0:05
Főoldal | Rénhírek

Férfi és női agyak – újratöltve

Egy új kutatás bizonyos hírek szerint „bebizonyította”, hogy férfiak és nők eltérő szellemi képességei eltérő agyszerkezetükkel magyarázhatók. A helyzet azonban korántsem ennyire egyszerű...

nyest.hu | 2013. december 11.

Nemrégiben publikáltak agykutatók egy tanulmányt, amelyben a női és a férfi agy különbségeit anatómiailag közelítik meg. A napi sajtóban is nagy visszhangot kapott eredmények szerint a férfiak agyában az agyféltekéken belüli kapcsolatok az erősebbek, míg a nők esetében az agyféltekék közöttiek. – És ezzel megmagyarázhatók a nemek közötti különbségek, amelyek képességeket illetik... Vagy mégsem? – A The Guardian tudományos újságírója amellett érvel cikkében, hogy a fent idézett kutatás eredményei nem bizonyítanak semmi ilyesmit, és hogy a férfiak és a nők agya közötti különbségek jórészt kulturális/környezeti hatásoknak tudhatók be.

Ragini Verma és munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban tették közzé vizsgálataik eredményeit. Ezek azt mutatták, hogy míg a női agyban a féltekék közötti kapcsolatok az erősebbek, addig a férfiak agyában a féltekéken belüliek. Erre az eredményre 949 nyolc és huszonkét év közötti fiatal agyának diffúziós MR-vizsgálatával (dMRI vagy DTI – diffusion tensor imaging) jutottak; a vizsgálatban 521 nő és 428 férfi vett részt. A képek jellegzetes mintázatokat mutattak a férfi és a női agyra.

A féltekéken belüli kapcsolatok kéken, a féltekék közötti kapcsolatok narancssárgán látszanak. A felső sorban a férfi, az alsóban a női agy képe látható.
A féltekéken belüli kapcsolatok kéken, a féltekék közötti kapcsolatok narancssárgán látszanak. A felső sorban a férfi, az alsóban a női agy képe látható.
(Forrás: National Academy Of Sciences/PA)

A vizsgálat módszerét azonnal kritikák érték: „a DTI-vizsgálat ugyanis csak indirekt módon mutatja meg az agyban levő kapcsolatokat, nem olyan, mintha mikroszkopikusan vizsgálnák az egyes axonokat” – hívja fel a figyelmet Marco Catani, a londoni pszichiátriai intézet (London's Institute of Psychiatry) munkatársa. „A DTI-képek mintái sosem ekvivalensek a valós kapcsolatokat vizsgáló mikroszkopikus módszerekkel készült adatokkal, így a belőlük levont következtetésekkel is nagyon óvatosnak kell lenni.” Ezt Heidi Johansen-Berg, az Oxford Egyetem kutatója is megerősíti: szerinte nem mondható, hogy így vagy amúgy van „behuzalozva” az emberi agy, ugyanis az agyi kapcsolatok az egész élet folyamán változhatnak –  a tapasztalatok, a tanulás függvényében. „Így – mondja Johansen-Berg – a szerzők nem vonhatják le a kapott eredményekből azt a következtetést, hogy születéstől adottan, anatómiailag ezek a különbségek vannak nők és férfiak agya között.”

Az eredeti cikk szerzői persze nem is mennek olyan messzire, mint néhány, a sajtóban megjelent interpretáció. A téma ugyanis így üt nagyot: újabb bizonyíték, hogy férfiak és a nők anatómiailag különböznek egymástól, és ezzel magyarázhatóak a nemek közötti viselkedésbeli különbségek. Például, hogy a férfiak születésüktől fogva jobban tájékozódnak, racionálisabbak, jobban tudnak parkolni stb., míg a nőknek eleve jobbak a verbális képességeik, megjegyzik a neveket és az érzelmeiket is jobban ki tudják fejezni. És ettől a színtiszta biológiai determinizmustól nem nehéz pár lépésben szexista kijelentésekig jutni, vagy éppen azokat megindokolni ezekkel a „bizonyítékokkal”. („Lám, anatómiailag különböznek, hát hogy lehetnének egyenlők bármiben is a nemek.”) Pedig az újabb eredmények mellett is igen csekély bizonyíték szól amellett, hogy a nemek közötti különbségeket nem a környezeti hatások okozzák.

Férfi és női agyak – újratöltve
Forrás: Wikimedia Commons / Arman Manookian (1904–1931)

Ahogyan a kutatásban készült képek is mutatják, a nők és a férfiak agya valóban különbözőképpen van „huzalozva”, különbözőképpen működik. De hogy ennek az okát miben kell keresnünk, mai napig nem világos a tudósok számára. Nagyon kevés dolog szól amellett, hogy ezek a különbségek születésünktől fogva adottak lennének. A csecsemők agya nagyon hasonló, és rendkívül képlékeny – és aszerint alakul, hogy milyen környezeti hatások érik az illetőt. Tehát a fiatalfelnőtt-kori különbségek egy része környezeti és kulturális hatásoknak tudható be. Így a fiúk nem azért építenek ki jobb téri tájékozódási képességet, mert erre eleve alkalmasabb lenne az agyuk, hanem mert erre vannak kondicionálva, ez az elvárás feléjük mint fiúk felé. Ugyanígy a lányokkal kapcsolatosan elvárás, hogy érzelmesebbek, fecsegősebbek legyenek, így ők meg ezeknek fognak megfelelni. A szülők, a tanárok különbözőképp nevelik a fiúkat és a lányokat, így ezek az akár implicit elvárások befolyásolják, milyenné válik a viselkedésük, és ennek az agyuk szerkezetében nyomai is vannak.

A legnagyobb probléma, hogy ezen a területen a mai napig nem készült átfogó és konzisztens kutatás. Tehát nincs konszenzus a nemek és az agyszerkezet összefüggéseit kutató tudósok között afelől, hogy mely különbségek tudhatók be környezeti, és melyek örökletes hatásoknak. Az egész terület megítélése igen szubjektív; az minden esetre biztos, hogy a különbségek anatómiai alapja nincs bizonyítva.

Forrás

Why it's time for brain science to ditch the 'Venus and Mars' cliche

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. április 2. 18:14
4 korhely

"A szülők, a tanárok különbözőképp nevelik a fiúkat és a lányokat, .....és ennek az agyuk szerkezetében nyomai is vannak."

...meg a hìmsoviniszta, szexista evolùciò. Vagyis, az nem is volt, na mindegy, hagyjuk. A lényeg a lényeg, h. igazam van.

5 éve 2013. december 14. 17:52
3 helci

"És ettől a színtiszta biológiai determinizmustól nem nehéz pár lépésben szexista kijelentésekig jutni, vagy éppen azokat megindokolni ezekkel a „bizonyítékokkal”."

Úgyhogy tegyük is a bizonyítékokat gyorsan idézőjelbe, és ássuk el az egész gondolatmenetet öt láb mélyre, mert két láb jó, 'biológiai determinizmus' rossz.

Persze kizárólag, ha az agyról van szó, mert azt nagyobb kihívás letagadni, hogy akad, aki működésképtelen lábakkal vagy szemekkel születik, ugye.

5 éve 2013. december 14. 17:50
2 helci

"A legnagyobb probléma, hogy ezen a területen a mai napig nem készült átfogó és konzisztens kutatás. "

Ebben aztán az égvilágon semmi csodálatos nincs, tekintve, hogy a "zemberek egyenlőnek születnek" olyan mélyen beásott dogma, hogy a témát akár csak a legóvatosabb objektivitással közelítő kutatások sem kapnak lehetőséget, pláne finanszírozást.

Robin McKie nem lenne a European Journalism Prize büszke birtokosa, ha nem hurrogná le visszkézből a hivatalos ideológiai vonallal nem tökéletesen parallel kutatási eredményeket.

Közben meg ott tartunk, hogy gyerekek millióit vegyszerezik szanaszét, mert nem passzolnak bele a 'normális' mintába, tehát - nyilván 'betegek'.

Sok mindenért lehet szeretni a Nyestet, de bizonyosan nem az ideológiai beszűkültségéért.

5 éve 2013. december 12. 17:21
1 Pistabátyám

Nem mondtak vele újat. Bizonyos, hogy némi anatómiai különbség is van a férfi és női agy között, de a döntő különbséget az élet, a nevelés és a környezet alakítja ki. A férfiakat /fiúkat/ mindig is rámenősségre nevelték, hiszen régebben fel kellett készülnie, hogy családját eltartsa, megszerezze nekik a szükséges javakat. A nőket/lányokat/ pedig arra, hogy ehhez a férfinek hátteret biztosítson. Ez ha jól kezelik, egyenrangú szerep és magatartás. Egyik a másik nélkül nem lehet túlságosan sikeres. Akármit beszélnek a "modernek" az általuk hangoztatott "egyenjogúságról". Azért /is/ olyan sok a felbomlott házasság. Én sem vagyok fiatal, de láttam sok, nálam sokkal idősebb házaspárt szép hosszú életet élni együtt, kéz a kézben megöregedni, és amikor az idő eljött, békében távozni. Nemegyszer igen kicsi időkülönbséggel