Túlszaporodtak az akadémiák?
Ma már egyre több iskolát, tanfolyamot neveznek akadémiának. Gátat lehet-e szabni ennek a jelenségnek? Mitől lesz egy oktatási intézmény igazi akadémia?
Névtelenségét megőrizni kívánó olvasónk kérdezi:
A '90-es években elterjedt, hogy különböző rendezvényeket úgy hirdettek, hogy a program nevét kiegészítették az "akadémia" szóval.
pl. "Óvónők nyári akadémiája"
Akkoriban vagy jogszabály, vagy (MTA) ajánlás készült a jelenség visszaszorítására.
Tud-e erről valaki?
Nos, mindenekelőtt kezdjük azzal, hogy mi is az az akadémia? Akadémia (Ἀκαδήμεια) volt a neve annak az olajfaligetnek, ahol Platón megnyitotta iskoláját, amit egyébként Líceiumnak (Λύκειον [lükeion]) nevezett (ma Magyarországon ez az elnevezés kevéssé használatos, de több országban a mi gimnáziumainkhoz hasonló intézményeket is neveznek így – a gimnázium egyébként szintén görög szó: γυμνάσιον [gümnászion], eredeti jelentése pedig kb. ’meztelenkedés helye’, azaz mai fogalmaink szerint ’sportpálya’).
Visszatérve az akadémiára: eredetileg a szó tehát földrajzi név volt, és az ott működő iskolának köszönhetően adták a nevet különböző oktatási intézményeknek. Mivel pedig az oktatási intézményekben gyakran alkotó tevékenység is folyik, a név idővel ráragadt olyan intézményekre is, melyek nem elsősorban oktatással foglalkoztak, hanem inkább művészeket és tudósokat tömörítettek.
A tudományos akadémiák mintaképe a Francia Akadémia (Académie française), melynek feladata a francia nyelv védelme – bármit is jelentsen ez –, illetve az akadémia értelmező szótárának (Dictionnaire de l'Académie française) szerkesztése. A Magyar Tudományos Akadémia létrehozásakor is a magyar nyelv művelését jelölték ki fő feladatul – de ez alatt a tudományok magyar nyelven való művelését értették. Később a Magyar Tudományos Akadémia nagy jelentőségre és tekintélyre tett szert, ennek következtében ha az akadémia szót magában használjuk, általában a Magyar Tudományos Akadémiára utalunk vele. Ezt a tendenciát erősítette, hogy a szocializmus évei alatt csak két intézmény viselte az akadémia nevet: a Magyar Tudományos Akadémia és Zeneakadémia.
(Forrás: Wikimedia Commons / CherryX / CC BY-SA 3.0)
Ez azonban nem jelenti, hogy akadémia csak valami igen magas tekintélyű intézmény lehetne. Nem tudunk arról, hogy bárki korlátozni próbálta volna az akadémia szó használatát, de nem is látnánk értelmét. Ma is számos oktatási intézmény használja elnevezésében az akadémia szót, köztük informatikai tanfolyamok, médiaiskola, vendéglátóipar szakemberképző, pszichológiai kurzusok, sportiskola, a sokat emlegetett futballakadémiákról nem is szólva. De nem csupán oktatási intézményeket neveznek akadémiának: a Digitális Irodalmi Akadémia inkább egy adatbázis, amely a legjelentősebb kortárs írók és költők műveit gyűjti, élő tagjainak pedig anyagi támogatást nyújt – tagjának lenni tehát tulajdonképpen olyan, mintha valaki kitüntetést kapna.
Mivel ma már rengeteg szervezetet neveznek akadémiának, jogilag is bonyolult lenne egy ilyen szabályt bevezetni. Azt a kérdést persze joggal fel lehet tenni, hogy aki tanfolyamát Műköröm-akadémiának vagy Sminkakadémiának nevezi el, az vajon tényleg azt sugallja-e, hogy igen magas fokú képzéseket nyújt, vagy az elnevezést a reménybeli ügyfelek inkább megmosolyogják – de ez legyen az ő dolguk.
Hát akkor ez teljesen hasonló ügy a Spanyol Királyi Akadémiához (RAE). Eredetileg ők is azért alakultak 1713-ban, hogy elkészítsék az értelmező szótárat, és "védjék" a nyelvet a "romlástól". :))) Jelmondatuk máig Limpia, fija, y da esplendor = 'Tisztít, rögzít és ragyogást ad'. :D
Azóta persze ők is mentalitást váltottak, és kutatómunkát (is) végeznek a szótárak, nyelvtanok és helyesírási ajánlások kiadása mellett (a legújabb nyelvtanuk már leíró jellegű).