Hazugságfelismerő a bankautomatában
Oroszország legnagyobb kereskedelmi bankja egy olyan berendezést tesztel, amelyet a néhai orosz titkosszolgálat, a KGB is biztosan kedvelt volna: egy bankautomatát, amely beépített hazugságdetektora segítségével eldönti, hogy megbízható személy próbál-e hozzájutni a pénzintézet által kibocsátott hitelkártyához, vagy netán egy könnyű pénzkeresetben reménykedő tolvaj.
Ha olyan ügyfél folyamodik hitelkártyáért, akinek még nincs kapcsolata a bankkal, emberi beavatkozás nélkül mindent elintézhet az automatával. A gép beszkenneli a személyazonosságát igazoló okmányát, rögzíti az ujjlenyomatát, három dimenziós képet készít róla az arcfelismerő program számára, hangelemző szoftverje pedig segít megállapítani, hogy az illető igazat válaszol-e az olyan kérdésekre, mint az, hogy „Dolgozik?”, vagy „Van bármilyen nagy összegű hiteltartozása?”.
(Forrás: www.kremlin.ru / CC BY 3.0)
A hangelemző rendszert a Beszédtechnológiai Központ nevű vállalat fejlesztette ki, amelynek ügyfelei között megtalálható a KGB utódszervezete, a belső elhárítással foglalkozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat. Dmitrij Dirmovszkij, a cég moszkvai részlegének igazgatója szerint az új rendszer kifejlesztése során olyan, az orosz rendvédelem adatbázisában található hangfelvételeket használtak fel, amelyek azoknak a rendőrségi vallomását tartalmazzák, akikről tudni lehet, hogy a kihallgatás folyamán nem mondtak igazat.
A szóban forgó nagy pénzintézet, a Szberbank, amelynek többségi tulajdonosa az orosz kormány, közölte, hogy bevásárlóközpontokban és bankokban akarja elhelyezni az új berendezést, de hogy pontosan mikor, azt a The New York Times riportja szerint még nem döntötte el. Szakértők szerint, ha kereskedelmi használatba kerül, az első olyan bankautomata lesz, amely hangelemzést végez.
Egyedi fejlesztési irány
Miközben a nyugati világban egyesek úgy érezhetik, hogy a Szberbank által alkalmazott technológia túlságosan tolakodó, sok orosz már most azt feltételezi, hogy a kormány akkor figyeli és hallgatja le, amikor csak akarja. A Szberbank vezetői szerint az új ATM tiszteletben tartja az Oroszországban érvényben lévő személyiségi jogokat.
A részben a hitelfelvevők által előidézett világméretű pénzügyi válság késztette arra az intézményt, hogy a banki tevékenység automatizálásán dolgozva nemzetbiztonsági szakemberekhez forduljon – mondta Viktor Orlovszkij, a bank technológiai fejlesztésért felelős alelnöke. A szoftver érzékeli az idegességet és az érzelmi felindulást, amelyek jelezhetik, hogy a hitelért folyamodó takargat valamit. Ezt az információt más adatokkal együtt használják fel, köztük olyanokkal, amelyek az ügyfél korábbi hitelfelvételeivel kapcsolatosak.
A Szberbank nem az egyetlen pénzintézet, amely új típusú bankautomatákat akar használni. A Deutsche Bank és a Citigropup például futurista technológiákat tesztel berlini, New York-i és tokiói fiókokban. Azt állítják, hogy erőfeszítéseik az interaktív displayek és érintőképernyős terminálok új típusaira irányulnak. Az ATM-en keresztüli hiteljóváhagyásra is akad már példa, így Törökországban, ahol a bankokban működő gépek segítenek kezelni a fogyasztói hiteleket – néhány elemző úgy véli, hogy a rendszer akár adósságválsághoz is vezethet.
A Szberbank azonban valószínűleg az egyetlen pénzintézet, amely igazságdetektorrá tervezi változtatni az ATM-et. „Nem tudunk egyetlen nagy amerikai pénzintézetről sem, amely hasonló irányba menne, igyekezne megtalálni a módját annak, hogy rájöjjön, hazudik-e valaki” – szögezte le Daniel J. Wiegand, annak a Corporate Insight nevű vállalatnak a vezető elemzője, amely ügyfélkezelési technológiával kapcsolatos tanácsokat ad bankoknak.
A gép prototípusát a Szberbank technológiai laboratóriumában mutatták be, amely egy moszkvai metróállomás fölé magasodó jellegtelen irodaépületben működik.
(Forrás: Wikimedia commons / Obakeneko / CC BY 3.0)
Hajítsam ki az ablakon?!
A laboratóriumban rengeteg a biometrikus felismerésre szolgáló eszköz.
Aki belép, azt egy arcfelismerő kamera rögzíti. Az ismert, régi ügyfeleket vidám, mesterséges hang üdvözli, még gyakoribb azonban, hogy a rendszer „Helló, önt még nem ismerjük” mondattal fogadja a belépőt, mert egyelőre csak néhányan szkenneltették be az arcukat.
A Szberbank azért, hogy eleget tegyen a személyiségi jogokat védő előírásoknak, amelyek tiltják, hogy egy vállalat adatbázisban rögzítse ügyfelei hangmintáit, a hitelkártyákba beépített chipben akarja tárolni az illetők hanglenyomatát.
Orlovszkij szerint a személyiségi jogokkal kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében a bank azt is tervezi, hogy ügyfelei tudomására hozza, hogy milyen jellegű információkat gyűjt róluk az ATM.
A Beszédtechnológiai Központ szerint a vizsgálat jellegét ismerők is nehezen tudják félrevezetni a gépet, amely önkéntelen idegi válaszokat regisztrál, úgy, ahogy azt a poligráf teszi. A központ igazgatója, Dmitrij Dirmovszkij szerint izgalmi állapotban megváltozik az emberi torok alakja, ezzel együtt a beszéd hangi jellemzői.
A központnak egy másik terméke a dühöt méri, és ezt már használják is az orosz államvasutak telefonos ügyfélszolgálati központjában. A számítógép a telefonáló érzelmi állapotának megfelelően pillanatok alatt piros, sárga, zöld és kék kategóriába sorolja a beérkező hívásokat. Amelyik vörös jelzést kap, arra az ügyfélszolgálat munkatársának feltétlenül figyelnie kell.
Egy bemutatón a technikusok bejátszottak egy éppen zajló hívást, amelyet a program vörössel jelölt. Egy utas telefonált, miután megtudta, hogy kiskutyáját nem viheti magával a vonat első osztályú kocsijába.
„Tudja, hogy mennyibe kerül egy jegy? Sokba, és maga azt mondja, hogy nem vihetem magammal a kutyámat?! – kérdezte a nő. – A kutya nem nagyobb... nem is tudom... mint egy cigarettásdoboz. Mit csináljak? Hajítsam ki az ablakon?!”
(Forrás: Wikimedia commons / Glucke / CC BY 3.0)
Nem látnak okot a nyugtalanságra
A rendszer, amelyet a központ a Szberbank számára fejleszt, ugyanennek a szoftvernek egy változata, és az a feladata, hogy az idegességet felismerje.
„Természetesen nem hiszünk száz százalékig a technológiában” – ismerte el Orlovszkij.
Egy ügyfél például ideges lehet olyan okból is, amelynek semmi köze a hitelkérelemhez. A detektor feladata tehát inkább az, hogy irányt mutasson.
A hangelemzés az alelnök szerint nem sérti jobban az ember magánszféráját, mint a korábbi hitelek történetének felderítése. „Nem sértjük meg az ügyfél magánszféráját. Nem akarunk behatolni a gondolataiba, és nem avatkozunk a magánéletébe. Csak azt próbáljuk megtudni, hogy az igazat mondja-e. Nem látok semmi okot a nyugtalanságra” – magyarázta.