Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul
Az Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, mert szerinte aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei.
Az ombudsman hivatala által az MTI-nek csütörtök reggel eljuttatott közlemény szerint különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél. A közleményben azt írják: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérte a biztostól az alkotmánybírósági indítvány benyújtását, arra hivatkozva, hogy a hallgatói szerződésekre vonatkozó részletszabályokat a jogalkotó – a törvényi szint helyett – rendeleti formában határozta meg.
A HÖOK arra is felhívta az ombudsman figyelmét, hogy a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait és sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
A beadványban felvetett alapjogi aggályok jelentős részét az ombudsman megalapozottnak találta, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, egyúttal kérte a kormányrendelet hatályba lépésének haladéktalan felfüggesztését is – olvasható a közleményben.
A kifogásolt kormányrendelet rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban köteles Magyarországon dolgozni, és amennyiben ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie.
Szabó Máté ombudsman az indítványban utalt arra, hogy a hallgatói szerződés jellegénél fogva nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerződéssel.
„A szerződő felek, azaz a hallgató és az állam nincs azonos helyzetben, továbbá a szerződéskötés gyakran hangoztatott önkéntessége is csak abban a – társadalmi viszonyok ismeretében vélhetően igen szűk – körben valóságos, ahol a kedvezőbb anyagi helyzetük miatt a fiatal családja az állami támogatás nélkül is képes volna a felsőfokú tanulmányok finanszírozására” – hangsúlyozta az ombudsman.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályok a végzett hallgatók önrendelkezési jogának, valamint a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogának korlátozását jelentik.
A biztos hivatala kiemelte: a hallgatói szerződés alapelemeit garanciális okokból törvényi szinten kellene szabályozni, mivel az eredendően korlátozza a hallgatók több alapjogát. Szabó Máté szerint aránytalan a korlátozás: a szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben a rendelet alapján pusztán csak „törekszik” arra, hogy a végzett hallgatónak megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni.
Az alapvető jogok biztosának indítványa tartalmazza, hogy a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyhatók figyelmen kívül a Magyarországra nézve kötelező, a személyek szabad áramlására, munkavállalására vonatkozó európai uniós előírások – olvasható a közleményben.