Minek nevezzelek?

Sok jó sörnek kell sok cégér

Míg a sörbarátok egyértelmű nyertesei a kézműves sörök és sörfőzdék itthon és külföldön is tapasztalható robbanásszerű elterjedésének, nem árt felhívni a figyelmet arra is, hogy a sörbőség problémákkal is járhat – és itt most nem az alkohol okozta hatásokra gondolunk. A sörnek ugyanis neve is van. Néha különböző söröknek ugyanaz.

Horváth Krisztián | 2015. február 19.

A Brewers Association (BA – ’Sörfőzők Társasága’) nevű szervezet 2012-ben már 2000-nél is több sörfőzdét tartott nyilván az Amerikai Egyesült Államokban, majd 2014 júniusában ez a szám elérte a 3040-t. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján még van némi lemaradás az 1873-ban kimutatható történelmi rekordhoz képest (4131 sörfőzde országosan), a kézműves sörök amerikai reneszánsza azonban váratlan problémákkal szembesíti a sörfőzdéket és a söröket.

Kézműves sörfőzdék az USA-ban 2012-ben, egymillió főre vetítve
(Forrás: Wikimedia Commons / Northwest-historian, Alataristarion, EdwardRech)

A BA szerint a mintegy 3000 amerikai sörfőzde 99%-a független kisüzem, azaz termelésük éves szinten nem haladja meg a 15 ezer hordót (17 600 hektoliter), a kézműves sörök az Egyesült Államokban a piaci részesedés mintegy 7,8%-át jelentik. Az amerikaiak többsége 10 mérföld távolságon belül találhat magának helyi sörfőzdét.

Ha azonban belegondolunk abba, hogy a 3000 igen kreatív és kísérletező sörfőzde évente sörök ezreit bocsátja ki, melyeket valahogyan el kell nevezni, könnyen belátható, hogy egy idő után óhatatlanul is felbukkanhatnak a piacon hasonló vagy éppen ugyanolyan nevű sörök.

A jó sörnek is kell név és cégér

Az Egyesült Államokban évente hihetetlen számban és mennyiségben megjelenő sör elnevezése kapcsán azzal a jelenséggel találhatjuk szemben magunkat, hogy gyakorlatilag minden nagyobb település, nevezetesebb földrajzi sajátosság, állat és időjárási jelenség neve, de ugyanígy közönséges szavak ezrei váltak már sörök és sörfőzdék nevének részeivé és kvázi védjegyeivé. A sörök (és sörfőzdék) elnevezése természetesen csak a jogi probléma egyik részét jelenti: a logó, a betűtípus, a sör csomagolásának és külső megjelenésének megtervezése kapcsán is adódhatnak olyan helyzetek, melyek a pereskedés rémét vetítik előre.

Egy kézműves sörfőzde belsejében – mi van a sör (és neve) mögött?
(Forrás: Wikimedia Commons / Visitor7 / CC BY-SA 3.0)

A kis kézműves sörfőzdék jó része szűk (regionális, lokális) körben működik – ily módon elvben akár igen sokáig nincs is baj abból, ha az ország két eltérő vidékén működő sörfőzde azonos nevű vagy éppen hasonló külsejű sörrel rukkol elő. Egészen addig, míg pl. egy országos sörfesztiválon standjaik egymás mellé nem kerülnek.

A sörjogász tanácsa

Talán nem meglepő, hogy éppen Kaliforniában „született” az első sörjogász (Craft Beer Attorney, tkp. ’kézműves sörök ügyvédje’), Candace L. Moon, aki megérezve az idők szavát, tevékenységét a kézműves sörök és sörfőzdék jogi problémáinak szenteli. A sörjogász szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy sörfőzde saját sörének elnevezése kapcsán soha nem használja szándékosan egy másik sörfőzde sörének nevét. A nevek véletlenszerű egyezése miatt pedig a pereskedés is csupán végső megoldásként szerepel.

Pozitív példa az Avery (Colorado) és a Russian River (California) nevű sörfőzdék esete. Egymástól függetlenül és egymásról mit sem tudva mindketten előálltak egy-egy Salvation (’üdvözülés’) fantázianevű sörrel – melyek ráadásul igen jó értékeléseket kaptak világméretű és hatalmas adatbázissal rendelkező oldalakon.

Egy sörfesztiválon azonban teljesen véletlenül kiderült, hogy létezik Avery Salvation és Russian River Salvation is – a két sörfőzde tulajdonosa pedig (saját Salvation nevű sörét is megtartva) jó barátságba kerülvén megalkotta közös sörét, melyet a sokat sejtető Collaboration Not Litigation (’együttműködés, nem pereskedés’) névre kereszteltek (utóbbi szintén figyelemreméltó netes értékelésekkel).

Egy üveg Dogfish Head 90 Minute Imperial India Pale Ale – a sörök piacán is fontos a nevek megválasztása
(Forrás: Wikimedia Commons / HighKing / CC BY-SA 3.0)

Sajnos – és ez legfőképp a sörök kedvelőinek rossz hír – nem minden vitás eset zárul ilyen szerencsésen. A nevek és védjegyek birtoklása körüli viták megelőzésére pedig a legjobb módszer az előzetes tájékozódás. Mielőtt előáll az ember saját főzésű sörével, nem árt, ha ellenőrzi: létezik-e már sör az általa megálmodott néven valahol máshol a világban. Ebből a szempontból is különösen szerencsés, hogy rendelkezésre állnak olyan adatbázisok, mint a BeerAdvocate vagy a RateBeer – hangsúlyozza a sörjogász.