0:05
Főoldal | Rénhírek

Vermes Gézára emlékezett a The Economist

Vermes Géza szerint Jézus elsősorban zsidó próféta, kora vándorló prédikátorainak egyike volt.

MTI | 2013. május 22.

A zsidó és a keresztény vallás közös alapjait megvilágító tudósként méltatta a nyolcvannyolc évesen nemrég elhunyt Vermes Gézát legutóbbi számában a The Economist című vezető brit gazdasági-politikai hetilap. A május 8-án elhunyt, magyar származású brit tudós szavait idézi a lap, miszerint élete „gondviselésszerű véletlenek” sorozata volt. A legnagyobb ezek közül az volt, hogy túlélte a holokausztot. A zsidó családban született Vermes Géza szüleit nem mentette meg a kikeresztelkedés a zsidóüldözésektől, a szülők nem élték túl a vészkorszakot. A katolikus iskolába íratott fiú azonban éppen a katolikus intézményeknek köszönheti életét, hiszen ott menedéket talált.

A lap megállapítja: Vermes Gézát talán a hála is vezette, hogy a háború után katolikus papnak tanult, de a szovjet megszállás alatt Magyarországon már nem találta helyét. Belgiumba távozott, ahol a St. Albert College és a Leuveni Katolikus Egyetem hallgatója volt, ott kezdett foglalkozni a holt-tengeri tekercsekkel, e témában 1953-ban teológiai doktorátust is szerzett. Néhány évvel később Nagy-Britanniában kapott állást kapott a Newcastle-i Egyetemen, 1965-ben csatlakozott az Oxfordi Egyetem keleti tanulmányok tanszékéhez. Mielőtt 1991-ben nyugdíjba vonult, ő lett a zsidó tanulmányok első professzora.

A The Economist azt tartja Vermes egyik legfőbb tudományos érdemének, hogy új megvilágításba helyezte a történeti Jézusról alkotott képet. Az 1973-ban megjelent A zsidó Jézus című könyvében nem Isten fiáról ír, szerinte Jézus elsősorban zsidó próféta, kora vándorló prédikátorainak egyike volt. A lap emlékeztet: e könyv abban a korszakban látott napvilágot, amikor a kétféle – a zsidó és a keresztény – vallás kölcsönösen nem vett tudomást egymásról. A cikk szerint a magyar származású professzornak határozottan kellett küzdenie azért, hogy elfogadtassa a két vallás közös alapjait.

A lap megállapítja: Vermes eleinte radikálisnak hangzó érvelése Jézus zsidóságáról ma már a keresztény teológiai gondolkodás része. A hetilap megjegyzi, hogy a Shorter Oxford Dictionary átvette a tudós Jézus-meghatározását, „egy zsidó próféta, akit követői Isten fiának tekintettek”. Az elhunyt tudós hívei imádták Vermes Géza poliglott műveltségét, elbűvölő személyiségét, okosságát – írja a The Economist.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2013. május 22. 15:54
1 Blogin

Nemcsak katolikus papnak tanult, hanem föl is szentelték. Katolizált zsidó családból jött, a világháború alatt kolostorban bujtatták. Aztán kiugrott és feleségül vett egy nőt, majd a zsidó hitre tért. Itt tehát egy olyan aposztata papról van szó, aki nyilvánvalóan nem ismerhette el Jézus istenségét, tudniillik zsidó vallású lett.

A Holt-tengeri tekercseken végzett kitűnő kutatásai természetesen elvitathatatlanok, de a teljességhez hozzátartozik, hogy ez a zavaros spirituális életút volt mögötte, mikor Jézust kizárólag embernek tartotta, megtagadva korábbi, halálos bűn terhe mellett tett hitvallását, mely szerint Krisztus egyszerre Isten és egyszerre ember. A zsidó Jézusról szóló könyve már egyféle vallási önigazolásnak is tekinthető.

Mindazonáltal a fentiekkel együtt rendkívül érdekes és hasznos az életműve, remélem, hogy hitehagyottságáért (az apostasia de fide súlyos bűn) olyan utakon, melyeket csak Isten ismer, mégis van számára bűnbocsánat.