Módosulhat a felsőoktatási törvény
Módosultak az állami ösztöndíj feltételei: kivettek minden olyan megfogalmazást, amely büntető, szankcionáló jellegűnek hatott.
Az Országgyűlés oktatási bizottsága igent mondott hétfői ülésén a nemzeti felsőoktatási törvény módosítására, amely a hallgatói szerződéssel összefüggő passzusokat tartalmazza. A képviselők a javaslat általános vitára való alkalmasságát 16 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal támogatták, nemmel voksolt Osztolykán Ágnes LMP-hez tartózó független képviselő, és tartózkodott a szocialista Hiller István.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a törvényjavaslatot ismertetve felidézte, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal az elmúlt hetekben áttekintette a hallgatói szerződéssel összefüggő kritikai észrevételeket, kidolgozták a módosításokat, és a kerekasztal egyhangúlag döntött a változtatásokról. Kifejtette: a módosítás az állami ösztöndíj megváltoztatott feltételeit tartalmazza, és a cél az volt, hogy a hallgatók és társadalom számára egyaránt elfogadható megoldás szülessen. A javaslat világossá teszi, hogy az állami ösztöndíj nem a hallgatók végzés utáni mobilitásának gátlására irányul – szögezte le.
Az állam az összfinanszírozást közvetlenül a felvételi követelményeknek megfelelő hallgatóknak adja, akik abba az intézménybe „viszik”, amelyik a számukra leginkább megfelelő képzési programot kínálja – mutatott rá. Célként jelölte meg a minőségelvű felsőoktatási rendszer kialakítását. A felsőoktatási államtitkár azt mondta: a hallgatói szerződések kritikai észrevételeinek egy része félreértésen alapult, ugyanakkor egy másik része arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges az eredetileg bevezetett feltételeket módosítani.
Kivettek minden olyan megfogalmazást, amely büntető, szankcionáló jellegűnek hatott és elrettentette a fiatalokat – emelte ki Klinghammer István, hozzátéve: a munkavégzés időminimumát a felére csökkentették. Így végzés után 20 éven belül annyi időt kell itthon tölteniük az állami ösztöndíjban részesülő hallgatóknak munkavégzéssel, amennyi időn keresztül állami ösztöndíjban részesültek. Ez három–öt, illetve az orvosoknál hat év, ami nem jelent vállalhatatlan feltételt – hangsúlyozta. Az államtitkár szerint a módosítás segíti a jövendő magyar értelmiség képzését, és senkit nem köt meg. Ez a változtatás azt jelenti, hogy a hallgatók nagy része előtt megnyílik a lehetőség, hogy tanulmányaikat nem kell majd fizetniük – fogalmazott Klinghammer István.
A fideszes Pósán László azt mondta, örül, hogy teljes egyetértéssel sikerült a kerekasztalon a módosításokat elfogadni. Arra volt kíváncsi, az állami részösztöndíj megfogalmazás miért szerepel még a javaslatban. Klinghammer István közlése szerint erre a kerekasztalon nem tértek ki, ez lehetőségként továbbra is fennáll majd a hallgatók előtt, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – emlékei szerint – nem tiltakozott ennek a pontnak a szerepeltetése ellen.
Dúró Dóra (Jobbik) szintén elismerését fejezte ki, hogy ilyen széles körű egyeztetés eredményeként született meg a javaslat. Az alapelvekkel végig egyetértettek – jelezte.