A magyarországi szlovákok napja
Pálházán rendezték meg az idén a magyarországi szlovákok napját, amelyet a szláv írásbeliség megteremtőire, Szent Cirillre és Metódra emlékezve, a július 5-i szlovákiai állami ünnephez kötődően minden év július első szombatján tartanak meg.
A magyar-szlovák határ mentén lévő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település római katolikus templomában megtartott ökumenikus istentiszteletet követő beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a két ország, a két nép közötti barátság és bizalom fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette: ennek jele az is, hogy Magyarország és Szlovákia között az elkövetkező hat évben huszonöt határátkelő nyílik, a Duna és az Ipoly fölött pedig új hidak ívelnek majd át.
A magyarországi szlovákok identitásának erősödését jelzi, hogy tíz év alatt hetven százalékkal nőtt azok száma, akik felvállalták gyökereiket, és ma már 30 ezren vallják magukat szlovák nemzetiségűnek – mondta a miniszter. Balog Zoltán kiemelte az anyanyelvi oktatás fontosságát a határ mindkét oldalán. Megemlítette azt is, hogy 2014-ben már szlovákul is szólhat képviselő a magyar Országgyűlésben, és több évtized után megteremtődött a lehetősége annak, hogy mind a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat képviselőt küldhet a parlamentbe. Ezzel kapcsolatban arra kérte a magyarországi szlovákokat, szavazzanak bátran, vállalják szlovákságukat.
Dušan Čaplovič, Szlovákia oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztere az ünnepségen Szent Cirill és Metód jelentőségét méltatta, és beszélt arról is, hogy ma sokan élnek szegénységben, számukra segítőkezet kell nyújtani, hasonlóan, mint annak idején a két nagy szent is tette. A határ mindkét oldalán élő nemzetiségi kisebbségeket Szlovákiában és Magyarországon egyaránt segíteni, támogatni kell, ezen dolgozunk közösen – tette hozzá.
(Forrás: MTI / Vajda János)
Az ünnepséget megelőzően Balog Zoltán és Dušan Čaplovič kétoldalú megbeszélést folytatott. Balog Zoltán erről az MTI-nek azt mondta: miután Magyarországon átalakul a köznevelési rendszer, ezért találkozójukon szóba került, hogy ez miképp érinti a nemzetiségi oktatást. Szó volt az anyanyelvű oktatás jelentőségéről mind az óvodákban, mind az iskolákban.
Közölte, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat egy egyelőre meg nem nevezett gimnáziumot szeretne átvenni működtetésre, majd hozzátette,”helyes, ha egy nemzeti etnikai kisebbség saját oktatását kezében tudja tartani, természetesen az állam segítségével, a határ mind a két oldalán”. Balog Zoltán azt is megemlítette, hogy megbeszélésükön szóba került egy módszertani intézet létrehozása is.
A zempléni kisvárosban az ország minden szegletéből érkeztek szlovák néptánc- és énekegyüttesek, a település főterén sztrapacskát főztek és lángost sütöttek.