Kormos: @Irgun Baklav: Azt mondjuk nem értem, hogy ha valamit a nyelvünk nem különböztet meg, akkor írásban miért kell vérre menni a megkülönböztetéséért. Ennek akkor volna realitása, ha azt kéne egybe írni, ...

Irgun Baklav: @Kormos: Van ilyen opcionális alak is a 12. szabályzatban, de nem az egyszerűsítő-visszafejthető vagy egybe-külön dilemma esetén, hanem az idegen-magyar írásmóddal kapcsolatban. Pl. eddig a jazz csak ...

szigetva: @El Vaquero: Igen, mert ahogy [ɲl], úgy [kl] is csak magánhangzó előtt állhat. A [nl]-vel is ez volna a helyzet ("ajánl"), csakhogy a [n] ki tud esni, a [ɲ] meg a [k] meg nem.

Kormos: @El Vaquero: "Az is biztos, hogy a cserben nem igekötő, hiszen csak a hagyni-val van ilyen szoros kapcsolatban." -- Még mindig nem értem, hogy ennek mi a relevanciája. És ha csak egy igével van, hát a...

Kormos: @Irgun Baklav: "akkor aki korábban érettségizett, az ülhetne vissza az iskolapadba" -- Van ám értelmes megoldás is. Eszerint a korábbi alakok mind megengedettek maradnak, miközben az új alakok IS azzá...

Irgun Baklav: @El Vaquero: „egybe kéne írni. A nyitva tartást, és a partra szállást is” A nyitva()tartás esetében az akadémia is így gondolta, 'üzemidő' jelentésben már egybe kell írni.

Irgun Baklav: @El Vaquero: „Sok szabálypont csak azért maradt benne, mert egy előző szabályzatból lett átemelve” De ha nem ezt tették volna, akkor aki korábban érettségizett, az ülhetne vissza az iskolapadba, mert ...

Kormos: @El Vaquero: Én ezt nem néztem meg ilyen pontossággal, de valahogy sejtettem.

Kormos: @El Vaquero: De hát a siklik is ugyanez a hangtani helyzet.

El Vaquero: @szigetva: szerintem nem magyarázható hangtani okokkal. A siklik szónak sincs meg ez az alakja.

El Vaquero: @Kormos: szerintem a szabályzatalkotók sem látják át a szabályzatot. Sok szabálypont csak azért maradt benne, mert egy előző szabályzatból lett átemelve, de átfedései meg ellentmondásai vannak más pon...

El Vaquero: @Janika: a cserben csak átvitt értelemben jelent bajbant. A cser eredetileg pácszerű oldat, amit bőr kezelésére találtak fel. Tehát kicsit olyasmi, mint a pácban hagy. De ez a legtöbb beszélő számára ...

Kormos: Szigetvánál a pont, a felszólító mód a magyarban kötőmód is. És hiába nincs -- igazából lehetne is -- létjogosultsága felszólító módnak, kötőmódnak akkor is van. Viszont a tőalak, amiben ezek az igék ...

benzin: @zegernyei: elképzelhetőnek tartod, hogy ezeket a tarsolyokat, vagy akár a szablyákat nem az adott nép vagy akár vándorötvösök készítették, hanem ezt kapták cserébe az általuk vitt árukért ?

szigetva: @holger: De akkor miért vannak a következő hiányok: sínylek/sínylem sínylesz/sínyled —/sínyli sínylünk/— sínyletek/sínylitek sínylenek/sínylik Pont ott nincs alak, ahol a rag nem magánhangzóval kezdőd...

holger: Úgy gondolom, az ilyen igék egy részénél abszolúte jelentésbeli okai lehetnek a defektivitásnak. Sokszor azért nem alakult ki, vagy nincs általánosan elfogadott változata egy-egy ilyen igének, mert a ...

challengeofusenglish: Szlovák származású vagyok, de sajnos nem beszélek szlovákul. Legalábbis egyelőre, de elkezdtem a szlovák nyelvvel foglalkozni. Bevallom nagy lelkesedéssel kezdtem ezt a könyvet forgatni. Több okból is...

Kormos: @szigetva: A "fát vág"-ot pont nem sorolom ide (és a mennyit kérszt sem). Igaz, hogy az is frazális, de az általam felsorolt alakoknak van egy jellegzetes aspektuális tartalmuk, amely a tárgyi inkorpo...

Janika: "de az világos, hogy a cserben és a hagy jelentéséből nem találhatjuk ki a cserben( )hagy jelentését." Itt lesz a kutya elásva. Miért is nem találhatjuk ki? A cserben eredeti jelentése mára feledésbe ...

Irgun Baklav: @mederi: Az etimológiai szótárak erről szerintem mást mondanak. Lásd pl. az alábbiakat: „cserbenhagy [1611] Összetett szó, mely a cserben hagy szólásból vált összetétellé. Előtagja a cserfa kérgéből k...

mederi: Ha valaki cserben hagy valakit, feltehetően igyekszik elrejteni.. Úgy gondolom, hogy a "cser-" talán valamikor a "cserjés"-ből rövidült le és nem egészen, de közel "el" jelentés tartalommal töltődött ...

szigetva: @Kormos: „mennyit kérsz még?” ez ugyanaz a típus, ahogy Irgun Baklav is rámutatott. Viszont a releváns beszélőktől kéne megtudni, hogy az "-e"-t is lehet-e mögé tenni. Azon nincs vita, hogy az "elvág"...

Irgun Baklav: @Kormos: „el kéne menni, agyon kéne csapni, cserben kéne hagyni; el tud menni, agyon tud csapni, cserben tud hagyni; el sem ment, agyon sem csapott, cserben sem hagyott; el sem fog menni, agyon sem fo...

Kormos: @szigetva: el kéne menni, agyon kéne csapni, cserben kéne hagyni; el tud menni, agyon tud csapni, cserben tud hagyni; el sem ment, agyon sem csapott, cserben sem hagyott; el sem fog menni, agyon sem f...

szigetva: @Kormos: Igyekeztem óvatosan fogalmazni. Azért gondolom ezt, mert az igekötők sima szószerkezetek lexikalizálódott változatainak tűnnek, ezért eltűnik "eredeti" jelentésük. Az "agyonüt" például nem fe...

Kormos: @szigetva: 1. Miért várod el egy igekötőtől, hogy több igén is előforduljon? Nem hiszem, hogy létezne ilyen követelmény. Egy csavarhúzó is csavarhúzó attól, hogy a szerelő a 30. születésnapjára kapta ...

Irgun Baklav: @Janika: „Szóval ha valaki cserben hagy az a cserbehagyás. Logikus nem?” Van olyan, ahol ez így működik (AkH12 134. és 135.) helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#134 „A kialakult szokás a forrás...

szigetva: @Kormos: Egy igekötőtől valahogy elvárnám, hogy több igetővel is előforduljon, a "cserben" viszont mintha csak a "hagy"-gyal tenné. Esetleg "cserben marad"?

Kormos: @Janika: Itt a 𝒄𝒔𝒆𝒓𝒃𝒆𝒏 valamiféle igekötő-szerű elem lenne, ez pedig a magyar nyelv leírásának egyik kolosszális szégyenfoltja. Van egy rakás el...

Kormos: @aMarcsi64: "Hogy kell neki egy anya is, azt most engedjük el" azért ne engedjük el, mert ez az, amit mindig elfelejtenek a klasszikus történeti és összehasonlító nyelvészet képviselői. Folyton biológ...