0:05
Főoldal | Rénhírek
A kutyát nem érdekel

Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

Szigetvári Péter | 2022. május 13.

Cikkünk alcímében (ami a főcím fölött áll) van egy furcsaság. Aki észrevette, annak azt próbáljuk megvilágítani, miért. Aki nem, annak előbb azt, hogy mi a furcsaság.

Egyeztetünk

Sok nyelvben fordul elő, hogy a mondat bizonyos részei utalnak egymásra, szakszóval egyeztetve vannak. A franciában vagy az ukránban a főnév és a jelzője egyeztetve van nemben, számban (az ukránban esetben is, de itt csak alanyesetű példákat mutatunk): глибока річка [hliboka ricska] ’mély folyó’, de глибоке озеро [hliboke ozero] ’mély tó’, többes számban viszont глибокі річки [hliboki ricski] ’mély folyók’ és глибокі озера [hliboki ozera]. Az angolban és a magyarban ezzel szemben itt nincs egyeztetés, nemben azért, mert az a kategória elve hiányzik a két nyelvből, de számban sincs, a melléknév változatlan: deep river ’mély folyó’ és deep rivers ’mély folyók’ (nem deeps rivers és nem mélyek folyók). De az angolban akkor sem egyezik a melléknév, ha az állítmányt alkotja: the rivers are deep ’a folyók mélyek’ (az angolban a mellékneveknek egyáltalán nincs többes számú alakjuk), míg a magyarban ebben az esetben igen, ahogy azt a fordítás is mutatja.

Mély víz
Mély víz
(Forrás: Pixabay.com)

Az ige is sok nyelvben egyezetve van, elsősorban az alanyával, számban és személyben. Arra is találunk példát, hogy az ige a tárgyával egyezik, sőt egyezhet mindenféle határozójával is, amint az alábbi fulfulde mondatokban látjuk (a példák forrása Pawlak 2012: 160):

(1) ’o-wolw-ii ’ő-beszél-t’, de
(2) ’o-wolw-an-ii moodibbo
’ő-beszél-hozzá-t tanár = beszélt a tanárhoz’

(3) ’o-ta’y-ii kusel ’ő-vág-ott húst’, de
(4) ’o-ta’y-ir-ii kusel laɓi
’ő-vág-vele-t húst kés = vágta a húst késsel’

A ɓ implozíva, azaz egy olyan [b], amelynek ejtésekor a levegő nem a tüdőből kifelé, hanem a befelé áramlik.Az (1)-es és a (3)-as mondatban az ige így épül fel: az alanyra utaló egyeztetés + igető + múlt idő ragja. A (2)-es mondatban az ige vastagított -an- része a tanárra utal, akihez (vagy akinek) az alany beszélt, a (4)-es mondatban az -ir- pedig a késre, amivel a húst vágta az alany.

Az ige a tárgyra utal

A magyar is fel tud mutatni egy viszonylag ritka jelenséget az igei egyeztetések terén. Ebben a nyelvben az ige az alany száma és személye mellett a tárgy határozottságát vagy határozatlanságát is ki tudja fejezni, sőt egyes szám első és néha harmadik személyű alany esetén a tárgy személyét is. Nézzük az eszik igét:

alanyvalamitazt/őttéged/titeketengem/minket
én esz-ek esz-em esz-lek
te esz-el esz-ed esz-el
ő esz-ik esz-i esz/esz-ik esz/esz-ik
mi esz-ünk esz-szük esz-ünk
ti esz-tek esz-itek esz-tek
ők esz-nek esz-ik esz-nek esz-nek

Láthatjuk, hogy egyes szám második személyben és többes számban az első és második személyű tárgy úgy viselkedik, mint a határozatlan tárgy. Egyes szám első és harmadik személyű alanyokkal azonban eltérő, az első két oszlopban nem szereplő alakot is találunk (szürke háttérrel): esz-lek és a toldalék nélküli esz, ami mellett az eszik is megjelenik. (Ha az alany és a tárgy személye ugyanaz, akkor a maga névmás megfelelő alakját kell használni tárgyként, ez pedig határozottnak számít: esz-em magam, esz-ed magad, esz-i magát stb.)

De nézzük most csak a határozott és határozatlan tárggyal való egyeztetést. Ez nagyon sok igét érint, akár még az alapvetően tárgyatlanokat is, mert ezeknek is lehet például időt vagy távot jelentő tárgyuk: Futja a napi fél óráját. Minden reggel futja a köreit. A két alak (fut egy kört, futja a körét) mind a hat szám-személyben különbözik (bár bizonyos beszélőknél pont az esziknél egyes szám első személyben nem: mind a kettő eszem).

A várakozásunkkal szemben a kutyát nem/sem érdekel kifejezésben a határozottnak látszó tárgy ellenére az ige alakja olyan, mintha határozatlan lenne a tárgya: egy kutyát sem érdekel. Az okot abban kereshetjük, hogy itt a kutya nem azt jelenti, hogy ’a kutya’. (Természetesen ugyanebben az értelemben a „szabályos” a kutyát nem érdekli is előfordul.)

Nem érdeklődő kutya
Nem érdeklődő kutya
(Forrás: Pixabay.com)

Hangsúlyozunk

Figyeljük meg, hogy az adott mondat csak úgy fogadható el, ha csak a kutyá-t hangsúlyozzuk (jelöljük ezt nagybetűkkel): a KUTYÁT nem érdekel. Ez ugyanaz a hangsúlyminta, mint az azonos jelentésű SENKIT nem érdekel mondatban. Ha valóban a kutya az, amit (akit?) nem érdekel a dolog, akkor a nem is hangsúlyos. És ebben az esetben az igének egyeznie is kell ezzel a határozott tárggyal: a KUTYÁT NEM érdekli, pontosan úgy, mint más mondatokban, ahol a tárgy „önmagát” jelenti: a TANÁRT NEM érdekli.

Tegyük hozzá, létezik az a TANÁRT nem érdekli mondat is, ez azt jelenti, hogy ’nem mást, hanem a tanárt nem érdekli’. És ugyanígy van a KUTYÁT nem érdelki, nem a macskát.

Vagyis levonhatjuk a következtetést: a KUTYÁT nem érdekel kifejezésnek a (metaforikus) jelentése felülírja a nyelvtan szerint elvárt egyeztetést: a formálisan határozott tárgy úgy viselkedik, mint a senki névmás, ami határozatlannak minősül és a mondat hangsúlymintája is a senki-s változatét követi.

Hivatkozás
Nina Pawlak. 2012. Morphological coding of verb-object agreement in African languages. Rocznik Orientalistyczny 65: 158–170.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (65):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
2 hónapja 2022. június 6. 15:03
65 mederi

"betintés" ==> "betekintés".. kitalált pl. "szó tömörítésre" :)

2 hónapja 2022. június 4. 08:57
64 mederi

Szerintem a cikk nagyon jól megmutatja a példákban, hogyha átgondoljuk azokat, hogy adott "drájv" miért éppen úgy van a magyarban helyesen ahogyan.

-Szerintem a mondatok tömörülése jellemző, ami a példák alapján is látszik.. Valószínűleg azért történik, hogy gondolatainkat, amik gyorsak, megpróbáljuk szinkronba hozni a beszéd lassúságával, vagy éppen fordítva..

Ma a "Gyorsuló világ, gyorsuló beszéd" jellemző..

Vagy hadar valaki, vagy kihagy mondatrészeket, és a lerövidült egységeket "drájvként" kezeli, nehezen érthetően.

Ha "precizen" (sztenderd nyelven), lassan beszél valaki, unalmas. Azt gondolhatják, hogy nehéz felfogású, aminek sokszor az ellenkezője igaz..

-Helyenként sikerülhet a tömörített nyelv alkalmazása, de a "nyelv betintése" szituációkba és a bennük rejlő relációkba (amit valóságnak nevezek), egyre halványul, ködösül a többség előtt..

Nem biztos, hogy mindenki úgy értelmezi a mondatot, ahogyan a beszélő gondolja, és szeretné..

Az előnynek sokszor jelentős hátránya is lehet, amit úgy gondolom érdemes mérlegelni.

2 hónapja 2022. június 4. 08:31
63 mederi

@cikk:

A "mély folyók" és "a folyók mélyek" értelmezése a magyarban nagyon eltérő..

-Abban az esetben ha jelöljük az állítmány lét igét,

"van/ vannak":

Pl.

1/

MÉLY FOLYÓK VANNAK a hegyekben. (pl. ..mert gyors a folyásuk).

a/ Általános megállapítás *"a folyók mélyek vannak" más típusú szórend, amit a magyar nyelv ugyan nem használ, de szemléletes..

b/ A magyar nyelvben használatos "általános" szórendben "MÉLY FOLYÓK" esetében a határozottság a helyre (hegyekben) vonatkozik és nem a folyókra, mintegy mellérendelt megállapítás az, hogy ott olyan folyók vannak, amiknek közös (egységes!!) jellemzője a mélység. Ezért nincs többes számban a "mély".

Ha nem jelöljük:

2/

a/ A FOLYÓK (egységesen) sík vidéken akkor vannak olyan állapotban, hogy MÉLYEK, ha pl. rendszeresen kotorják a folyómedret.

b/ Vagy egyenként magyarázva a folyómedret:

"a medrüket" azért többes számú, mert több folyóról van szó, de mindegyiknek egyenként egy db. medre van.

A birtok viszony itt Tsz, 3.sz.-ű, ami láthatóan magyarázatként szolgál.

Ami nyilvánvaló, hogy a második esetben nem jelöljük a lét igét.

2 hónapja 2022. május 31. 17:47
62 mederi

@szigetva:

Kezdem értelmezni az esetet..

A senki, ami a példa mondatban kutyára "cserélődött" további dolgot is rejteget..

Szituáció. Valaki belép az ajtón:

"Egyeske vendég" felteszi a kérdést.

-Ki ez "a senki" (=az ismeretlen) ember, ismeri valaki?

Itt az "a senki" ismeretlent jelent, és a mondatban a "senki" jelző, a határozottság "a" jele nem a "senkire", hanem az emberre vonatkozik!

"Ketteske vendég" válaszol:

-Na na, vigyázz mit mondasz, mert aki most belépett egy "nagy kutya", ő az igazgató.

-Ja, a (nagy) kutyát (és engem) nem érdekel (ebben a helyzetben ="érint"), mert láthatóan nem hallotta amit mondtam..

Itt is lazaság (szó lehagyás, vagánykodás..) látható.

A választ adó feltehetően rövidítési okból két szót egyszerűen kihagy, túl finomnak gondolja az "érint" szót) és a szituációra bízza azt, hogy egyértelműsítse a mondatát.

-Magyarázó helyzet nélkül "a kutyát nem érdekel" szerintem továbbra is értelmetlen.

-Úgy gondolom ebből is látszik, hogy a nyelvhasználó nem merev nyelvtani vázra, sokkal inkább szituációra alapozza helyesnek vélt mondatát.

Feltehetően így keletkeznek a merev nyelvtani vázba nem illeszthető "drájvok", amik kizárólag adott helyzethez kötötten, vagy esetleg a későbbiekben létrejövő átvitt értelemben működnek.

2 hónapja 2022. május 31. 17:07
61 mederi

@szigetva: 56

Rendben van amit mondtál, de én egy kicsit tovább mentem a 2/b mondattal a "magam" szó tárgyesetének "lekopása" miatti félreérthetőség okán:

A mondat második része kétféleképpen érthető abban az esetben, ha Esz.1sz.-ben csak az "eszem" tárgyas alakot használják akkor is, ha a határozatlan, vagy általános "eszek"-et kéne használni és a tárgy "-at" toldalék is lemarad kényelmi okok miatt.) Igaz, ezt így nem részleteztem..

Az "ezért *eszem *magam nap mint nap" a fenti kettős "lazaság esetén jelentheti azt, hogy :

1/ "ezért eszek egyedül nap-mint nap",

2/ "ezért eszem magamat (=rágódok magamban valamin) nap mint nap".

2 hónapja 2022. május 31. 10:47
60 szigetva

@aphelion: Hát lehet, most hirtelen se mellette, se ellene nem látok érvet.

2 hónapja 2022. május 31. 10:39
59 aphelion

@szigetva: Igen, most hogy figyelmesebben elolvastam, tényleg a cikk is kitér ugyanezekre az esetekre. Én csak annyit akartam hozzátenni, hogy a névelőtörlés miatt homályosodhatott el az idiomatikus változatban, hogy a kutya itt eredetileg határozatlan volt.

2 hónapja 2022. május 30. 14:15
58 szigetva

@aphelion: Dehát pont ez van leírva a cikk utolsó részében, nem?

2 hónapja 2022. május 30. 11:49
57 aphelion

@szigetva: Én arra gondoltam, hogy valami ilyesmi történhetett: "egy kutyát sem érdekel" -> "egy kutyát nem érdekel" -> "kutyát nem érdekel" -> "a kutyát nem érdekel".

Igazgatóval ennek nincs analógiája, illetve ha az igazgató helyett egy konkrét kutyáról van szó, akkor az utóbbiban ugyanúgy kötelező az egyeztetés, hangsúlytól függetlenül:

- Ez érdekli a macskát. Hát a kutyát?

- A kutyát NEM érdekli.

- A macska és a kutya közül melyiket nem érdekli ez?

- A KUTYÁT nem érdekli.

vs

- Kit érdelel ez a téma?

- A kutyát nem érdekel.

2 hónapja 2022. május 30. 09:09
56 szigetva

@mederi: A két jelentés abban különbözik, hogy az első esetben a "magam" az alany része, a másodikban pedig a tárgy. Ebből fakad a kétfajta egyeztetés.

Ezt minden beszélő implicite tudja, mert így egyeztetnek.

2 hónapja 2022. május 30. 08:58
55 mederi

@cikk:

"..határozottnak számít: esz-em magam, esz-ed magad, esz-i magát stb.)"

Kiegészíteném a "magam" körüli szó két lehetséges értelmezését és az eszik igéhez kapcsolódásának mondattani két esetét más más jelentéssel Esz.sz.1sz.-ben.

1/

Ha a magam jelentése "egyedül" (amik egymással helyettesíthető szavak):

a/ Magam (=egyedül) vagyok, és kenyeret eszek.

b/ Egy-magam(ban) eszek kenyeret.

c/ Magam eszek kenyeret a konyhában.

2/

Ha a magam tárgyas alakját használom:

a/ Aggódok, és magamat eszem egész nap.

b/ Aggódok magam miatt, ezért eszem magam(at) nap mint nap.

-A 2/b példa jól láthatóvá teszi, hogy tárgy esetben a "magam"-ról ha lekopik a tárgy jele "-(a)t", zavaróvá válik a mondat értelmezhetősége.

Erre fel kéne hívni a nyelvhasználók figyelmét még kisiskolás korban, hogy spontán beépűlhessen a "drájvok" közé..

Szerintem ez a példa is alátámasztja, hogy szükséges az Akadémia nyelvhasználati ajánlása, és természetesen a sztenderd nyelv időnkénti aktualizálása is.

2 hónapja 2022. május 29. 19:36
54 mederi

Hiba javítás: helyesen, "..egy jópofa ember.." :)

2 hónapja 2022. május 29. 19:34
53 mederi

@szigetva: 51

A kutya nem "senki", hiszen az ember okos és hű barátja. Ezért, csak egy jópofa emberek viccelődése ebben az esetben nem "értelem", ami legyőzi a nyelvtant, ha a senki helyére "becseréli" :) Bocs.

2 hónapja 2022. május 29. 19:13
52 mederi

@szigetva: 48

Csak kérdezem. Ha magyar tanár volnál, mire alapozott magyar nyelvtant tanítanál Kolozsváron, Nyíregyházán, Szegeden, Budapesten és így tovább vagy harmadik generációs amerikai vagy ausztrál, magyart tanuló diákoknak? Feltételezem azt, ami az aktuális sztenderdre alapozott.. Olyan a mai sztenderdnek megfelelő alapon működő nyelvtant, aminek pl. az általad, általam, és a többi ide író véleményező által írt szövegek is többnyire megfelelnek..

-Amit írsz, "a nyelvészeti hatóságosdi", jelenleg (sőt már elég régen) mint ahogyan írtam, a közmédia nyilvánosságának "nyelvhasználati ereje" képében van jelen.

-Szerintem szükségesek a bíráló visszajelzések -a nyelv természetes, továbbá pl. Kazinczy által modernizált (valószínűleg korábbi más tudós emberek is hozzá járultak a nyelv fejlesztéséhez) "aktuális sztenderd" elfogadásához, ami az Akadémia által "frissen ajánlott" nyelvhasználatot "demokratikusan" befolyásolja (egyelőre ez inkább csak vágy) sajnos.

-Példa erre, hogy az általános iskolai nyelvtan könyvekből egyszer csak kimaradt a ba/ be, ban/ben közti különbség magyarázata, feltehetően a többségi nyelvhasználókra támaszkodva ebben a kérdésben, mert bár nyilvánvaló, hogy létezik és fontos, mégis ha "laza beszédet" használunk, lenyeljük a szóvégi "-n"-t (-ba(n)/ -be(n), ha toldalék oldalon áll.

Pl. "benne vagyok a sz..-ba(n)", "bent vagyok a haverom házába(n)", stb..

-Azt, hogy fontos a "nyelvi vázban" a ba//be, ban/ben különbség jelzése, a mondatok elején a kiemelt és a végén megismételt előtag és toldalék azonossága jelzi!

Mivel nem tanították ezt a "drájvot" egy ideig az iskolában, a spontán nyelvhasználók nem képesek megfelelően alkalmazni csak mint előtagot. A megismétlése toldalékként már gond számukra.. Sajnos!

-A következő hasonlóan fontos probléma az "ikes" ige Esz.1sz.-ben történt "egységesített ragozása, ami Révai félreértéséből származik és terjedt el.. Erről már sokat írtam..

Nem óhajtok semmilyen hatóságot, mert szerintem sincs olyannak értelme nyelvi kérdésekben.

Éppen ellenkezőleg, bírálhatónak gondolom, ha olyan változás történik, ami összeférhetetlen az azt megelőző nyelvi sztenderddel..

2 hónapja 2022. május 29. 18:41
51 szigetva

@nudniq: Persze. De ebben az esetben ami helytelen, az nem fordul elő. Ezért egyrészt csak a nyelvészek fognak róla beszélni egymás közt, másrészt nem kell hatóság, amelyik „helytelennek” nyilvánítja, hiszen nem fordul elő. (Az óvodai LMBTQ propaganda ellen is nevetséges törvényt hozni, hiszen az sem fordul elő.)

Az "a kutyát nem érdekli" vs "a kutyát nem érdekel", a "lakok" vs "lakom", a "bicikli" vs "bicigli" esetén viszont mindkét változat létezik, tehát egyikre sem áll, amit mondasz. (Idővel aztán lehet, hogy az egyik eltűnik, vagy hogy különböző helyzetekben kezdik őket használni a beszélők. Sok ilyen példát ismerünk.)