A nyitás tárgya
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
A Károly (volt Tanács) körúton egy új szálloda cégére tűnt fel, a felirat magyar és természetesen angol nyelvű. Az utóbbi sajnos hibás, mutatjuk is.
(Forrás: SzP)
A magyar megnyitottunk mondatot szerette volna a feliratozó angolul visszaadni így: we opened it. Azonban az angol mondat nem a megnyitottunk-nak, hanem a megnyitottuk-nak volna a megfelelője. De akkor hogyan mondjuk azt angolul, hogy megnyitottunk?
Egyeztetés és szinkretizmus
Legutóbbi cikkünkben megmutattuk, hogy egy mondatban az ige legtöbbször az alanyával van egyeztetve, de vannak olyan nyelvek is, ahol más bővítményeinek a tulajdonságai is befolyásolják az ige alakját, például a magyarban a tárgy. Ez az egyeztetés a magyarban egészen kiterjedt: szinte minden számban és személyben elkülönülnek az igealakok. A megfeleltetés azonban mégsem tökéletes, például az ennék alak lehet egyes szám első és többes szám harmadik személyű is, igaz, az első esetben határozatlan, míg a másodikban határozott tárggyal (én ennék egy kiflit; ők ennék a kiflit). Múlt időben az egyes szám első személyű alannyal egyező ettem viszont mindkétféle tárggyal egyezik (ettem egy kiflit; ettem a kiflit). Sőt számos beszélőnél a jelen időben is előfordul ilyen: ezek a beszélők az eszem alakot használják határozott és határozatlan tárgy mellett is (eszem egy/a kiflit; míg másoknak eszek egy kiflit, de eszem a kiflit).
A szinkretizmusnak ismertebb esete az, amikor különböző mitológiák istenei vagy hősei esnek egybe: Zeusz = Jupiter = Thor, Aphrodité = Venus = Freya stb.Az ilyesfajta egybeeséseket, amikor tehát különböző nyelvtani tulajdonságokat képviselő szóalakok azonosan hangzanak, a szaknyelv szinkretizmusnak hívja.
Az óangolban a mai magyarnál jóval nagyobb mértékű a szinkretizmus: többes számban egy ige mind a három személyű alannyal egybeesik. Múlt időben az egyes számban is egybeesik az első és a harmadik személyű alak, kötőmódban pedig az összes egyes számú alak is azonos. Az alábbi táblázatban a openian ’nyitni’ ige ezen alakjait mutatjuk. Az egyedi alakok celláit – amelyek nem vesznek részt semmilyen szinkretizmusban – szürkítettük (ġ = [j], þ = mai th).
| jelen idő | múlt idő | kötő mód | |
|---|---|---|---|
| E/1. | openiġe | openode | openiġe |
| E/2. | openast | openodest | openiġe |
| E/3. | openaþ | openode | openiġe |
| T/1. | openiaþ | openodon | openiġen |
| T/2. | openiaþ | openodon | openiġen |
| T/3. | openiaþ | openodon | openiġen |
Tudjuk az is, hogy néhány évszázada az egyes szám második személy kikopott az angolból, éppen az a sor (a legszürkébb), amire a legkevésbé volt jellemző a szinkretizmus. Így a mai angol igeragozásban kizárólag a jelen idő egyes szám harmadik személyű alany mellett találunk a többiektől eltérő alakú igét, igaz, ez nem a várt openeth (az openaþ-ból), hanem az opens (egy másik nyelvjárásból). Az angol igealakok között tehát hatalmas mértékű a szinkretizmus. Ezt az alábbi, felettébb unalmas táblázatban mutatjuk. Etimológiai megfontolásból az E/2. alakokat nem létezőnek tekintjük.
| jelen idő | múlt idő | kötő mód | |
|---|---|---|---|
| E/1. | open | opened | open |
| E/2. | — | — | — |
| E/3. | opens | opened | open |
| T/1. | open | opened | open |
| T/2. | open | opened | open |
| T/3. | open | opened | open |
Pro-drop
Megfigyelhetjük, hogy azokban a nyelvekben, ahol csak kis mértékű az igealakok szinkretizmusa, elhagyhatók — sőt elhagyandók — az alanyt (vagy akár a tárgyat) képviselő névmások. Így például a magyarban a ajtót nyitunk mondatban nem képviseli kiejtett névmás az alanyt (mi). Ha ezt kitesszük, mi ajtót nyitunk, akkor ezzel azt sugalljuk, hogy szembeállítjuk magunkat másokkal, akik viszont nem nyitnak ajtót. A névmás-elhagyást szaknyelven (ami ma az angol) pro-drop-nak nevezzük: pro(noun) ’névmás’, drop ’ejtés’ (abban ez értelemben, hogy a szánkon nem ejtjük ki).
A tárgyat képviselő névmás ugyanakkor nem feltétlenül hagyható el, hiszen az igealak ilyenkor sok esetben szinkretizmust mutat, például E/3 alany esetén csak a harmadik személyű határozott kontra nem harmadik személyű/nem határozott különbséget teszi meg: néz engem/téged/valakit/minket/titeket/valakiket, nézi őt/azt/őket/azokat. Itt a tárgyat képviselő névmás csak akkor hagyható el, ha a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető: sokáig nézett engem és még mindig néz (ti. engem).
(Forrás: Vitor Vitinho, Pixabay)
Az alannyal egyeztetett különböző igealakok viszont szinte mindig különböznek (vagyis itt kevés a szinkretizmus), az alanyt képviselő névmás mindig elhagyható. Az ilyen nyelveket pro-drop nyelvnek nevezik. A magyar tehát pro-drop nyelv.
Az angol viszont nem pro-drop nyelv, az alanyt képviselő névmás itt sosem hagyható el (a felszólító mondatok kivételével). Még akkor sem, amikor az ige alakja véletlenül épp elárulja az alany személyét, E/3.-ban: she opens. Mintha bizonyos fokú szinkretizmus esetén átbillenne egy nyelv a pro-dropságból a nem pro-dropságba: a franciában jelen időben az egyes számú és a T/3. alanyú igealakok esnek sok esetben egybe, a T/1. és T/2. alanyúak különböznek (E: [uvr], [uvr], [uvr]; T: [uvroⁿ], [uvre], [uvr] ’nyit’), és ugyanúgy kötelező az alanyt képviselő névmás kitétele, az egyedi alakú igék mellett is (T/1.: [nuz uvroⁿ], T/2.: [vuz uvre]). A francia előzménye a latin viszont még pro-drop nyelv volt, ahogy a többi újlatin nyelv nagy része ma is az.
Nem meghatározott tárgy törlése
Egy másik jelenség a nem meghatározott tárgy törlése (NMTT, angolul unspecified object deletion). Számtalan nyelvben találunk tárgyas igét tárgy nélkül: Sári eszik, Samu főz. Az ilyen mondatoknak a tárgya egyrészt nincs pontosan meghatározva, másrészt viszont csak az adott ige prototipikus vagy az adott kontextusból egyértelmű tárgya jöhet szóba: a Samu főz mondat tárgya lehet a húsleves vagy a babfőzelék, de nem lehet a sör, pedig a Samu sört főz mondat egyébként elfogadható. Ugyanígy a holnap nyitunk mondatnak a tárgya lehet a bolt vagy a panzió, de nem lehet egy új fejezet.
(Forrás: Public Domain)
Ez a jelenség nem csak a magyarban fordul elő, hanem az angolban és sok más nyelvben is. Ennek az lehet az oka, hogy nem az adott nyelv alaktani sajátosságaihoz köthető (tudniillik, hogy mekkora a szinkretizmus az igeragozásban), hanem általánosabb jelentéstani jelenségekhez. Tehát angolul is lehet olyant mondani, hogy Sal eats, Sam cooks, we open tomorrow. Ez nem pro-drop, hanem NMTT.
Opened it
Most, hogy futólag megismerkedtünk a pro-drop és a nem pro-drop nyelvek közötti különbséggel és a nem meghatározott tárgy törlésével, térjünk vissza a feliratunkra. A magyar verzióban az alany is és a tárgy is hiányzik. Az alany (mi) azért, mert a magyar pro-drop nyelv. A tárgy (szállónkat/panziónkat/hotelünket) hiányát viszont nem a pro-drop okozza, hiszen akkor a mondat nem megnyitottunk, hanem megnyitottuk volna (mi megnyitottuk hotelünket), egyeztetve a harmadik személyű határozott tárggyal. A tárgy azért hiányzik, mert a nyit egy olyan tárgyas ige, aminek a tárgya törölhető.
Egy korábbi cikkünkben láthattuk, hogy a fasten viszont nem olyan ige, mint az open, az után kötelező a tárgy.Az angol verzióban nem maradhat el az alany, hiszen az angol nem pro-drop nyelv. A fordító ott téved, hogy a tárgyat is elhagyhatatlannak tartja, pedig az angolban a magyarhoz hasonlóan az elhagyható, hiszen mint láttuk, a magyarban sem a pro-dropság miatt maradhat ki, hanem az NMTT miatt. A we opened ennek ellenére nem jó megoldás, de nem a tárgy hiánya miatt, hanem azért, mert az ige egyszerű múlt időben van. Ez a megnyitás pillanatát emeli ki, pedig itt az eredménye a lényeg. Ezért akár a befejezett we’ve opened, akár a mellékneves we’re open (magyarul is: nyitva vagyunk) tökéletes megoldás lett volna. Esetleg a még lakonikusabb now open vagy open now is jó.
Köszönet Marcel den Dikkennek és Mark Newsonnak.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (41):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva: OK.
@Sándorné Szatmári: Úgy, hogy a "szinkretizmus" szó másik, a nem nyelvészek körében ismertebb, mitológiai használatára ad példát. De ettől a cikk alapvetően a nyelvtani szinkretizmusról szól.
@szigetva:
"..miért kell továbbra is bizonygatni.."
-Akkor nem világos, hogy a szürke alapú szövegben lévő példa hogy jön ide mint "ismertebb szinkretizmus" esete, ha kizárólag "nyelvtani tulajdonságokról" van szó?
@Sándorné Szatmári: Nem, nem emberi, hanem nyelvtani tulajdonságok szinkretizmusát tárgyalja a cikk eleje. Nem értem, miért kell továbbra is bizonygatni, hogy nem értesz ebből semmit, már rájöttünk, köszönjük, elég lesz.
@szigetva:
Valóban a cikk szaknyelvi vonatkozásokat taglal, de úgy hiszem, hogy mivel nyilvános a Nyest, nem csak szakemberek olvassák, más, mindenki számára érthető megközelítéssel valahogyan a valósághoz (a mindennapokhoz szituációs alapon) is kapcsolódva adott témában, segíti az általános megértést..
-Cikk:
1/
".. különböző nyelvtani tulajdonságokat képviselő szóalakok azonosan hangzanak,"
-Pontosítva szerintem: "nyelvtani tulajdonságok" helyett EMBERI tulajdonságokat kéne írni a cikkben.. A megjelenítő szóalakok nyelvenként mások, de azonos jelentésűek.
2/
-A szürke alapú keretben olvasható:
"A szinkretizmusnak ismertebb esete az, amikor különböző mitológiák istenei vagy hősei esnek egybe: Zeusz = Jupiter = Thor, Aphrodité = Venus = Freya stb."
-Az "egybeesés" gondolom az azonos kategóriába tartozó (pl. teremtő és pusztító, vagy szép és bölcs és így tovább) ősi istenekre egységesen vagy kis eltérésekkel volt eleve jellemző különböző kultúrákban, amelyeket EMBERI tulajdonságok közül "ragasztottak" az istenekre, és amiket statisztikai alapon nyelvészek gyűjtöttek össze a mitológiai istenek jellemzése során, amik MONDAI SZITUÁCIÓKBAN vannak jelen.
A statisztika ugyanakkor matematikai alapú, széles körben (pl. tudományokban, iparban, mezőgazdaságban, és így tovább) ) használatos..
@Sándorné Szatmári: A cikk és az eddigi beszélgetés sem erről az esetről szól. Tényleg nem érted, vagy direkt terelsz?
@Sándorné Szatmári:
Megjegyzés:
A pillanatnyi helyzetet (cikk: "..we’re open..") nálunk úgy tapasztaltam, hogy röviden írják ki ("OPEN").. vagy kis táblára, kívülről ablakon keresztül láthatóan (ez egyszerűen megfordítható a hátoldalon jelezve, hogy zárva), vagy külső rögzített vagy hordozható, törölhető táblán, a napi menükkel együtt olvasható...
@szigetva: 32
Példák amik a "megnyitottuk/ megnyitottunk" értelmezéshez egyfajta szituációs magyarázattal is szolgál, és ami talán nem az csak az angol fordítás helyességére hajaz.
-Érdekelne, hogy befolyásolja-e (egyáltalán) az angol fordítást egy ilyen megközelítés?
1/ "Megnyitottuk (a hotelt// a hotelünket)."
Ez határozott, általános megállapítás, HA a zárójeles kiegészítés is megjelenik, mert minden készen van, amit terveztek.
2/ "MEGNYITOTTUNK (ebben a hotelben/ a hotelünkben néhány szobát és szolgáltatást, amelyek száma hamarosan bővülni fog.)"
Ez egy bővített ("szituációsan" magyarázó) mondat, HA a zárójeles kiegészítés is megjelenik. A tárgyak típusát határozottan megmondja, de azok végleges darabszáma és létrejöttének ideje/ időpontja határozatlan.
Megjegyzés:
Szerintem a "megnyitottunk" a fenti példák alapján ÁTMENETI kéne legyen, nem "állandóra" falra festetten..
Ezért írtam korábban azt, hogy az járdán, a bejárati kapuajtók előtti összecsukható táblán láthatók ilyen feliratok, pl. hotelfestés miatti bezárás után, amikor újra megnyitották azt. Egy ideig naponta ki- / be viszik a táblát, hogy a törzsvendégek "vissza szokjanak"..
@Sándorné Szatmári: A "we opened here" kb. ugyanannyira és ugyanazért nem jó, mint a "we opened". A "we have opened here" jobb, ami azt jelenti, hogy a "here" megléte vagy nem léte nem igazán oszt vagy szoroz itt, hanem az ige ideje.
A cikkhez, de teljesen más, közvetett megközelítéssel mint eddig, a "megnyitottunk" felirat esetleges angol fordításához..
-Ha rövid, hiányos mondatnak tekintjük a
"megnyitottunk" kifejezést, folytatva PL.: ..itt, ebben a hotelben/.. a fent nevezett hotelben .. lehetne, amiket nem írtak ki..
Röviden a hely (itt) kiemelésével a tárgy (hotel) elhagyásával "általánosítva":
"we opened here"..
@Sándorné Szatmári: Én is gyógyuló grafomán vagyok, de ennyi információt tényleg nehéz feldolgozni.
Amit leszűrtem, 2 dolog:
1. nem bizonyított, hogy létezne ősnyelv. A gyarmoatosítás utáni Afrikában is van, ahol 40 etnikum, és tönn 100 törzs él egy ország területén, és kb nagyobb a "nyelvi diverzitás", mint egész Európát egybevonva. Nem olyan egyszerű összekötni a pontokat, még kis földrajzi távok esetén sem.
2. bizonyos biológiai, kognitív megkötéseket elfogadok. De itt úgy érzem, hogy kevered az őstörténeti korokat. A homo s. s. 300 ezer éve alakult ki. A neandervölgyi hagyaték csekély, de ők is már ekkortól szaporodhattak közös őseinkkel. Most ehhez képest az újkőkorszak 12-15 ezer éve kezdődött. Amikor a mai nyelvek ősei kifejlődhettek, akkor már bőven nem fejlődtek a beszédszervi funkciók, meg a kognitív képességek is csak igen limitáltan.
@Sándorné Szatmári: Annyit állítottam, hogy nem lehet olyan precíziós elemzést elvégezni, mint amit az eredeti hsz-eidben írtál. Nincs olyan korpusz, ami hűen tükrözné a mindenkori nyelvállapotot. ((Az írásos emlékek, kódexek 99%-a elveszett, csokoládé nem is volt. De ha nem is veszett volna el, akkor SE. Ahogy az OSZK bő adathalmaza se tisztán tükrözheti a mai nyelvi változásokat.))
Másrész, nem formalizálható teljes igényességgel. ((Pláne a folyton változó nyelvtan, meg a szintén változó helyesírás mellett.))
Ha jól értettem az eredeti hsz-eid, akkor ilyen agytekervényes, 10-D metalogikát akarsz beleilleszteni a nyelvbe. Cáfolni talán lehet - pl. létezik nyelvtörténet, annak van egy kronologikus rendje. Igazolni iszonyat nehéz, csomó erőforrás kéne hozzá.
Kicsit úgy érzem, hogy most meg pont a másik irányba mentél volna el, miszerint régen nem volt még ilyen nyelvtan SE.
Én nem azt akartam mondani, hogy a nyelvtan csak úgy lóg a levegőben. A pontos megismerhetőségét tagadom. Meg azt, hogy képesek lennénk átlátni, hogy amióta létezik (magyar.. emberi..) nyelv, azóta hogyan változott, miféle logika, külső ráhatások mentén.
Másképp: arra akartam finoman utalni, hogy nem mindenki egy csavaros elméjű Kálámbó ám! Ez a megközelítés, ez a kifacsart holisztikus szemlélet, ez egy óriási zsákutca. Sokunk nem igazán tudja, hogy miért használunk határozott igeragozást, vagy hogy mi a pontos különbség a "Marika ma pirosban megy kávézni" és "A kávé ma Marikázni megy pirosban" között. Ha meg em értjük pontosan, vagy nem ugyanarra használjuk, akkor semmi garancia nincs rá, hogy 2223-ban is még a nyelv részei lesznek. Ezek jönnek-mennek. Nincs a nyelv mögött különösebb metalogikai magyarázat. Egyszerű, hagymaszagú emberek megosztják egymással primitív gondolataikat. Erre való a nyelv. Kálámbóból túl kevés van, hogy aztán ők alakítsák a nyelvet. Egyszerű, hagymaszagúból meg sok.
@szigetva:
Újabban kizárólag angol szövegek vannak A08/Nyelv és tudomány/Moderációs üzenetek címszó alatt, ahová MAGYARUL leírtam az észrevételemet.. Válasz nincs..
Lehet, hogy 'M01/Nyelv és tudomány/Moderációs üzenetek' alá kellett volna írnom.. :(
@Sándorné Szatmári: Akkor olyan helyre írogass, ahol van erre kereslet. A Nyest nem az a hely.