Szemesnek áll a világ!
Ha nyitott szemmel járunk a világban, és eleget szemlélődünk, felnyílhat a szemünk, és új összefüggéseket láthatunk meg. Ilyesmikből szemezgetünk.
Okányban keres gázt a MOL – adta hírül az Index. Arról azonban nem írnak, hogy Okány neve is valóságos etimológiai kincsesbánya.
A falu neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve szerint egyáltalán nem rejtélyes: a szerb-horvát Okan családnévből keletkezett (a Wikipédia ennél kissé regényesebb eredetről tud, persze forrásmegjelölés nélkül). Kérdésként legfeljebb az merül fel, hogy a birtoklást kifejező Okanj ([okany], tkp. ’Okáné’) formában került-e a magyarba, vagy Okan formában, és a szó végi [n] a magyarban vált [ny]-nyé. Az Okan jelentését Kiss ’nagy szemű ember’ formában adja meg, ami bizonyára helyes értelmezés, ám a névben ’nagy’ jelentésű elem nincs, tehát a ’szemes’ fordítás lenne pontosabb.
Kiss Lajos szerint ugyanebből a személynévből keletkezett a Vulkán-hegység neve is. Ezt azért megkérdőjeleznénk, mivel személynévből ritkán keletkeznek hegységnevek – ellenben sokkal valószínűbb, hogy egy hegységet ’farkasos’-nek neveznek el.
Meg kell jegyeznünk, hogy a Békés megyei Okány mellett van Vokány is, méghozzá Baranya megyében. Ez a szótár szerint a Vukan személynévből keletkezett – ennek jelentését a szótár nem adja meg, de minden bizonnyal a vuk ’farkas’ szóval függ össze. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szó eleji o (esetenként u) előtt több szláv nyelvjárásban megjelenik egy [v] hang (az oroszban például a восемь [voszemj] ’8’ szóban, vagy az udmurtok вотяк [votyák] elnevezésében, de a cseh beszélt nyelvben a nyelvterület nagy részén minden szó eleji o előtt – a jelenség nem ismeretlen a horvátban sem), éppen ezért első pillantásra nem zárható ki, hogy Okány és Vokány neve azonos tőről fakad.
Jelentését tekintve Okány nevéhez a Szemes nevű települések (ma: Balatonszemes, Pusztaszemes) állnak közel. Ezek a szem főnévből keletkeztek, és valószínűleg arra utalnak, hogy a településen őrszemek laktak – ugyanakkor ebben az esetben sem elképzelhetetlen, hogy a Szemes személynévből keletkezett.
Szintén a szem főnévvel függ össze Szemere neve – ez a szem főnévből képzett régi szemer származéka. Sajnos Kiss Lajos nem tér ki arra, hogy a szemer szó mit jelent. Ugyan ismerünk egy szemer ’gabona mértékegysége’, illetve ’gyógyszerészeti mértékegység, 0,073 gramm’ jelentésű főnevet, de A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szemernyi szócikke szerint ez nyelvújítási szó, míg Szemere neve már a 13. században felbukkan. Éppen ezért az a kérdés is felmerül, hogy a szem főnév itt a ’látószerv’ vagy a ’gabona vagy hüvelyes magja’ jelentésben értendő-e.
Sőt, ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy a szem két jelentésnek vajon van-e köze egymáshoz, vagy véletlen, hogy a két szó azonosan hangzik. A kétféle jelentés igen távol áll egymástól, de az emberi (és több állati) szem formája hasonlít a gabonaszemek alakjára. Ez esetben valóban arról van szó, hogy a testrész uráli eredetű elnevezését vitték át a növényi magra (l. még láncszem, szem a horgolásnál, kötésnél stb.), és ez utóbbiból keletkezett a szó ’kis mennyiség’ jelentése).
Szintén a szem szóval függhet össze Szemenye neve: ez esetben is személynévből keletkezhetett. De az is lehet, hogy itt is szláv eredettel van dolgunk, és egy ’a háznéphez tartozó személy, szolga’ jelentésű szóval függ össze. Mint kommentelőnk, siposdr megjegyzi, a cikkben alaposan benéztünk valamit. Az orosz семя [szemja] ’mag’ szónak valóban nincs köze a семья [szemja] ’család’ szóhoz, ellenben összefügg a német Heim, angol home ’otthon’, illetve a latin civis ’polgár’ szavakkal. Ennek a szónak a folytatója ma az orosz семя [szemja] ’család’, mely az indoeurópai alapnyelvi séh₁mn̥ szóra vezethető vissza, melynek jelentése – most tessék kapaszkodni! – ’(gabona)szem, mag’. Ebből származik a latin semen ’mag’, mely ma több nyelvben a sperma szaknyelvi megnevezése (ez van meg az inszemináció ’megtermékenyítés’, szeminális folyadék ’ondó’ stb. kifejezésekben).
Szemely neve is személynévből keletkezhetett, de ennek eredete bizonytalan: szóba jöhet a latin similis ’hasonló’, de szóba jöhet a szláv eredet vagy a magyar személy szóval való összefüggése is. Utóbbi azért érdekes számunkra, mert szintén a szem ’látószerv’ szóból lett képezve. A személy eredeti jelentése ’arc’ lehetett, ebből fejlődött ’alak, forma’ és ’képmás’, illetve ’valaki énje, egyedisége’ jelentése, ebből pedig a mai ’egyén, ember’ jelentés. Ezeken kívül a régiségből ’helyettes képviselő’, ’méltóság’, ’nő’, ’rossz erkölcsű nő’, ’színész’, ’szerep’ jelentésben is előfordul, de ma is ismerjük ’személyvonat’ jelentésben, illetve nyelvtani kategóriaként is.
Okány neve nem nagyon eredhet szkíta vezér nevéből, mivel szkíták a környéken nem éltek, és Oge-kánról nincs semmilyen adat, hogy Okány környékén bármit csinált volna.
Viszont a magyarok és már az előttük itt élt avarok, hunok, vagy az őket megelőző szarmaták is természeti vallást, a sámánizmust követték. Vámbéry Ármin egyik könyvében ott is van a legvalószínűbb megfejtése a település nevének :
" "...a magyarok nyelvemlékeiből is az derül ki, hogy nálok két különböző vallás honosult meg, tudniillik egyik a természeti vallás vagyis Okan imádása, a ki legfőbb, legbölcsebb, mindentudó lény, a világegyetem teremtője volt; ennek imádása az egyes természeti tárgyak és tünemények védőszellemeinek tiszteletével kapcsolódott össze. E védőszellemek, úgy látszik, közbenjárókként működnek Okannál és, ha szabad e hasonlattal élnem, a katholikus keresztyénség szentjeivel egyjelentőségűek.", Vámbéry Ármin, A magyarok keletkezése és gyarapodása, 78. oldal, 1895
Nem baj, hogy a szem, az mag is, a mag meg ovális, mint a szem? A héber szumá = vak szem (nyilván az újszülött kölykök szeme). Szemenként, számos, számtalan, nem számit... Persze, hogy minden szláv-magyar-héber jelentés (az önmaga is) összefügg.
A "vulkán" nem vuk-án, hanem a VL (elválik) váz leszármazottja a "kerek világon":-) - jó, ezt azért ezt nem tudhatjuk, de Eurázsiában az. Az okány az okán-i: követő, a nyomában, utána jön, stb.
én meg azt nem értem miért ne lenne köze a семя ’mag’ és семья [szemja] ’család’ szavaknak egymáshoz.
és azt se értem, hogyan jön a 'civil'-ből 'szem-ja'* mikor a
[szev] сев az "sow",
[szed, sziv, szer] серый седой седина сив az szürke,
viszont
[szeb-ja, szvoj] свой собствен себе сам себя az maga, saját.
és a семя семена a lat. semen ahogy az ó-német samo???
*:vagyok én
съм bolgárul (аз съм)
ja szem csehül (já sem)
oroszul csak я
bolg. семейство belorusz. сям'я ukr. сім'я сімейство
Vokány (ném. Wakan)
a vokány esetében tényleg szemes
wokains : wakan : watching
i.imgur.com/AioHM14.png
vogány vokkant
@hun: 'Hat most eppen kulfoldon vagyok *Magyarban*, de mindjart visszamegyek, aztan... de nagyon jo, csak gyurjatok.
lehet találgatni, hány település nevének eredetije magyar megnevezés
1. In Serbian, the village is known as Jarak (Јарак), in Croatian as Jarak, and in Hungarian as Árki. The word "jarak" means "trench" in Serbian. - azaz árok
2. village is known as Divoš (Дивош), in Croatian as Divoš, and in Hungarian as Diós.
3. village is known as Laćarak (Лаћарак), in Croatian as Laćarak, and in Hungarian as Latyarak.
4. town is known as Mačvanska Mitrovica (Мачванска Митровица), in Croatian as Mačvanska Mitrovica, and in Hungarian as Szenternye.
5. village is known as Šuljam (Шуљам), in Croatian as Šuljam, and in Hungarian as Sulyom.
6. village is known as Šašinci (Шашинци), in Croatian as Šašinci, and in Hungarian as Sasinc.
7. village is known as Stara Bingula (Стара Бингула), in Croatian as Pištinci,[1][2] and in Hungarian as Óbingula.
8. village is known as Grgurevci (Гргуревци), in Croatian as Grgurevci, and in Hungarian as Szentgergely.
9. village is known as Bešenovački Prnjavor (Бешеновачки Прњавор), in Croatian as Bešenovački Prnjavor, and in Hungarian as Besenyőmonostor.
10. village is known as Kuzmin (Кузмин), in Croatian as Kuzmin, and in Hungarian as Kozmadamján.
11. village is known as Maradik or Марадик, in Croatian as Maradik, and in Hungarian as Maradék.
12. village is known as Novi Slankamen (Нови Сланкамен) and in Hungarian as Újszalánkemén
13. "Slankamen" itself means "the salty stone" in Serbian and Croatian. In Hungarian the village is known as Szalánkemén or Sztari Szlankamen (formerly also: Zalánkemén), in German as Alt-Slankamen, and in Turkish as Salankamen.
14. Velika Remeta
15. Šatrinci (Serbian Cyrillic: Шатринци, Hungarian: Satrinca)
16. Surduk (Serbian Cyrillic: Сурдук) Surduk derives its name from the Turkish word for the cliffs near the Danube river. In ancient times it was known as Rittium. azaz szurdok
17. Ogar (Serbian Cyrillic: Огар) is a village
18. the village is known as Nikinci (Никинци), in Croatian as Nikinci, and in Hungarian as Nyékinca.
19. village is known as Kupinovo (Купиново), formerly also Kupinik (Serbian Cyrillic: Купиник); in Croatian as Kupinovo; and in Hungarian as Kölpény or Kelpény. The name of the village derived from Serbian word "kupina" ("blackberry" in English).
20. town is known as Irig (Ириг), in Croatian as Irig, in Hungarian as Ireg or Ürög, in German as Irick
+1
Erdevik
címere: en.wikipedia.org/wiki/File:Coat_of_arms_of_Erdevik.png
Nagyon érdekes az orosz család-mag párhuzam. Mindössze az a bibi benne, h a család jelentésű szóban a m és a ja között van egy lágyjel (sajnos most tabletról írok és ezért nincs kéznél orosz klaviatúra). Amit Ön írt, lágyjel nélkül, az jelenti a magot.
Vasmer egyébként úgy látja h a két szónak különböző az etimológiája.
Az előbbit egyebek között a cívissel rokonítja, az utóbbit azonban tényleg a semennel hozza közös eredetbe.
Úgyhogy bár én kapaszkodom - mint ahogy Ön azt kérte - de egyelőre nem látom értelmét, hogy nagyon szorítsam a fogantyút.
valószínűleg neked az Oge kánról való elneveztetés ami valószínűtlen, ugye.
annyi bizonyosnak látszik, h élt Oge kán.
"in 840 AD, the T'ang Dynasty of China hired the Kyrgyz army to fight with them against the Uighurs. The Kyrgyz, under their leader Jordan, destroyed the Uighur empire and killed the Uighur Khan, Oge."
www.historyforkids.org/learn/centralasia/history/kyrgyz.htm
....Jelentését tekintve Okány nevéhez a...
"szép" ugrás. mindenféle igazolás nélkül, már igazságként van elkönyvelve...
a wikipédián ott a forrásmegjelölés:
Okányt már a 13. század elején megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, "kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette".
.
a szemere (szerintem) a szerémség-hez kötődik, ami
Latin: Syrmia or Sirmium
German: Syrmien
Hungarian: Szerémség or Szerém
Turkish: Sirem
Greek: Syrmia, Σύρμια
Serbian: Срем, Srem
Croatian: Srijem
és a Szirmium-hoz (Szerémvár) kötődik, ami a szirtish, szerelem, szirom és szemérem szavakhoz
lásd még:
Szeret (folyó), (Csík, Nyárád)-Szereda, Szered