Szögletes az illat és hangos az íz
Ausztrál kutatók a szinesztéták agyi reprezentációit vizsgálták. Nem várt eredmények születtek.
Vannak olyanok közöttünk, akik szerint az A betű vagy a 67-es szám mindig piros, vagy akik egy hang hatására színeket látnak, szagokhoz formákat párosítanak, esetleg dátumokhoz térbeli elhelyezkedést társítanak. Ők a szinesztéták. A szinesztézia jelenségéről sokat tudunk, de az még vita tárgya, mi okozza ezt a jelenséget. Egy ausztrál kutatócsoport kísérletsorozata most új eredményekkel szolgál a szinesztézia és az agy szerkezetének kapcsolatáról, számolt be az Ausztrál Nemzeti Egyetem honlapja.
A szinesztéták meglehetősen állandó képzettársításokkal rendelkeznek. Tehát ha egy szinesztétának egy találkozásunkkor az a benyomása, hogy a friss levegő illata négyszögletű, akkor ha évek múlva megkérdezzük tőle, hogy milyen alakú a friss levegő, ugyanúgy négyszögletűnek fogja észlelni. Míg azok az emberek, akik egy ilyen kérdésre spontán asszociáció után válaszolnak, később egész mást fognak gondolni a témáról.
A szinesztéták képzettársításainak állandósága adta az ötletet az ausztrál kutatóknak kísérletük megtervezéséhez. Azt gondolták, hogy mivel a szinesztéták nagyon erősen összekapcsolják az érzékszervi benyomásokat az ingerekkel, ezért feltehetőleg a szavak között kevésbé erős náluk a fogalmi kapcsolat. Tehát mivel például a kávé szóhoz egy felhő alakját társítják, kevésbé fogják a kávé szót mondjuk a tea vagy az ital vagy a csésze szavakhoz társítani.
Kísérletük során szemantikai előfeszítést (semantic priming) alkalmaztak. A pszichológiában használatos előfeszítés kifejezés azt a jelenséget takarja, hogy egy inger előzetes észlelése befolyásolja a következő, bármilyen szempontból hasonló inger észlelését. Mit jelent a szemantikai előfeszítés a gyakorlatban?
Képzeljük el, hogy van egy feladat, aminek az a szó lesz a megoldása, hogy farkas. Például arra a kérdésre kell válaszolni, hogy milyen állat szoptatta a monda szerint Romolust és Remust. Azok a kísérleti alanyok, akiknek a kérdés előtt egy kutya képét mutatják, jóval hamarabb meg tudják adni a helyes választ, mint azok, akinek például egy teknősbéka képét mutatják, vagy akik semmilyen képet nem látnak a kérdés megkapása előtt.
Ennek az az oka, hogy a kutya és a farkas fogalmak közel állnak egymáshoz. Így agyunkban ezen fogalmak reprezentációja között kapcsolat van. Ha a kapcsolati háló egyik tagját aktiváljuk – például egy kutya képével –, akkor a közeli idegsejtek is aktiválódnak valamennyire. Így ezeket könnyebb és gyorsabb a következő feladatban munkára fogni, mint az éppen inaktív agyterületeket.
Az ausztrál kutatók arra számítottak, hogy szinesztéta kísérleti alanyaikra a fent leírt szemantikai előfeszítés kevésbé fog hatni, mert a bennük meglévő például színekhez vagy szagokhoz kapcsolódó merev asszociációk megzavarhatják a fogalmi kapcsolatok felidézését. Csalódniuk kellett.
A szinesztéziáról beszámoló résztvevőknél a szemantikai előfeszítés sokkal jelentősebb mértékben felgyorsította a válaszadást, mint a kontrollcsoport tagjainál. Ez a jelenség független volt attól, hogy milyen típusú szinesztéziás észleleteik szoktak lenni a kísérleti alanyoknak. Sőt, az sem befolyásolta a válaszadás sebességét, ha színes szavakat mutattak a válaszadóknak.
Ezt a jelenséget azoknál a szinesztétáknál, akik csak a „belső képernyőjükön” látják a szavakhoz társított színeket vagy formákat, mindenféle feladattípusban sikerült igazolni. Azokra azonban, akik saját testükön kívül észlelik például a szinesztéziában felidéződő színeket, csak azokban a feladatokban volt hatással a szemantikai előfeszítés, ahol jelentésük alapján csoportosítani kellett a szavakat.
Eredményeikből a kutatók arra következtettek, hogy a szinesztéták agyában sokkal erősebb kapcsolatok vannak a hasonló jelentésű szavak között, mint a népesség nagy részének agyában. Ez egy újabb lépés a szinesztézia neurológiai hátterének megértéséhez.
Források
Why some people hear colour, taste sounds
Enhanced semantic priming in synesthetes independent of sensory binding