Törvényben a hallgatói szerződés
Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a hallgatói szerződésekről szóló szabályokat a felsőoktatási törvény módosításával, amire azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) múlt héten megsemmisítette a szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, mondván, hogy azok részleteit törvényben kell meghatározni.
A felsőoktatásról szóló törvény módosítását 238 igen, 59 nem szavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A fideszes javaslat szövege még az utolsó pillanatban is változott, az oktatási államtitkár ugyanis egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosította, az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti képzési szerződésről pedig kimondta, hogy annak feltételeit a kormány rendeletben szabályozhatja.
Utóbbival kapcsolatban Hoffmann Rózsa indoklásában rámutatott: az önköltséges hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés feltételei nem esnek az Ab által hivatkozott alkotmányos rendelkezések alá, ezért azok a továbbiakban is kormányrendeleti szinten szabályozhatók.
A parlament oktatási bizottsága már a múlt keddi Ab-döntés másnapján benyújtotta a hallgatói szerződéseket szabályozó, megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos módosító indítványát a felsőoktatási törvényhez. A testület indoklásában azt írta, hogy a következő tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit már idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették.
A kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció alapján a szerződés a hallgató és az állam között jön létre: utóbbi vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja ösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn – a képzési idő másfélszeresén – belül megszerzi, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Ha tehát valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia.
A felsőoktatási törvény módosítása emellett rögzíti azt is, hogy az állami fenntartású főiskolákon, egyetemeken a gazdasági főigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat szeptember 1-jétől az állami vagyonért felelős miniszter – azaz jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter – gyakorolja. Ezzel – az oktatási bizottság javaslatára született módosítással – biztosítottnak látják, hogy a gazdasági vezető ne hozzon olyan intézkedést, amely a költségvetés és a vagyongazdálkodás stabilitását veszélyezteti.
Törölték a törvényből azt a két féléves iskolai gyakorlatot, amelyet azután kellett volna teljesíteni a tanító- és a konduktorképzésben részt vevő hallgatóknak, hogy elvégezték a nyolc féléves alapképzést.
Némileg változtatott a parlament a nyelvvizsga-követelmények bevezetésén is, ugyanis míg a tavaly év végén elfogadott felsőoktatási törvény úgy rendelkezett, hogy a felvételi vizsga feltételéül szabott nyelvi követelményt először a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, illetve osztatlan képzésre jelentkezőknél kell alkalmazni, addig a mostani törvénymódosítás azt mondja: ezt a nyelvvizsga-követelményt a kormány rendeletben írhatja elő.
Lesznek akik felvonják szemöldöküket. Isten háta mögötti kis falukban van olyan, nem is tudom milyen titulussal illessem, mondjuk "okító" "pedagógus". Akinek a végzettsége 8 általános. Mind többen vannak, akinek a végzettsége érettségi. Bekerül a gyerek a középiskolákba. Ahol megdöbbenéssel tapasztalják a "városi" kollégák. A gyermek nem tud olvasni. Értőolvasás? Mi az? Nem tudja a szorzótáblát. Nem tud összevonni. Nem lehetne ösztönözni a fiatal tanárokat? Szíveskedjenek visszamenni falucskájukba. Nem pedig a városi iskolákat terhelni? Nincs hívó szó? Véreim gyertek haza?