Az állam felelőssége a felsőoktatás
Az állam felelőssége, hogy a felsőoktatási intézményrendszer törvényességét biztosítsa, és úgy avatkozzon bele a folyamatokba, hogy az Alaptörvényben rögzített felsőoktatási autonómia ne sérüljön – mondta el Kis Norbert az Edutus Főiskola konferenciáján.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az Edutus Főiskolán rendezett konferencián tartott előadást június 7-én. A rendezvény délutáni szekciója a felsőoktatás témakörére helyezte a hangsúlyt – ehhez kapcsolódva Lengyel László egyetemi docens a diploma értékről megjegyezte: ha túl sokat kérnek, a fiatal nem lesz képes és hajlandó ezt a terméket megvásárolni.
Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a szabályozó állam felsőoktatásbeli szerepéről tartott előadást. A helyettes államtitkár kiemelte: az állami beavatkozás a felsőoktatásba ott ér véget, ahol az autonómia elkezdődik. Kis Norbert előadásában az állam szabályozó szerepe mellett az állam felelősségvállalásáról is szólt.
Az Alaptörvény szerint egyéni alapjog, hogy képességei és tehetsége figyelembevételével mindenki számára hozzáférhetővé legyen a felsőoktatás. Az Alaptörvényben foglaltak szerint azonban az államnak nem kell finanszíroznia a felsőoktatást és fenntartani intézményeket, ám a helyettes államtitkár szerint az államnak igenis biztosítania kell a felsőoktatási intézményrendszert. Az állam felelőssége továbbá, hogy az intézményrendszer törvényesen működjön – ennek kapcsán szabályozási feladatról is szó van –, illetve az, hogy minőségi intézményrendszert, felsőoktatást biztosítson.
A felsőoktatás minősége témakörben a képzési programok minőséghitelesítése a Magyar Akkreditációs Bizottság feladata, mely a képzési feladatok és kimeneti követelmények figyelembevételével történik. Emellett az is minőségi kérdés – emelte ki a helyettes államtitkár –, hogy a képesítés versenyképes-e – ennek megvizsgálása az alakulóban lévő Felsőoktatási Tervezési Testület feladata lesz. Kis Norbert kitért a finanszírozás kérdéskörére is: idézte az Alkotmánybíróság véleményét, mely szerint az Alkotmányból nem vezethető le az állam finanszírozási felelőssége a felsőoktatásra vonatkozóan sem intézményi, sem hallgatói támogatás tekintetében.
Az állami felelősségvállalás mellett az állam szabályozó szerepéről is szólt: elmondta, hogy az Alaptörvény megerősíti a felsőoktatási autonómiát, és azt, hogy a tudomány kérdéseiben az államnak semlegesnek kell maradnia. Kiemelte az intézmények és a kormányzat hatékonynak bizonyuló együttműködését a nemezstratégiai tervezés, illetve az intézményi fejlesztési tervek összehangolásával kapcsolatban.
A helyettes államtitkár kitért a szervezeti, az akadémiai, a személyzeti és a gazdálkodási autonómiáról – utóbbi kapcsán megjegyezte: mindenképpen erősíteni kell a gazdálkodási autonómiát ahhoz, hogy Magyarország, a magyar felsőoktatás versenyképes tudjon maradni.
A vállalatoknak is részt kell vállalniuk a képzésben
A gazdaság és az oktatás kapcsolatáról tartotta előadását Visnyovszki Ádám, az Avander Kft. kereskedelmi vezetője. Többek közt a szakképzési hozzájárulás változásáról, a gyakorlati helyek bővítéséről, valamint a felsőoktatási intézmények és a vállalatok együttműködésének kialakításáról is beszélt. Kiemelte: egyre több felsőoktatási intézménynél szempont, hogy komplex gyakorlati programokat alakítson ki, melyeknek köszönhetően versenyképes lesz az iskolapadban megszerzett tudás. Ezért nagyon fontos az intézményeknek megtalálniuk azokat az ipari partnereket, akik a képzési profiljukhoz igazodó szolgáltatást nyújtanak, és nyitottak a felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre – tette hozzá.
Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Motor Kft. oktatási és tudományos kapcsolatokért felelős vezetője bemutatta a vállalat programját, amellyel a közoktatási, a szakképzési és a felsőoktatási intézményeket támogatják a megfelelő szakember-utánpótlás kinevelésében. „Részt kell vállalni abban, hogy a képzés gyakorlatorientált legyen, mely csak úgy megy, ha a felsőoktatási intézményekkel szoros kapcsolatot alakítanak ki a vállalatok és együtt dolgozzák ki az ehhez szükséges stratégiát” – mondta Knáb Erzsébet, hangsúlyozva, hogy az Audi a felsőoktatás számos szereplőjével, többek közt a Széchenyi István Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel is együttműködik. A vállalat jövőbeli terveiben a duális képzés kialakítása szerepel.
Piaci alapon a képzés önköltségét a minimum értékhez kell közelíteni
Lengyel László, Szent István Egyetem docense Mennyit ér a diploma? címmel tartott előadást. A docens hangsúlyozta: a diploma akkor értékes, ha versenyképes a tudás, amelyet a felsőoktatási intézmény nyújtott. Mint mondta: az oktatás, a képzés egyértelmű befektetés az emberi tőkébe, mind az egyén, mind pedig az állam részéről. A diploma értékét az említett két aspektusból vizsgálta. Az egyén számára minimum annyit ér, amennyi áldozatot képes vállalni, amely egy számára elfogadható időn belül az elérhető jövedelemkülönbségből megtérül, maximum pedig annyit, amennyi jövedelemtöbbletet a megszerzett magasabb iskolai végzettséggel el tud érni élete során. A konklúzió ebből az, hogy piaci alapon a képzés önköltségét a minimum értékhez kell közelíteni – „ha ugyanis túl sokat kérünk, nem lesz képes és hajlandó ezt a terméket megvásárolni a fiatal” – mondta Lengyel László.
Az államot illetően a minimum szint az, amennyit az állam képes vállalni, maximum pedig annyit ér számára a diploma, amennyi adó és járulékbevétel többletet be tud fizetni. Ennek alapján a docens elmondta: piaci alapon a képzéshez tartozó támogatás és költségtérítés együttes összegét a minimumszint figyelembevételével, lehetőleg azt meghaladva kell megállapítani.
Fontos a duális képzés
A hazai felsőoktatásban egyre inkább elterjedő duális képzésekről beszélt Nádai László, az Óbudai Egyetem dékánja. Kiemelte: olyan képzésekre van szükség, amelyek az eddigiekhez képest kevesebb idő alatt adják át a gyakorlati, valamint az elméleti alapismereteket. „A jelenlegi kétlépcsős rendszer annak struktúrája miatt nem képes átadni a megfelelő gyakorlati ismereteket – ezt igyekszik pótolni a duális képzés, ahol az oktatási és a gyakorlati teher megoszlik az intézmények és az ipari partnerek között” – mondta Nádai László.
Georgiu Achilles, az IBM Magyarország Kft. szolgáltatásvezetője az okos egyetem főbb alapelveiről, a változó keresleti oldalról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy sokkal inkább vagyunk csoportban hatékonyak, mint egyenként a homo informaticus korszakban – így az innovációk is inkább csoporteredményekként jönnek létre. A több csatornán zajló képzés – ahol az elméleti sík mellett párhuzamosan folyik gyakorlati képzés –alkalmazkodik ahhoz a tulajdonsághoz, hogy az emberi agy többfelé tud figyelni.
A diploma megszerzése után is segítséget nyújt az Edutus
Tóth Gábor, az Edutus Főiskola stratégiai igazgatója a főiskola saját fejlesztésű Pegazus Programját mutatta be a megjelenteknek. Előadásának mottójához – Gyakorlat teszi… a jövő szakembereit! – igazodva a gyakorlati képzést segítő projektről elmondta, hogy három elemből áll: a Pegazus Partnerség, a Pegazus Start, valamint a Pegazus 3 elnevezésű részből. A Pegazus Partnerség program egyrészt hasonló a ledolgozható tandíjhoz, a hallgató a vállalkozásoknál töltött idővel teremti elő tandíját, bedolgozva magát a jövendő munkavállalói környezetbe; másrészt a vállalkozás bejön a főiskolára, kiválasztja a fiatalt, akiket a főiskola együtt a vállalkozással prémium minőségű munkavállalóvá képzi. A Pegazus Start szeptemberben indul, újdonsága, hogy az Edutus Főiskola tereppé válik, és segíti a diákok önálló munkavégzését. A Pegazus 3 hasonlít a diákhitelhez, azonban kamatmentes, mely lehetővé teszi, hogy biztonságos körülmények között kezdje el a félévet a hallgató. A program szerint, ha a végzést követően hat félévig nem talál munkát a hallgató, akkor vagy térítésmentesen átképezik, vagy egy félévnyi költségtérítését álláskeresési támogatásként folyósítják számára.