Szerző: Szűcs Gábor
A szegedi ö-zés: létezik?
Szűcs Gábor | 2017.12.18.
Egy-két nemzedéknyi idő alatt teljes mértékben eltűnhet a szegedi ö-zés. A település nyelvhasználatával foglalkozó nyelvészek a közelmúltban publikálták vizsgálatuk eredményeit. Az is kiderül, hogy aki nyelvjárásban beszél az iskolában, könnyen pórul...
A gúny parittyája: nesze neked, nyelvi ismeretterjesztés
Szűcs Gábor | 2016.11.17.
Nemzetiszocialista-e a nyelvtannáci? Mi az a „numerus claususˮ-érvelés? Érdemes-e elbulvárosítani a tudományos ismeretterjesztést? Miben gyökerezik a felszabadultság élménye? Feloldódhatunk-e az olvasóval egy nagy közös kacajban? Most aztán kíméletle...
Hányadán állunk a nyelvi ismeretterjesztéssel?
Szűcs Gábor | 2016.11.10.
Hogyan juthattunk el odáig, hogy valakit megalázzanak vagy fizikailag is bántalmazzanak nyelvhasználata miatt – a magyar nyelvművelés útja. Csupán egyik témája-e a nyelvi ismeretterjesztésnek a nyelvművelés bírálata? Nyelvész-e a magyartanár? Laikus-...
Mi a baj a nyelvi ismeretterjesztéssel?
Szűcs Gábor | 2016.09.15.
Vajon hatásos-e a létező magyar nyelvi ismeretterjesztés? Alkalmas-e ellátni a feladatát? Személyes hangú, szándéka szerint vitaindító cikkünkben szó esik felkészületlenségről, ideológiákról, hadviselésről, elbizakodottságról, cinizmusról – és sok mi...
„Szüleik nyelvét elveszni nem hagyják”
Szűcs Gábor | 2016.06.30.
A templom a hegyen van, az „emberek csánták, jó nagyra, hogy sok ember béférjen, mámókák es segítették, hordták szekérvel a köveket. Védőszentje Mária Magdolna”– mondják a Csík falusiak.
„Ti romának vagytak”
Szűcs Gábor | 2016.06.22.
„Sokat szenvedtünk annak idején, mikor megindultunk az iskolába, és egy szót se tudtunk románul. A tanítók a paraszt hülyéből nem vettek ki. Mindenfélének neveztek minket, csak arra nem gondoltak, hogy normál gyermekek vagyunk, akiknek nem volt soha ...
Kalocsától Szitásig
Szűcs Gábor | 2016.06.15.
„Az egyik legnehezebb: az adott faluközösség mentalitásához oly módon alkalmazkodni, hogy az ember közben ne veszítse el személyiségének fő jellemvonásait” – mondja a kalocsai születésű Szőnyi Vivien, a moldvai Szitás korábbi magyar oktatója.
„Komoly, összehangolt stratégiára lenne szükség”
Szűcs Gábor | 2016.06.08.
Dumbravén: a legfiatalabb csángó település, amely egy árvíznek köszönheti létét. Magyar, olasz és román támogatásból épülő Gyermekek Háza, induló helyi vállalkozások. Egy szegedi oktató Moldvában.
„A mi falunkban sosem fog a magyar anyanyelv lenni”
Szűcs Gábor | 2016.06.01.
Lejárató kisfilm és bizalmatlan lakosság. A csángók szerveivel kereskedő, s a gyerekeket rabszolgának eladó magyar tanítók. Avagy „meg vannak számolva a csángós évek Diószegen is”.
Megmaradás Pusztinán
Szűcs Gábor | 2016.05.25.
„Nem látunk esélyt a nyelvcsere folyamatának megállítására” – mondják a szinte 100%-ban csángó lakosú Pusztina magyar iskolájának oktatói. Mi Pusztina jelene, és mit tehetünk a magyar nyelv megmaradásáért?
Magyarfaluban magyarul
Szűcs Gábor | 2016.05.18.
Hogy kerül két erdélyi fiatal Moldvába? Milyen körülmények között kell ott megszervezni a magyar tannyelvű oktatást? Hány gyerek tanulhat magyarul? És mi hogyan segíthetjük a csángókat?
„Kopasztott kacsám, pletykás képzelet”
Szűcs Gábor | 2016.05.03.
Hallottak már az Emlény című Petőfi-versről? A Haldokló Hattyúról? A költő orosz nyelven, kínai és cirill betűkkel írott költeményéről? Ál-Petőfi-versek nyomába eredtünk.
A csapodár Petőfi és a francia örökös
Szűcs Gábor | 2016.04.26.
Petőfi ismeretlen levelei kerültek elő egy pesti lakóház lebontása során. A költő megcsalta a feleségek feleségét. Milliárdokra perli a magyar államot Petőfi francia leszármazottja. Mi igaz mindebből?
Ingyenélő férgek
Szűcs Gábor | 2016.03.29.
Férgek, patkányok, megszállók, gyilkosok, terroristák. Hogyan látjuk a migránsokat? Mennyiben befolyásolják a közbeszédben használatos metaforák a róluk való gondolkodásunkat?
Az utolsó magyar hadifogoly és Petőfi magyarországi sírjai
Szűcs Gábor | 2015.10.30.
Hol nyugszik Petőfi? Nem csak Barguzinban vagy Erdélyben kereshetjük a sírját. A lova mellé temették? Vagy egy zsidó család sírboltjába? Egy biztos: legutóbbi temetése vagy jogellenes volt, vagy meg sem történt.
„Mit fogtok eltemetni, csirkecsontot?”
Szűcs Gábor | 2015.07.20.
Révületbe eső sámán, Magyarország feltámadása, Jézus Krisztus inkognitóban, csirkecsontok, betonszarkofág, zsidózás, pártok nélküli új kormány a korona és a régi alkotmány szellemében – avagy Petőfi és egy ismeretlen burját holttest kálváriájának úja...
Akit folyton temetnek
Szűcs Gábor | 2015.05.27.
Miként kerülnek Petőfi földi maradványai a székelykeresztúri temetőbe? A koponyája fél éven át pihent egy hírlap szerkesztőségében? Kifosztották a költőt halála előtt? A legenda nyomába eredünk, s megtudjuk, miképpen esett „koszorús költőnkˮ egy teme...
Egy tudománytörténeti rejtély kulcsregénye
Szűcs Gábor | 2015.03.13.
Papp László a debreceni egyetem tanársegédje volt, ám 1950-ben eltűnt a felsőoktatásból, és csak 16 évvel később lépett újra katedrára, immáron az ELTE-n. Arról, hogy közben mi történt, és hogyan folytatódott életútja, egy regényből értesülhetünk.
Egy plágium gyümölcse
Szűcs Gábor | 2015.02.11.
Kerti szerszám-e a copypaste? Szabad-e enyves kézzel gyümölcsöt szüretelni, illetve lopva belelesni a szakirodalomba? Learathatjuk-e a babérokat, ha a sok gyümölcs közé még több zöldség kerül? Nem akarunk kertelni...