0:05
Főoldal | Rénhírek

Többnyelvű táblák tárlata

„A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011)” címmel nyílt kiállítás a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában csütörtökön a 17. Élőnyelvi Konferencia egyik rendezvényeként.

MTI | 2012. augusztus 31.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gyűjteményét eddig több mint egy tucat helyen láthatta a közönség elsősorban Szlovákiában – mondta el az intézet igazgatója a tárlat megnyitója alkalmából az MTI-nek. Tóth Károly hangoztatta: Szlovákiában több éve téma a nyelvi kérdés, és mint szakmai intézmény úgy döntöttek, ehhez hozzájárulnak azzal, hogy feltárják, hogyan alakult elsősorban a vizuális kétnyelvűség 1918 óta. Több történész, jogász dolgozott az anyagon, amelynek kurátora Orosz Örs volt.

A tanulmány képanyaga egy dél-szlovákiai felmérés eredménye, melynek során több mint 530 települést fotóztak végig a szakemberek, a kétnyelvűséget bemutatva. Így mintegy 20 ezer kép közül válogathatták össze a tárlat anyagát, amelyben mintegy 70 képet mutatnak be. A kiállítás tájékoztató szövege természetesen kétnyelvű.

A munka során összegyűlt tárgyi anyag pincék-, pajták mélyéről, szekrények aljáról került elő köztük régi utcatáblák, útjelzők, egyéb feliratok. Eredetileg ez alig két tucat volt, de miután már 16 helyen bemutatták, a látogatók további darabokkal ajándékozták meg a szervezőket. Így az új tárgyak között láthatók két-három, sőt négy nyelvű utcatáblák. A legkülönlegesebb és kulturális örökség szempontjából is legértékesebb az a hármas öntöttvas útjelző, melynek darabjai három helyről kerültek elő és a szegedi kiállításon láthatók először újra együtt – magyarázta Tóth Károly.

A tervek szerint a jövőben tanulmánykötetet készítenek a kiállításból. A tárlat objektív anyagot akart a látogató elé tárni, hogy mindenki maga vonja le a következtetést; az volt a cél, hogy az emberek szembesüljenek azzal, ami korábban Szlovákiában volt a kétnyelvűséget illetően – fogalmazott Tóth Károly.

A szakember felidézte: a 20-as, 30-as években Szlovákiában 6-700 ezer magyar élt, akik nem tudtak szlovákul. A kétnyelvűség a 20 százalék feletti magyar lakta településen még a pénzek tekintetében is elengedhetetlen volt, mert másképp az emberek nem tudtak volna egymással értekezni - mondta a szakember.

A tárlatról Orosz Örs kurátor elmondta: a szegedi kiállításra nem tudták az egész anyagot elhozni. Így például azt a 200 kilogramm súlyú kétnyelvű útjelző táblát sem, amelyet tavaly Dunaszerdahely mellett állítottak fel, és a közútkezelő 36 órán belül eltávolított. Ezt egy eredeti méretű molinó pótolja. Láthatók azonban például kőtáblák, egyik egy magyar nyelvterületről származó német nyelvű emléktábla, mely egy 1838-as árvíznek állít emléket, emellett számtalan öntöttvas és fatábla.

A hét napig látható kiállítás eddig 16 helyen vendégeskedett és első alkalommal érkezett Magyarországra. Ősszel készülnek Pozsonyba, Prágába, Brünnbe, de ahová meghívják, szívesen elviszik – mondta a kurátor.

A kiállítás a 17. Élőnyelvi Konferenciaegyik rendezvénye. A legrangosabb Kárpát-medencei magyar nyelvész konferenciát 24 éve tartják meg, egyszer Magyarországon rendezik, aztán egy határon túli helyszínen. Az idei szegedi rendezvényen mintegy száz szakember vesz rész.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!