Elkészült a felsőoktatási törvény vitaanyaga
Elkészült a felsőoktatási törvény vitaanyaga, mely a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően október 4-től nyilvános, abból pedig legkorábban májusban születhet törvény - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár november 3-án, Budapesten.
A tájékoztatón elhangzott: kötelező emelt szintű érettségihez kötnék a felsőoktatási felvételit, eltérő módon támogatnák az egyetemeket és a főiskolákat, valamint 15 százalékra csökkenne a hallgatók részvételi aránya a szenátusokban. A koncepció szerint az alapítványi intézményeket nem támogatnák.
Kerettörvény szabályozná a jövőben a felsőoktatást - mondta el október 3-én Hoffmann Rózsa. Hozzátette: a részleteket miniszteri és kormányrendeletek tartalmazzák majd. A felsőoktatás szabályozásának korrekciójával a jelenlegi, száz oldalnál is nagyobb terjedelmű anyag helyett eddig egy 52 oldalas koncepciót dolgoztak ki. Ez a vitaanyag a mai miniszteri értekezlet jóváhagyását követően október 4-től nyilvános.
Kevesebb jog, magasabb felvételi követelmények
A koncepció szerint csökkenne a hallgatói önkormányzatok beleszólási joga. A szenátusokban való egyharmados jelenlét helyett a grémium tagjainak csupán 15 százalékát adhatnák a diákok. A felsőoktatásban tanuló hallgatók erősebb jogosultságot kapnának azonban a tanulmányi, a kollégiumi, illetve a szociális témakörökben. A hallgatókat érintő változások között szerepel továbbá, hogy a felvételi során emelt szintű érettségit írnának elő: egy kötelező, illetve egy szabadon választott tantárgyat emelt szinten kellene teljesíteniük azoknak, akik a felsőoktatásba kívánnának felvételizni. "Nem a jelenlegi emelt szintű érettségiben kell gondolkodni" - jegyezte meg a koncepcióval kapcsolatban Hoffmann Rózsa, aki elmondta: egyszerűbb és átláthatóbb lesz az érettségi rendszere. A felkészítés lehetőségeként pedig a nulladik évfolyam feltételeit kívánják megteremteni. A koncepció szerint gátat szabnának a korlátlan számú vizsgázási lehetőségnek és a jelentkezési lapon megjelölhető felsőoktatási intézmények számának.
Egységes tanárképzést vezetne be a koncepció
A koncepció bővítené továbbá az osztatlan képzések lehetőségét, megteremtené a tehetséggondozás egységes rendszerét a mentor programtól a szakkollégiumokig, megkülönböztetné az elméleti és gyakorlati jellegű képzéseket az alapképzésben, illetve a tanárképzésben 5+1-es rendszerű osztatlan, kétszakos képzést vezetne be. A képzés magában foglalná az egy évig tartó gyakorlati időt, miközben azonos arányban tanulnák a hallgatók a szaktárgyakat és a tanári felkészítést szolgáló kurzusokat.
Az alapítványi intézményeket nem támogatnák
Az elképzelések szerint növelnék továbbá az állami szerepvállalást a felsőoktatásban. A támogatások esetében megkülönböztetnék az egyetemeket és a főiskolákat, miközben a kutató intézmények, karok, intézetek kiemelt támogatásban részesülnének, a vidéki intézmények támogatására pedig változtatnának a beiskolázás rendjén is. Az egyetemek és a főiskolák közti különbséget minőségi paraméterek mentén szeretnék tovább erősíteni, és változtatnának az egyetemek, főiskolák támogatásán. A költségek 70 százalékát az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalékát pedig normatív alapon fizetnék ki.
A koncepció szerint állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények, az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetében részesülnek költségvetési támogatásban. A kiválóságokat elkülönített forrásból támogatnák.
Hoffmann Rózsa államtitkár a sajtótájékoztatón kitért arra az uniós célkitűzésre, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály legalább 40 százaléka rendelkezzen diplomával. Ennek alapjait is tartalmazza az indítvány.
December 10-ig egyeztetnek a koncepcióról
A november 4-én induló társadalmi egyeztetés menetrendjének első lépéseként a felsőoktatási törvény koncepcióját felteszik a minisztérium honlapjára, november 5-ig pedig a felsőoktatási intézmények is megkapják a koncepciót. Az egyetemek, főiskolák december 10-ig küldhetik el véleményüket, de eddig kell véleményezniük a koncepciót a Doktoranduszok Országos Szövetségének és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának is. Szintén november 5-ig kapják meg a koncepciót a felsőoktatási és közoktatási szakszervezetek (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Orvosegyetemek és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, illetve Pedagógusok Szakszervezete). Novemberben a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, illetve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tűzi ülésének napirendjére. Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival november 25-én, az alapítványi felsőoktatási intézményekkel december 2-án egyeztet a tárca. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács december 4-én tűzi napirendre a koncepciót, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének véleményét pedig december 10-ig kérik be.
A koncepció ezt követően januárban kerülhet a kormány elé, melyet követően áprilisban szavazhat majd róla a kormány, így a felsőoktatási törvény május végére születhet meg - mondta a tájékoztatón Hoffmann Rózsa.