0:05
Főoldal | Rénhírek

2015-ben vagy 2015.-ben?
Ha Magyarországra jössz, tudnod kellene?

Vajon mi okozott mérhetetlen károkat népünknek? Ha elgondolkodunk egy plakát feliratán, nem lesz nehéz kitalálni...

Fejes László | 2015. augusztus 1.

A fenti, a Facebookon keringő kép alapján jutott eszünkbe, hogy valószínűleg sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az évszámok után a helyesírási szabályok szerint mikor kell pontot írni. Ismételjük hát át!

A magyar helyesírás szabályai (AkH.) nem okoz csalódást, hiszen ismét önellentmondásba keveredik. A 293. pont ugyanis kimondja:

Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk.

Miután tehát megtudtuk, hogy az évszám után pontot teszünk, a 294. pontban azzal foglalkozunk, hogy az évszám után mikor teszünk pontot, és mikor nem:

Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban

A birtokviszonyon a szabályzat itt azt érti, hogy a hónap nevén – vagy más szón – birtokos személyrag jelenik meg: ilyenkor nem szabad pontot írni. Ezt a szabályzat azon pontjai érzékeltetik leginkább, ahol kétféle szerkezet van szembeállítva:

Ponttal, birtokos személyrag nélkül Pont nélkül, birtokos személyraggal
1848. márciusban 1848 márciusában
1956. október folyamán 1956 folyamán
1956. október végén 1956 októberének végén

A 295. pont pedig további olyan esetekkel foglalkozik, amikor nem szabad pontot írni:

a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot

Ide olyan példák tartoznak, mint az 1848 előtt, 1848 előtti, 1848 hősei, sőt az 1526 augusztusában, mintha ezt a kérdést a 294. pont már nem szabályozta volna.

Új Mohácsnak itt az Akh.!
Új Mohácsnak itt az Akh.!
(Forrás: Wikimedia Commons / Orlai Petrich Soma (1822–1880))

De vannak további esetek is, amikor nem teszünk pontot:

b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban ez az alany: 1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

Tehát miután tudjuk, hogy az évszám után pontot írunk, de van egy halom kivételes eset, amikor mégsem, tegyük fel a kérdést: 2015-ben vagy 2015.-ben? Erre az AkH. 296. pontja adja meg a választ:

Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig vagy 6-áig; 12-től vagy 12-étől; stb.

Tehát az évszám után, ami után pontot írunk, ebben az esetben sem írunk pontot. Azt nem tudjuk, hogy ezt kell-e tudnia annak, aki Magyarországra jön, de egyben biztosak lehetünk: nem érdemes.

De miért?

– kérdezhetjük. Mi értelme van ennek a szabályozásnak? Ha értelem alatt a célt értjük, akkor semmi, hiszen ezek a szabályok csöppet sem segítik a kommunikációt, csupán megnehezítik azok helyzetét, akik szeretnének helyesen írni. Okot tudunk, bár az ok legfeljebb ürügy arra, hogy a bonyolult szabályokat alátámasszák.

Az ürügy pedig az, hogy korábban az évszámok sorszámok voltak, tehát az 1848. márciust tényleg úgy olvasták ki, hogy ezernyolcszáznegyvennyolcadik március (előfordult az 1848-dik március írásmód is). Mivel pedig a sorszámnevek után pontot írunk, logikus volt, hogy az évszám után is írjunk. Csakhogy időközben a nyelvszokás megváltozott, és teljesen értelmetlen olyan nyelvállapotra alapozni a helyesírást, melyet már szinte senki nem ismer közelről.

Még egy ráadás

Fentebb láttuk, hogy az évszám után nem szabad pontot írni, ha azt névutó követi: 1848 előtt. De mi a helyzet a dátummal? A nap sorszáma után sem írunk pontot, ha névutó követi? Ugyan már, hogy várhatnánk az AkH-tól ilyen következetességet! A napot jelölő számév után a pont ilyenkor is megmarad: 1848. március 15. előtt.

Lemossuk a gyalázatot?
Lemossuk a gyalázatot?
(Forrás: Wikimedia Commons / Thorma János (1870–1937))

Itt az ideje elgondolkodni azon, hogy 1941–1945-ön kívül mi okozott még mérhetetlen károkat népünknek.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (13):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 hónapja 2018. december 12. 12:37
13 h2o

Ti hogy ejtitek ki azt, hogy "1838-i"?

3 éve 2015. november 17. 16:17
12 Irgun Baklav

@Fejes László (nyest.hu): Igen, pont ezért fogalmaztam kissé homályosan, mert tisztában vagyok azzal, hogy ez nem szabály, hanem inkább tendenciaszerűen érvényesül (kivételekkel).

3 éve 2015. november 17. 15:11
11 Fejes László (nyest.hu)

@Irgun Baklav: „a felesleges írásjelhalmozást általában nem szokták tanácsolni a helyesírási útmutatók”

A „felesleges” meg az „általában” igen képlékennyé teszik ezt a kijelentést. Mindenesetre:

„Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!!” helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#241

3 éve 2015. november 17. 14:29
10 honestesiologist

@Irgun Baklav: Természetesen a munkahelyi kommunikációra gondoltam. Vicces - vagy szomorú, nem tudom, én nevetni jobban szeretek, mindenesetre - jelenség, hogy bár azt gondoljuk a munkahelyi stílus mennyire szofisztikált, pedig közel sincs így. És nem csak belső kommunikációra gondolok. Rendszeresen jönnek e-mailek partnerektől is stilisztikai hibákkal (pl. szó és központozási jel között szóköz, nem elvétve, nem is konzekvensen, inkább ingadozva), a dagályos körmondatokról nem is beszélve. Különböző emberekkel együtt dolgozva a megfigyelésem az, hogy van, aki kínosan ügyel az ilyen külcsínre, míg mások lazábban állnak hozzá, (nekik a tartalom a lényeg); és ez független attól, hogy az illető vezető-e vagy beosztott. Jómagam igyekszem odafigyelni mindkettőre (persze előfordul a hiba). Meglátjuk hová vezet a kísérlet.

3 éve 2015. november 17. 13:36
9 Irgun Baklav

@honestesiologist: Igen, de a köztes időben millió-egy ember fog "butának", "műveletlennek" nézni, mert "nem ismered a legalapvetőbb helyesírási szabályokat" sem. Kérdés, hogy fontos helyzetekben, tehát nem egy fórumon, hanem mondjuk munkahelyen, pláne egy hivatalos levélben (ami mondjuk az ügyfeleknek megy ki) mennyien tudnák, mernék felvállalni ezt a kockázatot...

Ami meg a 2015.-ben írásmódot illeti, 2015-ben szerencsére már rendelkezésre állnak a szövegszerkesztőkben, az internetes böngészőkben is olyan szoftverek, amelyek egyből kiszúrják az ilyen típusú hibákat. Az első hozzászólóval egyetértve, szerintem ez csak esztétikai kérdés, a felesleges írásjelhalmozást általában nem szokták tanácsolni a helyesírási útmutatók.

Ugyanez felvethető lenne a rövidítésekre végződő mondatoknál is: "Sokféle állatunk van otthon: kutya, macska, csirke, ló, zebu stb." ( www.e-nyelv.hu/2014-01-08/vesszo-stb-elott/ ) Felvethető lenne, hogy miért nem "stb.." a vége, hiszen a rövidítés végén pont kell, a mondat végére is pont kell, akkor rövidítésre végződő mondat végére nyilván két pont kell, nem? Nem.

3 éve 2015. november 17. 10:41
8 honestesiologist

Ez a cikk, most arra inspirált, hogy ezután ne tegyek pontot az évszámok után. Ha sokan használjuk így, a tömegnyomásra talán megváltozik a szabály. Nem?

4 éve 2015. augusztus 2. 19:09
7 szigetva

@Szaladó: A helyesírást tudatosan, önkényesen, máról holnapra lehet változtatni. Pl. egy új helyesírási szabályzattal. A nyelvet nem lehet így változtatni.

4 éve 2015. augusztus 2. 18:43
6 Szaladó

@szigetva: A tapasztalatom az, hogy pont fordítva van: a helyesírás sokkal stabilabb, a beszélt nyelvet bárki megváltoztathatja, ha elég nagy publicitást kap. A deskripcionisták szíves támogatásával.

4 éve 2015. augusztus 2. 18:43
5 Szaladó

@szigetva: A tapasztalatom az, hogy pont fordítva van: a helyesírás sokkal stabilabb, a beszélt nyelvet bárki megváltoztathatja, ha elég nagy publicitást kap. A deskripcionisták szíves támogatásával.

4 éve 2015. augusztus 2. 18:24
4 szigetva

@Szaladó: „tényleg, miért nem?” Azért, mert a nyelv szabályai sose az írásképre hivatkoznak, hanem a nyelv hangzó alakjára. Azért, mert a nyelvet írástudás nélkül is tökéletesen lehet ismerni. Azért mert a helyesírás — amint tapasztaljuk — bármikor tetszés szerint változtatható, a nyelv meg nem, ahhoz nagyobb embercsoport konszenzusa kell. Stb, stb.

4 éve 2015. augusztus 2. 18:19
3 Szaladó

@El Vaquero: A nyelvnek nem része (tényleg, miért nem?), de illik tudni (ja, azért nem része, mert ezzel ki lehet rekeszteni a másképp írókat).

Sok éve több helyen próbáltam érdeklődni, van-e olyan jogszabály, amely előírja a helyesírási szabályok betartását. Egy ún. közhasznú információs központban nem tudtak válaszolni, de az előadó megígérte, hogy utánanéz, és fel is írta a füzetébe "jogszabáj".

4 éve 2015. augusztus 1. 20:28
2 El Vaquero

Szerintem az új szabályzat megjelenéség felesleges már arra az egy hónapra a régi szabályzatot ismertető cikket írni. Tudom, a régi is érvényben lesz még egy évig, de akkor sem éri meg. A nyelvnek amúgy sem része a helyesírás.

4 éve 2015. augusztus 1. 10:27
1 Andreas

írásjelhalmozás?