Hogy kerül a csillag a sörösüvegre?
Egy sör megítélése az egyéni preferenciák széles skáláján mozoghat, de abban talán minden sörbarát egyetért, hogy egy jó sör megalkotása összetett feladat. Talán abban sincs vita, hogy az sem árt a sörnek, ha jó csillagzat alatt születik. Így gondolhatták ezt azok is, akik egykoron Dél-Németországban a hatágú csillag jegyében kezdtek el sört főzni.
Korábban már olvashattunk a Dávid-csillag és az ötágú vörös csillag történetéről. Utóbbi kapcsán közismert, hogy számos használata mellett egy világhírű sörgyár is használja szimbólumaként. Talán az sem meglepő, hogy a hatágú csillagnak is van kapcsolata a sörrel, mely kapcsolat valahol Frankföldön és Felső-Pfalzban született, ahol a hatágú csillagot úgy nevezték: Brauerstern.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mattes)
Sörcégér, Bierzeiger
Hosszú évezredeken át a sörfőzés olyan tevékenységnek számított, melyet a házimunka részeként jobbára nők végeztek: a sör otthoni fogyasztásra készült. Az idők múlásával és az átutazók számának megnövekedésével párhuzamosan egyesek rájöttek, hogy a megfőzött sört el is lehet adni az utazóknak. A szomjas vándorok jobb tájékoztatása és a remélt haszon reményében a tavernák, fogadók és sörkimérések így hamarosan különböző, a kapuk fölé kitett jelzésekkel, cégérekkel igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. E jelzésekre azonban nem csupán az utazók, hanem a korabeli (adó)hatóságok is felfigyeltek: ami szempontunkból különösen érdekes, hogy a sörkimérés jogát hamarosan kötelezően előírt módon kitett jelzésekkel, cégérekkel kellett jelezni a külvilág felé.
Egy 14. század elejéről származó regensburgi bírói határozat még az egyházat is kötelezi úgynevezett Bierzeiger (vagy korabeli szóhasználattal Bierzeigl, ’sörmutató, sörjelzés’) kitételére azon üzemegységek ajtaja felett, ahol a sörfőzés mellett sörkimérés is zajlik. A történelemből többféle Bierzeiger ismert: ezek közül egy volt a hatágú csillag, a hexagramma.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A hatágú csillag használata a sörkimérések zeigereként, cégéreként, jelzéseként a mai Bajorország részét képző, a Csehországgal határos Oberpfalz (Felső-Pfalz) és Frankföld területén a középkortól napjainkig kimutathatóan jelen van: ez az úgynevezett Brauerstern ’sörfőző-csillag’ vagy más néven Bierstern ’sörcsillag’. De hogyan vált a hexagramma e vidéken a sörkimérések jelévé?
Mágikus főzet, oltalmazó jel
Az egyik kézenfekvő magyarázat az, hogy a hatágú csillag az alkímiából került át a dél-német sörfőzdékhez és sörkimérésekhez. Az elmélet szerint a sörfőző az alkimistához hasonlóan egyfajta „varázslatot” végez: míg az alkimista közönséges fémekből aranyat csinál, a sörfőző a vízből sört. Ilyen értelemben a két egyenlő szárú háromszögből álló hexagramma a sörfőzők esetében is hasonlóan mágikus jelentéssel bírt. Az ellenvetés ezzel szemben az, hogy míg az aranycsinálás és az alkímia a beavatottak okkult, nem mindenki számára ismert tudománya volt, a sörkészítés minden családban gyakorolt, egyáltalán nem misztikus, hanem nagyon is hétköznapi tevékenységként létezett.
(Forrás: Wikimedia Commons / Janericloebe / GNU-FDL 1.2)
Ehhez képest egy másik lehetséges magyarázat az, hogy mivel a sör készítése során a tűz használata elengedhetetlen, a sörfőzés már régről veszélyes üzemnek minősült. A sörfőzőknek sok más, a tűzzel „játszó”, a tűzzel foglalkozó mesterséghez hasonlóan gyakorta szembe kellett nézniük a tűzvész rémével – a sörfőzők a mágikus védelem jeléül pedig Bajorország e vidékein éppen a hexagrammát választották a tűz ellen. Nem a sörfőzők voltak ugyanakkor az egyetlen olyan grémium, mely a Német-római Birodalom területén a hexagrammát tekintették oltalmazó jelnek a tűzvészek megelőzésére: a jelzést pl. a kéményseprők is használták. A szakmai csoportosulások mellett – talán éppen hasonló okokból, oltalmazó jelként – a hexagrammát a prágai zsidók is használták már a 14. század közepétől.
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsche Fotothek, Roger & Renate Rössing / CC BY-SA 3.0)
Az bizonyos, hogy Frankföld és Felső-Pfalz vidékeiről az idők során a hexagrammát más német területeken működő sörfőzők is elkezdték használni – ahogy az sem meglepő, hogy később az óceánon túlra is eljutott a szimbólum. További érdekesség, hogy nem csupán a hexagramma, hanem a Bierzeiger (Bierzeigl) elnevezés is tovább él Észak-Bajorországban (és azon kívül). Az ottani dialektusban Bierzoigl elnevezésből származó Zoigl névvel jelölték azokat a söröket, melyeket az egyes településeken élők közös, a település egészét megillető jog alapján főztek. A Zoiglbier jellegében az úgynevezett Kellerbierre (’pincesör’-re) hasonlít.
(Forrás: Wikimedia Commons / Richard Huber / CC BY-SA 3.0)
Ahogy a Brauerstern, úgy a későbbiek során a Zoigl(bier) elnevezés is elterjedt más német (és nem német) területekre.
(Forrás: Wikiemedia Commons / Christian "VisualBeo" Horvat)
Úgy tűnik, az ősi oltalmazó szimbólum, a hexagramma sikerrel óvta meg a frankföldi és felső-pfalzi sörfőzőket, hogy hagyományaikat és söreiket napjainkig átörökíthessék.
Források
Matthias Trum: Historical depictions, guild signs and symbols of the brewing and malting handcraft