Sürgős akadémiai reform Oroszországban
Az akadémiai hálózat nehézkesen működik és teljesítménye elmarad a világszínvonaltól – vélik az orosz poltikusok.
Az Orosz Tudományos Akadémia elnökének nem sikerült meggyőznie szerdán Vlagyimir Putyin államfőt arról, hogy halasszák az őszre az akadémiai intézményrendszer gyökeres átalakítását, így a parlament várhatóan még a héten elfogadja a reformtörvényt. Az orosz akadémiai körökben és a tudóstársadalomban komoly ellenkezést kiváltó kormányprogramról a múlt csütörtökön döntött a Medvegyev-kabinet.
A kormány elképzelése szerint összevonnák az orosz tudományos akadémiai intézményeket és vagyonukat központi kezelésbe vennék. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a rendszer elavultságával indokolta a változtatást. Dmitrij Livanov szakminiszter szerint a hálózat nehézkesen működik és teljesítménye elmarad a világszínvonaltól. A kormány azt is javasolja, hogy három évig ne lehessen új akadémikusokat választani Oroszországban.
Az Orosz Tudományos Akadémia elnöksége a kormányülést követően rendkívüli tanácskozást tartott, és úgy nyilatkozott, hogy a reform teljesen helytelen irányt vett. Kedd óta tiltakozó nagygyűlések zajlottak Szentpéterváron, Moszkvában és más orosz nagyvárosok akadémiai intézeteiben. A reform ellenzői jelképesen eltemették az orosz tudományt: fekete koporsóját vállukra vették, majd sírkövet állítottak annak.
Az orosz államfő szerdán az Orosz Tudományos Akadémia élére májusban megválasztott Vlagyimir Fortov akadémikussal közölte, hogy ellenzi a reform őszre halasztását, a duma pedig ezzel egy időben első olvasásban elfogadta a törvénytervezetet. „Senkivel nem vitatták meg ezt a törvényjavaslatot, még a szerzője sem ismert, holott a szabályozás 60 napot ad azon törvényjavaslatok társadalmi vitájára, amelyek tudomány-és oktatáspolitikai kérdésekre vonatkoznak” – magyarázta a tudóstársadalom felháborodását az MTI-nek Valerij Tyiskov, az orosz tudományos akadémiai néprajzi és antropológiai intézetének igazgatója.
Az akadémikus, aki a néprajztudósok és orvosi antropológusok szerdán kezdődött moszkvai tanácskozását nyitotta meg, úgy vélte, hogy a tudományos akadémia státusának megváltoztatása mögött az elnöki hivatalban, vagy az üzleti életben mozgó befolyásos emberek állhatnak, akiknek az a szándéka, hogy ellenőrzésük alá vonják a meglehetősen nagy ingatlanvagyonnal rendelkező akadémiai intézményrendszert, amelyet az eltelt 20 évben az akadémia megőrzött. „Még az úttörőtáborokat, a szanatóriumokat sem adták el, nem beszélve a 300 kutatóintézeti épületről, az akadémiai városokról, a több tízezer hektáros földterületekről Dubnában, Novoszibirszkben és másutt” – hangoztatta Valerij Tyiskov, aki szerint semmi sem indokolja, hogy a parlament ilyen sietséggel fogadja el a törvényjavaslatot.
Az orosz tudós elmondta, hogy régóta ellentétek vannak az orosz tudományos akadémia elnöksége és a kormány, illetve az elnök tudományos tanácsadója között. A hatalom, részben okkal, évek óta meg akarja reformálni az akadémiai szférát azzal az indokkal, hogy nem hatékony, hogy az a vének tanácsa, és hogy túl sok az akadémikus. Ezzel azonban nem értenek egyet, hiszen jelenleg mintegy ezer akadémikusuk van és 110 ezer tudományos munkatárs dolgozik az akadémiai hálózatban, amely elég sikeres intézetekkel rendelkezik.
Valerij Tyiskov szerint érthetetlen az a szándék, hogy egyfajta ügynökségre, bürokratákra bízzák ezeket az intézeteket, mondván, hogy a tudósok csak a kutatással foglalkozzanak. „Egy nagy intézet igazgatója vagyok 23 éve, magam is kutatok, és csak ezért is tudom, hogyan kell irányítani a tudományos munkát” – érvelt az ismert orosz akadémikus.