Új utak a nyelvi zavarok vizsgálatában

Az egereken végzett neurológiai kutatások segítenek a a nyelvi zavarok okainak megfejtésében.

nyest.hu | 2011. július 12.

A beszédtanulás a többség számára természetes folyamat, nem jár semmiféle nehézséggel. Vannak azonban, akik lassabban és nehezebben sajátítják el a nyelvet, úgynevezett specifikus nyelvi zavar alakul ki náluk. Kutatók ennek a jelenségnek az okozóját keresték.

A Foxp2 nevű gén a beszéd- és nyelvtanulásban játszik szerepet. 2001-ben holland tudósok jöttek rá, hogy ha ez a gén mutálódik, az beszédzavarokat és nyelvi nehézségeket okoz.

A specifikus nyelvi zavar (SLI)

Az SLI-ban érintett gyermekeknél az első szavak megjelenése akár 3 éves késést is mutathat, és szókincsük a későbbiekben is elmarad a hasonló korú egészséges gyerekekétől. A legnagyobb problémát az igék elsajátítása okozza, az átlagnál kevesebb igét használnak, és a leggyakoribbakat sűrűn alkalmazzák helyettesítőként. A már ismert szavakat is nehezen hívják elő, a megnevezéses tesztekben általában rosszul teljesítenek.

A további kutatások eredményeit idén júliusban publikálták a kutatók. Kiderült, hogy a Foxp2 genetikus kapcsolóként működik, ami szabályozni képes a többi gén produktivitását. A kutatásokat egereken végezték, mivel bizonyos vizsgálatok és kísérletek könnyebben elvégezhetőek rajtuk, mint az emberi agyban.

„Az ilyen tanulmányok rendkívül fontosak ahhoz, hogy a gének és az agyműködés közti kapcsolat új megvilágításba kerüljön. A jelenlegi tanulmány a Foxp2 eddigi legalaposabb jellemzését adja.” – mondta Dr. Simon E. Fisher, a holland Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet (MPI) vezetője.

Az eredmények új utakra terelhetik a kutatókat a nyelvi zavarok vizsgálatában.