)

1.

a)

A jelen és a múlt időben zajló folyamat egy mondatba tömörítve egyfajta szintén a múlt időben zajló kétség közepette történik:

"XY sokáig nézett engem, és nekem úgy tűnt, hogy (vagy úgy hittem, hogy) még mindig néz.

b)

Az esemény elmúlt, de a benne zajló folyamat nem zárult le:

"...(annyira) sokáig nézett engem, (hogy) le nem vette (volna) rólam a tekintetét (ti. folyamatosan engem nézett)."

2/ Egységesen múlt idejű mondat:

"XY sokáig nézett engem, (és amíg ott voltam,) le nem vette rólam a tekintetét."

- ("sokáig": = "sok ideig", az időtartam, a kezdet és a vég is határozatlan)

3/ Egységesen jelen idejű mondat:

"XY régóta néz engem és (pl. láthatóan/ láthatod te is) még mindig néz."

- ("régóta": az időtartam kezdete határozatlan, még mindig tart.)

Akit néz valaki, az amint észre veszi, figyelemmel kiséri a nézés folyamatát, ami számára nem (és az őt néző számára sem) fejeződött be.